Kiwi környezettudatosság I. – energia

 

Újzéland deklarátlan környezettudatos ország, annyira az, hogy mindenféle állami előregondokodás tapasztalható környezettudatosság ügyben, sőt külön van klímaváltozásügyi miniszter is, bár fogalmam sincs mit csinálhat egész nap. De például az ország törekszik a megújuló energiaforrások felhasználására, az egyik legnagyobb energiaszolgáltató lelkesen hirdeti óriásplakátokon és ojságokban, hogy jót teszünk a környezetnek, ha mielőbb leoltjuk a villanyt. Na ő üzemelteti az ország legnagyobb szénerőművét, amely évente majdnem kettő millió tonna szénből állítja elő az ország energiaigényének 12%-át. (az évi 5,7 millió tonna kitermelt szén másik nagy fogyasztója az acélipar, a maradékot pedig exportálják japánba és indiába)

 

huntly-powerstation

Huntly szénerőmű – az üzemeltető oldalán

Emelett általános a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a természeti értékek védelme és az atomenergia minden fomájának elutasítása, olyannyira, hogy atommeghajtású hajó ki sem köthet az újzélandi partoknál. Főleg vízenergiában utaznak, ami egyrészt tiszta, jó, szép, még a madarak is szebben dalolnak tőle és az orrodat is tiszticcsa, ugyanakkor rendszeresek az áramkimaradások, különösen szárazságkor. Ráadásul helyük is lenne egy biztonságos atomerőmű létesítésére távol minden lakott településtől, amivel egy lépésben elérhetnék az energiafüggetlenséget, de hát a poliszi az poliszi, úgyhogy atomerőmű nem lesz, viszont lesz árapály erőmű sok, meg további gátak és gravitációs vízerőművek. 

 

huntly power station

Huntly erőmű nem az üzemeltető oldalán

Tavaly év végén újzéland tíz éves moratóriumot hirdetett meg a szénerőműépítésre, úgyhogy szabad utat kaptak a megújúló energiahordozókban gondolkodók. Több nagy energiacég is telepít hatalmas szélgenerátor farmokat, amelyeknek nagy jövőt jósolnak, mert itt sok helyen van szinte állandó, alkamas szél.  A szél kérdésével is foglalkozik a EECA ami egy állami energiaokoskodási intézmény. 

A megújuló energiaforrások kiaknázása nem újkeletű dolog, már évtizedek óta dolgoznak a különböző ötletek megvalósításán, talán legjellemzőbb példa a Wairakei Geotermikus Erőmű amelyet 1963-ban helyeztek üzembe, vagy a Manapouri Erőmű, amely a világörökség részévé nyilvánított Fiordland Nemzeti Parkban található.

 

manapouri water power plant

Manapouri erőmű

Az árapályerőművek egy szép példányát fogják megépíteni Aucklandtól északra (2011-re lesz kész) amely az országos igény 4%-át fogja tudni előállítani, de folyamatosan dolgoznak hullámenergia-erőművek és további, még hatékonyabb árapályerőművek megépítésén. Azt a zöld energiát amit vízből állítanak elő, azt már most “kék energiának” hívják, különösen az Awatea (újzélandi hullám- és árapályenergia szövetség) tagjai.

Mindenesetre energiaügyben nincsen magára hagyva az egységsugarú kiwiember, az újzélandi energiastratégia (NZES) 2050-ig vázolja fel, hogy merre akar haladni az ország, szóval azt nem lehet mondani, hogy nem gondolkodnak előre. (aki pdf-ben szeretné, az legyen kedves ide kattogtatni: NZES pfd)

 

wairakeigeothermalpowerstation

Wairakei Geotermikus Erőmű

A lakossági energiatermelést korántsem ösztönzik olyan erősen, mint gondoltam, ennek nyilván számos oka van, az egyik mindjárt az, hogy itt az állam nem jóságos nagybácsi aki mindenfélét kifizet az embernek/helyett. Mivel a földgáz használata a háztartásokban nem jellemző, mindenki elektromos árammal fűt-főz, ezen az éghajlaton, ahol nincs minusz fok, a hőszivattyű (heat-pump) tűnik optimális megoldásnak, bár értelme csak szigetelt épületek esetén van, illetve értelme mindig van, de akkor a maximális a hatékonysága. Érdekes módon nem állami támogatás jár az ilyesmire, hanem nekünk például az áramszolgáltatónk ajánlott fel szabad szemmel jól látható kedvezményt, ha ilyesmit szereltetünk be egy általa meghatározott gyártótól vásárolva, ami azt jelenti, hogy a piaci erők képesek együttműködni a közös érdekek mentén.

