Kiwi környezettudatosság II. – civilek

 

A környezettudatosság civilséget érintő része mindig necces, az ember könnyen legyint, hogy jó, van pár hülye, aki próbálkozik minél kevesebb kárt okozni a jelenlétével, de hatmilliárd úgyis többet jelent, kár a gőzért. A civil környzettudatosság persze könnyen félreértelmezhető dolog, hiszen egy fél kutyatápgyár több környezeti terhelést jelent, mint egy kis falunyi jóember, de érdekes fejelmeények miatt mégis beszéljünk róla. Most kivételesen nem csak kiwikről.

Kis kutakodás után leltem egy nagyon érdekes kiwi kezdeményezést, ahol is egy házaspár igyekszik a lehető legkevesebb háztartási hulladékot kibocsájtani. A christchurchi Matthew és Waveney egy kutyával és két csirkével vágtak bele ebbe a kalandba. Február óta élnek így, klikkezzetek az oldalukra, hasznos tanácsok, indokok és észérvek, linkek, módszertan és lelkesedés.

Kövessétek nyomon ti is, hogyan alakul a világuk: the rubbish free year 

 Christchurch Városi Tanács Szemétoldala

 Állami szemeteljkevesebbet oldal 

Christchurch-i fenttartható környezet guruk 

EcoBob 

 

Az Eco-Centric blogot rendszeresen olvasom, ha új posztok jelennek meg benne, kevésbé gyakorlati, de hasznos elméleti megközelítéssel fordulnak a szerzők az élhetőbb jövő felé, szerintem érdemes betárazni a feedreaderbe.

Persze ilyen lelkes civilek nem csak a zátonyon teremnek, a The Rubbish Diet brit kezdeményezés hasonló céllal, a bájos hölgy blogjában alaposan követhetjük, hogy hogyan sikerült minimalizálni a háztartási hulladékot. Hasznos okosságok zero waste, komposztálás, újrafelhasználás kérdéskörökben és némi filozófiai motiváció is. Mit csináljunk a tojáshéjjal és az eldobható pelenkával, hónaljsprékkel és csontokkal. 

Van egy amerikai versenyző is, akire érdemes egy pillantást vetni, ő maga Beth Terry, aki a fakeplasticfish.com gazdája, nála is mindenféle megtudható arról, hogy hogyan kell és lehet csökkenteni a háztartási hulladékot, mit mivel lehet kiváltani és persze azt is, hogy végül is miért érdemes mindezzel küzdeni. 

A végére még annyit, hogy itt Aucklandban minden háztartásnak van szlektív hulladékgyűjtője, a mi körzetünkben a rendszer úgy néz ki, hogy van az előre fizetett kommunális hulladék zsák (prepaid rendszer) ami egyedi kinézetű és minden nagyobb boltban lehet kapni. Ezt megveszi a lakosság, majd ebbe dobálja a szemetét, és egy héten egyszer kiteszi a járda mellé, ahonnan elszállítják. A szerződött szemetes cégek csak és kizárólag egyfajta prepaid zsákot visznek el, ha mellé raksz valamit, akkor az ott is marad. Emellett van a szelektív kuka, ami teljesen olyan, mint egy kuka, csak nálunk éppen kék és sárga a teteje. Ebbe kerül az üvegpalack, műanyag palack, konzerv és sörösdoboz, szóval minden ilyesmi. Ezt kéthetente viszik el, előző este vagy aznap reggel ki kell tenni a járda szélére (úgy is hívják, hogy kerbside bin), hogy onnan fel tudja kapni és a pocakjába dönteni a kukásautó. (ami nagyon vicces, mert állva is lehet vezetni) Már a csak  papírkérdés van hátra, a papírhulladékot, újságot összekötözve vagy papírdobozban ki lehet tenni, amikor a szelektív kukát, tehát kéthetenként elviszik. 

