apaaa, kezdődiiik

Ma elkezdtem állást keresni, részben a nyomtatott sajtóból, részben pedig a villanyos alapján, el is küldtem ideoda az önéletrajzom, amit szépre-profira megcsináltam (viva la Mac) és végre nem egy ostoba vörd doksit küldözgetek, hanem elegante pdf-eket.
MIndenféle állás van itt, előre aggodalmaskodom az interjúk miatt, ha bárki úgy beszél, mint a főbérlőnk, akkor el vagyok veszve, mehetek pékinasnak, akik köztudottan sokkal korábban kelnek, mint ami egészséges lenne. Talán nem kell az „egy hónap alatt 280 elküldött cv” szintjére elmenni, de ha kell, az se baj. Ezt egyébként szintén magyar kipróbálta, szerintem rekorder.

Emellett túljutottunk a nyavajás netbank felélesztésén, mert itt az nem úgy megy, hogy hiphopp, hanem fel kell hívni a bankot és azok adnak egy első jelszót amit legott ki kell cserélni egy hipertitkos, frissen kifundákoltra, na mindegy, lényeg, hogy ezen is túlvagyunk és látjuk az elkeserítő összeget a számlánkon. (megint csütrtök, megint lakbér ugyebár) Menet közben nekiálltunk megfejteni, hogy milyen költséggel lehet idehozni az otthoni pénzikét, mert a banki átutalás mindenféle swift kódokkal irdatlanul sokba van, a pénz vagy 3-4 bankon keresztül megy, közben konverziók forintról usa dollárra vagy euróra, onnan meg az itteni vidéki dollárra… Több módot is leltünk a pénzküldözgetésre, viszont úgy tűnik, hogy a paypal lesz az üdvözítő megoldás. Így kb, 139 forintból van egy dollár itt (134 a középárfolyam) aminél jobb megoldást egyelőre nem látunk. Ennek viszont – mivel hitelkártyánk itt csak akkor lehet, ha rendszeres jövedelmünk van – vannak korlátai, ugyanakkor a living cost csak gyűlik… a netszolgáltatónk éccaka orvul elküldte a számlát emailban, azt is kifizettem hamar. Majd most jönnek a villanyszámlák meg a telefon, ami szép kaland lesz… lehet, hogy rákényszerülünk az otthoni hitelkártyával fizetni és a hazai netbankon törlesztgetni. Aki tud olcsó megoldást lóvé transzferre az ne kíméljen!

Megérkezett és részben kialudta magát Tamás és Angéla úgyhogy találkoztunk is a kikötőnél velük és bevettünk egy sört, nemokára elindulnak pár hétre a déli szigetre kiránydulni meg nyaralni, február végén lesznek újra Aucklandban. Aztán, mivel itthon közben kész lett a csirkeleves (semmi íze nem lett, meleg víz főtt zöldségekkel, csodálatos) eszegettünk, ittunk még egy gyógysört, majd Csanád hazament, én megöltem pár csótányt, akiből sajnos van a cirkuszkocsiban, most meg megyünk aluszikálni. Sajnos rovarral el vagyunk látva, van a kertben szúnyog, van éccakai pille meg hangya, ami legalább nem bánt, van millió légy napközben és előjöttek a csótik is. Időszerű lesz beszerezni valami gyilkos mérget amivel körbefújom a házikót, mert a nej hisztis a soklábúak miatt és hát sajnos a kedvező körülmények ritka nagy csótikat növesztenek itt, elég gusztustalan darabok az antennáikkal. Nem meglepő, hogy a fémszerkezetes házban, ahol nagy a hőingadozás (nappal meleg, este hideg van) kellemesen elvannak a rohadékok, de itt a zátonyon (outdoor foreva) nem lepődünk meg, van ellenszer. Mégis csak az emberi intelligencia, ugyebár.

Tessék örvendezni a képnek a fejlécben 🙂

4 hozzászólás “apaaa, kezdődiiik” bejegyzéshez

  1. Tökjóaképafejlécben. Tényleg,én már tegnap vagy előtt kiszúrtam. Nem volt nehéz… szépkép, csak Te nem vagy rajta.

  2. Hali, amikor mi utaltunk OTPnél külföldre, akkor az IBANos utalás max. 12000 Forint költséggel rendelkezik. Mondjuk az EU, bárhova: 0,2% (min. 2 200 Ft/max. 35 000 Ft). Nekünk az EUs olcsóbb volt mint a Paypal, de ez volt két éve…

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.