 

árapály-turbina (ilyen lesz Kaipara Harbourban)

Meg is tennénk, ha nem lennénk bérlők, és itt kezdődnek az ilyen okos dolgok elterjedésének nehézségei. A bérlő ugye nem fog rákölteni többezer dollárt a bérelt házra, a főbérlő pedig nem fog többezer dollárt költeni arra, hogy a bérlő jobban érezze magát és alacsonyabb legyen a villanyszámlája. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy legokosabban úgy érdemes beépíteni az ilyesmit, ha előtte körbeszigetelik a házat, ami további plusz dollárezrek, akkor a dolog reménytelennek is tűnik. 

Pedig muszáj lesz kitalálni valamit, mert a szigeteletlen épületek fűtése nettó energiapazarlás, a folyamatosan felfűtött-lehűlő helységek egyrétegű ablakain áll a víz, abban megtelepszik a penész, azt meg belélegzi a tisztelt lakosság és asztmás meg hurutos lesz, ami frankón jelentkezik az egészségügyi költségekben. A televízióban többműsor is foglalkozik az egészségtelen házakkal és a következményekkel, amolyan ismeretterjesztés szinten, viszont gondolom kevés embernek van a sifonérben hirtelen 20-40ezer dollárja, hogy egészségesebbé és energiahatékonyabbá varázsolja a házát. A building code idéntől nem engedi a szigeteletlen lakóházak építését, és azt rebesgetik, hogy a dupla ablak is belekerül…

A napenergia sokkal ritkább, mint várná az ember, a háztartási felhasználása pedig műszakilag sem bonyolult, a napocska szívesen felmelegít csomó vizet a zátonylakónak. De. A probléma az, hogy a melegvíz nem vesz részt a fűtésben, tehát csak fürdeni és mosogatni kellene, így viszont sosem (nagyon hosszú idő alatt) térül meg egy melegvizes solar megoldás. A szigeteletlen faház szétfurkálása, hogy központi fűtéscsöveket hekkeljenek bele, reménytelen, bár az elektromos padlófűtésről már hallottak. Mivel a napsütéses órák száma évi 1600-2400-ig szór, (dél-észak) az átlag 2000 óra/év körül van, ami a világátlag is, amitől a megtérülés szempontjából sem igazán vonzó alternatíva. Akit komolyabban érdekel a napenergia felhasználásnak helyi körülményei, az itt kövesse a linkeket.  

 

családi ház Dunedinben (egyrétegű ablakok!)

Összességében elmondható, hogy az energiafelhasználás felől nézve a kiwik előre gondolkoznak és igyekeznek nem függeni olyasmitől ami elfogyhat, hiszen villanyt ugye nem lehet tartályhajóban idehozni, sőt komplett stratégiájuk van, ami azt jelenti, hogy nem csak holnapig látnak a naptárban. Ugyanakkor érdekes ellenpontozása a nagy környezettudatosságnak a lakások energiagazdálkodása, amely borzasztó kevéssé hatékony és még sok esetben egészségügyi kockázatokat is rejt.

Szerény meglátásom szerint egy jól szigetelt (fa)ház dupla ablakokkal és hőszivattyúval fillérekből komfortosan tartható lenne, legalábbis itt Auckland éghajlatán, de dél hideg részein is jóval alacsonyabb költséggel üzemelhetnének az otthonok. Nekünk már akkor nem kell fűteni, ha pár percre kisüt a nap, ha az épület szigetelve lenne, akkor a szén-lábnyomunk egy nagyságrenddel kisebb lehetne, így a költségek és a környezetterhelés tekintetében is előrelépnénk, ha sokan megtehetnénk, akkor országosan csökkenne a lakossági energiafogyasztás, pusztán a hatékonyság növelésével.