A North Shore City önkormányzat már kutakodik, hogy mivel lehetne kiváltani az előre kifizetett narancssárga szemeteszsákok rendszerét, mert valami felmérésük aszonta, hogy elfárad a kukásember, ha jön és fel kell dbálni a zsákokat a platóra, meg ki is szakadhatnak a zsákok az meg egészségtelen. (annyi biztosan igaz, hogy a zsákot szétkapják a macskák meg a sirályok, tehát ha csak úgy kinn vannak akkor sérülhetnek) Hát nemtudom, majd meglátjuk mi lesz ebből, egyelőre nem sok reményt fűzök a dologhoz, a minap olvastam, hogy Auckland két területén már lecserélték a szelektív kukákat olyanra amibe a fém, üveg és műanyag mellett a papírhulladék is mehet (micsoda innováció!), ezeket onnan lehet felismerni, hogy kék a tetejük. Viszont a kelet-aucklandiaknak a nyugat-aucklandiak kukaelszállítási menetrendjét postázták ki és viszont, így gyakorlatilag sikerült egy éves nekifeszülés után elérni a 100% elégedetlen fogyasztót. Na majd belerázódnak.

Nekem speciel semmi bajom a narancsszín zsákokkal, az ember pont annyit fizet amennyi szemete van, zsákot vagy háromféle méretben lehet kapni, és ha a zsákban teszel ki valamit, akkor azt el is viszik, nincs duma meg sopánkodás. Kíváncsi leszek mennyi idő alatt áll össze az új metódus, egyelőre még nem is reklámozzák, szóval van időnk izgulni. Most még működni látszik a zsákos szisztéma, ráadásul nekem az pont normális, hogy egy este és egy délelőtt hevernek egyforma szemeteszsákok a füvön, se előtte se utána nincs szemét az utcán.

 

 

“Kiwi környezettudatosság II. – civilek” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Nálunk az utcában eddig egy embernél láttam csak kék fedelű kukát, azon kívül csak narancssárga zsákok vannak, meg a kartondobozos kupac kéthetente.
    Ma láttam a boltban citromsárga zsákot, lehet hogy az lenne a szelektív zsák? (a rózsaszínről tudom, hogy ruhákat lehet kitenni benne)
    Viszont ha már így belejöttél a témába, kérdeznék egyet, mert ez mindig érdekelt: miért nincsenek visszaválthatós üvegek? Mennyivel környezetbarátabb az, néhány ember talán használ szelektív kukát, mint az, hogy betétdijat számoljanak az üvegekre és akkor mindenki vissza is vinné?

  2. citromsárga zsák nemtommire jó, de rá van írva 🙂

    Visszaváltós üveg téma… ez elég zora ügy, részben azért mert túl sok a szereplő, mondjuk lehet, hogy nem akar a countdown meg a foodtown még üvegvisszaváltót is üzemeltetni meg az ehhez tartozó logisztikát és embereket megfizetni. (üvegvisszaváltó level4 🙂

    Másrészt pedig aki elviszi a szelektív kukát az nem azért viszi el, mert nem bírja nézni,hanem mert pénzt csinál a reciklált cuccosból, tehát ez egy külön ipar most már, a szemétben rengeteg pénz van. Csak annyi történik, hogy ne te szaladgálsz az üvegvisszaváltóba, hanem házhoz jön és elviszi, viszont így nem veszel a visszaváltós pénzből kandiscukrot.

    Persze ez csak tipp, csomó mindenre rá van írva, hogy kapsz érte öt centet, ha elviszed a depóba délafrikába 🙂

    Azt hiszem, hogy a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás másképpen szerveződött itt, mint egyéb helyeken, van ahol a lakossággal vitetik vissza, van ahol “ingyen” elszállítják, ha megtarthatják. Utána fogok olvasni.

  3. Tehat akkor igazabol nem is a kornyezetvedelem a lenyeg, hanem hogy tamogassuk a szemetbol meggazdago bacsikat-neniket? Mert en tovabbra is azt gondolom, hogy az a nepseg aki kitalalta a vasarlassal szerezheto 4 cent kedvezmenyes fuel docket-et 🙂 tuti visszavinne a z uveget, mig igy csak a lakossag kis szazaleka.
    Na, jol van, nem rombolom az iromanyodat. 🙂

  4. a visszavitel addig volt érdekes, amíg új lötyöt töltöttek a palackba, csak előbb kimosták. Ergo a sörgyárnak volt jó, ha visszakerült az üveg. Meg az Erdei Termék Vállalatnak 🙂

    Mivel most már nem mossák és újratöltik, hanem új üveget csinálnak, a palack gyártásáhpz szükséges befektetett energia mindenképpen elvész, mert az szelekktív palackokat újraolvasztják és új palackot csinálnak, így a gyár leszarja, viszont olcsóbb neki újrafeldolgozottat venni, mint újat, mert kevesebb energa beolvasztani és újat préselni, mint homokból újat csinálni. Viszont nincs higiénás gond, meg patkány a sörben meg karcos palack.