 

 

“Kiwi környezettudatosság I. – energia” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Amit a Pappito itt osszehordott az azert az a minosegi oknyomozo ujsagirast szinonimaja.
    Hadd szinezzek bele en is a kifestokonyvbe.
    A jo hir az, hogy mar regota megfelelo szigetelessel (ertsd a gipszkarton es a kulso burkolas kozott legyen valami levegoto kulonbozo targy) kotelezo epitkezni. Sot, a szeptembertol benyujtando epitesi engedely kerelmeket mar csak dupla uvegezessel fogjak elfogadni ($5-10000 extra).

    Az energiabomba meg itt ketyeg a fulunkbe folyamatosan. Felenk itt folyamatosan vizualisan bombaznak az utszelen az eppen nem hasznalatos utepitos kijelzokkel, hogy “Conserve energy now, avoid shortage later”. Magyaran atomot nem epitunk mert az .. (miert is? Mostmar csak dacbol), a Kaipara apaly-dagalyt meg talan a szomszedom is furja, szennel nem fustolgunk. Viszont aramkimaradasok vannak. Van ra kifejezes is: brown-out. A black-out ugye a villany leo. Amde a brown-out is az. Sot, ez meg trukkosebb. A black-out ugye csak beut. A brown-outot viszont a simaboru csinalja elkerulendo a black-outot. A villanyszolgaltato ecpeckimeheccel kiszamolja, hogy hol kapcsolja le a villanyt par orara, fel napra. Aztan visszakapcsolja es mashol kapcsol le, igy csokkentven a fogyasztast. Jo mi? Kivancsi vagyok kiszamolta-e valaki, hogy ez mekkora kart okoz a gazdasagnak.

  2. építkezésügyben te vagy a király, szavam sincs.

    Villanyügyben pedig a lekapcsolósdi az nem ismeretlen otthon sem, bár ott úgy működik, hogy fogyasztók kérhetik azt, hogy rákerüljenek nyuszika listájára, amin azok vannak akiket gond, hiány esetén először kapcsolnak le. Ezért kapnak olcsóbban villanyt. Aztán ha nincs elég, akkor lehet kimenni ultizni a gyárudvarra.

    Magyarországon is elég sötét a helyzet, de ott legalább van szomszéd, akitől venni lehet (még ha a határkeresztező kapacitás elégtelen is) de saccra olyan 800km-nél messzebb szállítani a villanyt már nem gazdaságos. Szóval az a duma, hogy a déli szigeten nincs elég víz a tavakban, ezért kapcsolgatják red beach-en lefele a villanyt, hát az elég meleg pite.

    Tudom, hogy divat rettegni az atomtól, de én nem teszem, én magam is atomokból állok, csak roppant ügyes elrendezésben 🙂 De mondjuk egy jól elhelyezett (100km-es körben lakatlan) területen épített atomerőmű vidáman megcsinálná a szükséges villany nagyrészét, így sem az acélművet sem a whangaparaoa-i hentest nem kéne lekapcsolni, hogy elkerüljék a balckoutot. Viszont sajnos a helyi rendszerirányításról nincs infóm, annyit biztosan tudok, hogy itt egy kapolyit már megettek volna az őslakók.

  3. Khm, atomerőmű egy ilyen földrengésverte szigeten… hááát…

    (A mi szigetünk partjain pedig mindenféle szennyezések vannak, mert a sellafield-i erőmű érdekes dolgokat szivárogtat az Ír-tengerbe, úgyhogy atomerőmű itt sem lesz. Ne is legyen. Szélerőmű rulez.)

  4. atomerőműből is van sokféle, és azért _annyi_ földrengés nincs errefelé se. Na mindegy, ezt biztos kiszámolták okos kiwik, bár ha annyira okosak, akkor miért van energiahiány? 🙂

    A sellafield-i erőmű pedig tippem szerint maximum meleg vizet ereszthet a tengerbe (szekunder kör hűtése) az meg fincsi meleg víz, nm más. Csakúgy, mint paksnál, ahol még senkinek se lett semmi baja, pedig minenki ott pecál, mert a kiengedett melegvíz odacsalja a halakat és nem fagy be a Duna…

    De például minden szélerőmű a kéményen több radioaktív izotópot ereszt a levegőbe kontrollálatlanul, mint amennyi egy atomerőmű dobozolt/ellenőrzött/szigetelt kimerült fűtőelemében van, mégse sír a grínpisz emiatt.

    Ráadásul itt se sír a Huntly miatt se… pedig… na mindegy, nem akarok ebből hitvitát, csak tudják a kiwik mivan.

    A szélerőmű meg egy vicc egy fél atomerőműhöz képest is, nem egy súlycsoport, ráadásul a széllel is van csomó macera (itt van mindjárt, hogy pótolni kell a kieső villanyt AZONNAL, ha eláll a szél, vagy ha túl erős). Nekem szívem csücskei a szélerőművek, de egy ország energiaellátásában akkor is elhanyagolható a szerepük, ha az Lichteinstein, nem beszélve a 3-4 Mo-nyi zátonyról…

    Én csak örülök, ha minél több épül, de ez nem változtat a tényeken.

  5. Azért atombácsi bevezetése előtt érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mennyi lakást lehetne teljesen leszigetelni egy atomerőmű felépítési és üzemeltetési költségéből.

    Én az energiafelhasználás hatékonyságának növelésében látom a jövőt. A karbonzérós, fenntartható otthonhoz a technológia és tudás már ma is létezik, csak alkalmazni kell.

  6. a) király a cikk, köszönet érte.
    b) azonban mégse oknyomozás
    c) figyelemreméltó, hogy a belinkelt szélerőműves FAQ-ban az áll, hogy NZ alkalmas terep arra, hogy a terhelés AKÁR 20%-át is a szelek gyártsák! 20 procent alles zusammen. Pedig a zátonyon azért fúj a szél.
    d) napenergia: mediterrán országokban vadul melengetik a vizet így, direkt e célból építik a tetőket. Fűteni ott egyáltalán nem kell. Érdemes ezt mégegyszer megfaggyúzni megtérülés-ügyileg, mert ottan se hülyék laknak ám.
    e) a tervezett és/vagy ütemes lekapcsolás (benszülött nyelven brown-out, én is most tanulom 😀 ) minden civilizált helyen létezik, a különbség ott van, hogy 10 évente van egyszer ilyen 15 percre, vagy minden nap 12 órára, mint például Ugandában, ahol ezt mágikus módokon load sheddingnek nevezik. Helyiek egymást közt mondják is hogy I’ve been load shedded yesterday (végre értelmet nyer a szenvedő szerkezet neve :D). Ez univerzális kifogás: vasalatlan ing, éhség, telefon fel-nem-vétel, stb.
    f) szigetelni jó dolog, országos méretű áramtermelési kérdések esetén viszont nem ártana valami hozzávetőleges becslés arra, hogy a teljes terhelés mekkora részét veszi el a fűtés. Könnyen lehet, hogy nagy megdöbbenés lenne a vége. Vagy nem.
    g) tározós erőmű sokat bírna segíteni a betáplálás és a tehelés fluktuációján.

  7. Pukekó, a karbonzérónak amőgy csak akkor van igazán értelme, ha egészen pontosan tudjuk, hogy miért csináljuk. Egyelőre nem igazán van tudományosan alátámasztva, hogy az embertől és a széndioxidtól van a klímaváltozás. (a globfelm meg aztán pláne nem tudjuk, hogy létezik-e)

    Szóval az alacsony emisszió önmagában is jó dolog, a környezettudatosság pláne jó dolog, de azért a háztartási hulladék szétválogatása és egy közpes vegyi üzem környezetterhelése nem összevethető…

  8. Herr Spitz,

    jóvan, nem oknyomozás, pukkadjmeg, nem is az akart lenni, csak Tibor mondta, nem is én…

    a 20% szélenergia szerintem nem is olyan kicsi, ha figyelembe vesszük, hogy a Kaipara óriásberuházás 12%-ért megyen. Ráaádsul a szélgenerátorokhoz nem kell szétfúrni-faragni a fél világot és lebetonozni 20 km tengerpartot… Szerintem 20 percent már komolyan elgondolkodtató.

    napenergia ügyben nem tudom mi van, olyan parabolatükrös gőzgenerátor nem lesz itt sose, mint Sevillában, Izraelben vagy Kaliforniában, annyi nap nincs. A háztartási melegvíz meg kérdéses, hogy megéri-e, ez nem mediterrán ország. Majd még túrok az ügyben, mert cégeket találtam akik kiviteleznek, tehát igény is van.

    f, országos energiaigény fűtőcködésre nem tudom mennyi van, tán a lakossági energiafelhasználást megmondja a statisztikai hivatal, majd megnézem mit lehet megtudni.