    Múanyagba meg úgyse lehet újat tölteni, mindenképpen darálni és újraextrudálni kell, úgyhogy az tökmindegy.

    Persze ez csak kávéházi okoskodás, mert nem tudom hogy mi az oka a vissza nem váltásnak. Szerintem logisztikai költség volnalon spórolás, ha a begyűjtő és szétválogató cég összeszedi, kiválogatja az üveget és onnan megy az üveggyárba meg a plasztikgyárba meg a papírgyárba, mintha minden szutyok bolt ezzel bohóckodna.

    Monnyuk még régebben hollandiában láttam üvegvisszaváltó gépet és dobálta is bele a nép a cuccot. Nem tudom, tényleg. Lehet, hogy egyszerűen a kiwik ismerik magukat és nem merik magukra bízni az üres üvegek komoly problémáját 🙂

  5. Hát ezt most tényleg nagyon kösz, éppen most akartam a világba kiáltani a kérdést, erre meg jó előre megválaszoltad.

  6. Hello Pappito

    Ami a papir szemetet illeti, éppen olvastam az internyeten, az ottani presbiteriánus(református) egyház weblapján, hogy némely gyülekezetekben (vagy többekben?) felkérik a lelkes gyülekezeti tagokat, hogy ne dobják ki, hanem vigyék a templomhoz, az összegyült ujságokat, magazinokat pld, és ott szortirozzák, leadják és ebből pénzelnek valóban.

  7. Ez a prepaid szemeteszsak a hobbim.
    A mi kornyezettudatos Rodney District Council-unk ugy gondolja jo a piaci verseny. Ezert nem csak egy szemetes ceg gyujti a hulladekot. Van kek, zold, sarga zsak es piros fedelu kuka. Ez mind alltalanos hulladekra. Eredmeny? 4 kukasauto rodeozik 2 kulonbozo napon. Es szaguldozik, mert ugye atlagban minden 4-ik haznal van csak az o szinu zsakja/kukaja. Teljesen erthetetlen, miert nem tendereztette meg a tanacs a kukasokat. Mert ugye az olcsobb lenne a kukasnak, a szemetelo polgarnak es egynap lenne jatszadozo gyerekekre veszelytelenul cammogo kukagyujtes. De hat ez az intelligens Rodney.

  8. Más…egy kis földrajz, most fedeztem fel…

    Melyik a zátony leghosszabb nevü helysége…:-)))

    Taumatawhakatangihangakoauauotamateapokaiwhenuakitanatahu és

    egyben olvasandó. Minden jót neked és családodnak.

  9. Rajottem ez az uvegvisszavaltosdi hogy mukodik.
    Ugytesznek, mintha recyclingnek vinnek el, kozben megy a szetvalogatoba, a cimkeleaztatoba, a polirozoba (esetleges karcok miatt) es mosatlanul ujratoltik. Ebbol gazdagodik meg a kokakola. Ja, es a leaztatott cimkeket megszaritjak es ujraragasztjak. A cimkekrol fiatal grafikus novendekek tuntetik el a hibakat. Ismerek egyet, o meselte.

  10. Tibor, biztos vagy te ebben?

    Egyebkent a szelektiv meg normal hulladekgyujtes Britorszagban is nagy biznisz. Nemcsoda, hogy a tanacsi-ado (nem jovedelemhez kotott) minden evben az inflacional nagyobb mertekben no. A kukas meg minden evben kicsit kevesbe gyakran jon. Meg jo, hogy nalunk utcai kuka van, de sok keruletben az altalad leirt szemeteszsak gyujtes megy, kukas elotti napon borzalmas latvany. Itt nemcsak siralyok, rokak is vannak.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.