  9. ja, és oszlassunk el egy népszerű babonát: A MADARAK NEM MENNEK NEKI A SZÉLGENERÁTOROKNAK

    sose. nem mennek neki a hegyeknek, fáknak, tévétoronynak, toronydarunak, sőt sok madár egész életén keresztül egy alkalommal se megy neki semminek. Annyira nem, hogy például Kulcson, ahol Mo. első szélgenerátora üzemel, a ragadozó madarak ráülnek és onnan nézegetnek vacsi után…

    Ezen kívül a szélgenerátor nem okoz: vetélést, meddőséget, viszketést és vitustáncot, impotenciát.

    A tájat sem csúfítják el, szerintem, ami népszerű nyafogás ellenük, főleg olyanoktól, akik az utánfutóról azért csak leborítják a sittet/szennyvizet/autógumikat az erdőszélen…

  10. Pappito, drága – méltóztattál elfelejtkezni azokról a szélerőművekről, amik már megvannak és amiket most kezdtek építeni.
    Amint már emlegettem: a következő években 3/4 paksnyi szélfarm kezdi szolgáltatni az áramot, hogy ez hogyan jön össze a 20%-al azt nem tudom, de most már istenuccse utánajárok.

    Addig is:

    “The Dominion Post on Saturday had an interesting article (offline) about wind farms in Germany and New Zealand, contrasting the very different ways the technology is used in the different countries. In New Zealand, we follow a “think big” paradigm, with generators installing large blocks of turbines in a single location in order to maximise the use of good wind resources and minimise the fixed costs of installation and grid connection. When we moved past the demonstration turbine stage, our wind farms have just got bigger and bigger – Hau Nui was 4 MW, Tararua 30 MW, Te Apiti 90 MW, Westwind 200 MW, and now both Meridian and Contact are planning 600+ MW farms, each the size of our largest hydro stations.”

    illetve

    “Waikato wind farm a first step towards new renewables target (16 October 2007)

    Last week the Government released its final New Zealand Energy Strategy (NZES) and detailed its goal of New Zealand generating 90% of its electricity from renewables by 2025. This represents a significant increase on today’s level of between 60 and 70%. With our excellent wind resource and a mature and increasingly commercially viable technology, wind energy is expected to play a significant role in achieving this new target.

    Today saw the launch of the first proposed new wind farm project following the release of the NZES, with Contact Energy announcing plans for a world-scale project at Waikaretu in the Waikato. NZWEA has welcomed the project as demonstration of wind energy’s ability to contribute to the new renewables target.”

  11. Egyszer azt hallottam egy ausztrál fiútól, hogy a szélerőműveknek annyi hátránya mindenképpen van, hogy hangosak (legalábbis azok számára, akik a közelben laknak). Ehhez én ugye nem tudok hozzászólni, de lehet benne valami…

  12. Csanád, ki vagyok én, hogy belepofázzak, többtízezer tengeri mérföldre hánykolódom a zátonytól, de volna egy ötletem:

    Az általad írt adatok a beépített kapacitásokat mutatják, az effektív termelés ennél jóval kisebb, nálunk például 15-30% között van (bár jó lenne vagy 10 éves működési tapasztalás a megalapozott kijelentésekhez). Nálatok nyilván sokkal jobb ez az arány, de nyilván nem nyaldossa a 100%-ot.

    A vízerőművek effektív termelése a vízhozamtól és az igényektől függ, ha stabil mindkettő, 90% fölötti az arány.

    Ha igazam van, akkor szemfényvesztés a szélgépek beépített kapacitásait névértéken összevetni a vízerőművekkel.

    60-70%-ról 90%-re emelni a megújulók arányát pont 20%-30% friss megújulót jelent. Ebből a szél akár 20%-ot is adhat, ami jó dolog lehet. Növekvő igények mellett viszont más is fog kelleni. Nálunk pl. 10% a cél tartalékráta, ami azt jelenti, hogy a csúcsfogyasztás 110% kell készen álljon termelésre (nem beépített kapacitás, hanem effektív, és nem időjárásfüggő, mert mi van, ha nem fúj a szél, amikor épp sok wattocska kéne).

    Ráadásul a zátony önellátó ezügyben érthető módon, így esélye sincs kölcsönvenni a szomszédoktól áramot, ha hiány van. Biztonságos ellátáshoz nyilván nagyobb tartalék kell, biztos vannak komoly szakik nálatok, akik megmondják, mennyi. Én 15-20% közé becslem.

    Pappito, a 20% nem kevés a zátonyon, ennek valóban van értelme. De ha nálatok 20% a max, akkor széltelen anyahazánkban ez nettó bohóckodás csupán. Én amellett vagyok, hogy műszaki megoldásokat ne politizáljuk, mert ők nem értik a politikát. Tehát, ha van értelme, akkor gyerünk, ha meg nincs, akkor ne erőltessük. A szélgépek körül hatalmas lila felhő van szerte a világban, ostobaságok ezreit lehet olvasni pró és kontra pedig csupán egy generátor az oszlop tetején.

  13. Aki szerint hangos, az sose látott egyet sem csak képen.
    Akit mélységében érdekel, az ballagjon el mmóvár mellett az autópályán, az uccsó molkút mellett van vagy 8 darab, oda lehet sétálni a tövébe. És még a vakondok se pusztult ki, se a cserebogár.

    Én németországban láttam testközelből ilyet, úgy, hogy tenyerem az oszlopn volt, fejem felett meg a pörgettyű és nem volt zajos. Ráadásul kilométerekre volt a falu aki beruházott egy párba. Bp.-en lakni bárhol zajosabb, éjszaka egy elmenő autónak nagyobb a hangja.

    Ha valamiért nem kell ilyesmit építeni az legyen észérv, tudákosan megmagyarázva, nem pedig olyan középkori balgaságok, hogy meddőséget okoz…

    Amúgy a falu is úgy “termelte” magának az áramt, hogy a pörgettyűk feladtak valami közepes hálózatba és a falu meg az országos hálózatról kapta a villanyt és elszámoltak termelt-fogyasztott arányban és hol fizettek kicsit, hol nem.

  14. És ha már a fütés és szigetelesnél rendszernél tartunk, akkor jöjjön egy rendörvicc, (a szélmalmokról jutott eszembe):-)))

    Két rendör elmegy egy légi bemutatóra, és látják hogy a pilóta, ide oda cikázik a helikopterrel…
    Az egyik megkérdi a másiktól…te micsoda az a pörgentyü a helikopter felett ??? Az ami olyan gyorsan forog…
    Mit beszélsz te ? – válaszol a másik…Az a légkondicionáló berendezés !!! Nem láttad ? Az előbb amikor leállt, a pilóta egyből leizzadt. 😀

    Jó melegedeést kivánok a zátonyi tél alkalmával…mlgy

  15. Jól van, nem kell leszedni a fejem :-), nem én mondtam. Lehet egyébként, hogy ebből is van többféle…

  16. elnézést, nem állt szándékomban fejeket leszedni, bocsánat. Csak örök harcomat vívom a józan ész jegyében a babonákkal 🙂

    És én legalább elmentem megnézni egyet közelről. Amúgy Kulcson már 5-8 éve ketyeg egy ilyen, érdekes lenne látni egy statisztikát

  17. Én még csak most jutottam oda, hogy ezt a cikket olvassam, és nem olcvastam még a többi kiwis környezettudatosat, de valahol nincs szó Passzív házakról? Ha jól sejtem azon a környéken igen jól működhetne ilyesmi…

  18. mimke,

    az egész országban majdnem az összes ház passzív, csak megtörténik vele az időjárás 🙂

    A viccet félretéve, biztosan van ilyen projekt is, különös tekintettel arra, hogy újzéland geotermikus potenciálja elég magas, de én nem láttam ilyet és nem is néztem utána. Az átlag kiwi 4 évente költözik, tehát nem nagyon ruház be ilyesmibe. Utánanézek.

  19. azt nagyon köszönöm…VAlamiért angol nyelven elég kevés dolgot találok a témában, bár nem értem miért 🙁

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.