Izguljunk együtt!

A helyzet az, hogy igen kellemetlen és nehéz helyzetbe kerültünk, amelynek következtében ismét ránkesett egy kupac bizonytalanság. Nejem cégénél ugyanis megszűnik az a részleg, ahova felvették, tehát megszűnik a pozíciója is. Amikor a blogolást elkezdtem, megfogadtam, hogy mindent megmondok, nem csak a jót, hanem a rosszat is, hát eljött most ennek az ideje.

A megszűnés okaiba ne menjünk bele, egyrészt mert lvasható volt az itteni újságokban, másrészt pedig nincs semmi jelentősége, változtatni úgysem tudunk a dolgon. Most a cégnél nagy átszervezések vannak és senki sem tudja, hol köt ki.

A cég egyébként minden elismerést megérdemel, nagyon korrekten és nagyon kulturáltan igyekszik intézni a dolgot, mindenkivel személyesen elbeszélgetnek, felfügesztették a külső és belső álláshirdetéseket, amíg nem tisztázódik, hogy a jelenlegi dolgozókkal mi lesz. Egy megbeszélésen én is voltam, ahol civilizáltan elmondták, hogy mi zajlik, meddig tart és minden.

A mi gondunk az, hogy az a vízum, amivel itt vagyunk, az nejecske “work to residency” vízuma, amelynek mindenféle feltétele van, amit a cég és nej is teljesített, és amely után a gyerek kapott tartózkodási- én pedig munkavállalási engedélyt. Ennek következtében két év itt dolgozás után folyamodhatunk letelepedési engedélyért. Ha viszont az áthelyezések és átszervezések következtében a nejnek felajánlott másik pozíció nem teljesíti a kritériumokat, vagy nem jut neki pozíció, akkor megnézhetjük magunkat.

Az egész átszervezős felkészülés 24.-éig tart, utána fog kiderülni, hogy kivel mi lesz, esetünkben az egész jövőnk ezen múlik, úgyhogy stresszben jól el vagyunk látva, még egy kis felesleg is van.

Úgyhogy most izguljunk együtt!

“Izguljunk együtt!” bejegyzéshez 55 hozzászólás

  1. Nem gondoltam volna, hogy ezt ide is megírod. Riszpekt, mert ez nagyon magándolog. Nekem már begörcsöltek az ujjaim, úgy drukkolok nektek.

  2. Nagyon sok oka van, amiért olvasom a blogodat. Ez a nyílt, őszinte magatartás az egyik legfontosabb.

    Remélem, minden rendben lesz a munkahellyel és a vízummal is!

  3. Sajnálom a szitut, és tök jó, hogy megírtad őszintén. Egy nagyon halk és egyáltalán nem szemtelennek szánt kérdésem lenne: Te miért nem mész el dolgozni?

  4. Nagyon-nagyon drukkolunk nektek, hogy sikerüljön maradni!
    Remélem, hamarosan már tudsz közölni ezzel kapcsolatosan valami jó hírt!

  5. Judit, semmi baj, a kérdés jogos.
    A válaszom az, hogy igyekszem, eszem nélkül pályázok mindenre ami él és mozog. A tapasztalataimról meg az ebből levont konzekvenciákból lesz egy külön poszt.
    Röviden: elmehetek dolgozni minimálbérért, akárhova ahova felvesznek, kukásnak vagy telefonos marketingesnek, sima ügy.(nek látszik)
    De most jól látszik, hogy ennyire nem egyszerű a képlet, egyrészt a minimálbér az tényleg túró, másrészt pedig, ha nem a szakmámban helyezkedek el, akkor minden szempontból romlanak az esélyeim, hogy valaha visszakapálózzak az IT-be, és rendes pénzt keressek. Ráadásul jó lenne olyan állást találni, ami egy kicsit IT-s, hogy elmozoghassak belőle később olyanba amire rá lehet húzni, hogy IT specialist, ami shortlistes meló. Nem büdös a munka, csak nehéz szerezni. Eddig volt fedezete (tartalék+nej fizuja) annak, hogy csak álláskereséssel töltsem a napot. Záros határidőn belül ennek változnia kell, vagy úgy, hogy felvesznek valahova, vagy úgy, hogy elmegyek bohócnak és csinálok valamit amiért adnak fizetést valamennyit és utána már fel tudok mutatni helyi tapasztalatot.
    Amennyire látom az álláskeresők és az állást kínálók között húzódik egy egekig érő, szinte áthatolhatatlan fal, amit a fejvadászok építettek, saját magukból. Az álláshirdetések 90%-a fejvadászos, akik – alapos tapasztalatom van ebből – el sem olvassák a cv-ket, erről vannak rémtörténetek. A cégek direkt megtámadására álltam rá, de ez lassú és nehézkes és sok helyen még esély sincs eljutni addig a személyig, aki egyáltalán döntéshelyzetben van. Nem mondom, hogy rossz itthon ücsörögni a virágillatú kertben, blogozgatva, de szívesebben dolgoznék, pláne a szakmámban. Egyszer rájövök, hogy miből élnek a fejvadászok, mert most ez rejtély számomra.

  6. Oi, hát ez nem éppen könnyű helyzet 🙁 Egyrészt szurkolok, másrészt viszont tudom, hogy lesz megoldás a helyzetetekre. Kívánom, hogy ezt minél kevesebb fejfájással sikerüljön megtalálni!

  7. Ja, pappito, még azt akartam kérdezni, hogy szerinted a fejvadászok miért nem “harapnak rád”, ha olyan kevés IT-s van arrafelé?

  8. Pappito, Az “akárhova minimálbérért” valóban csak sima ügynek látszik, valójában ha beszélsz angolul és Európából jöttél, akkor esélytelen vagy. (Na ezen igazodjon ki valaki :), csak próbáltam PC lenni)

  9. Uhh, W. Zs. ez nagyon durván hangzik, pedig logikus, tudják, hogy 2 perc alatt dobbantasz, amint beköszön valami használható munka. 🙁

  10. Majd én írok én nekik jól, nehogy már okfogyottá váljon a kedvenc zélandi blogom! Add csak meg a címeket, megmondom nekik alaposan a magamét!

    Remélem rendben lesztek, addig is kalappal!

  11. A Pukekóék szüntelen drukkolnak nektek, s titkon sejtik, hogy legkésőbb az utolsó pillanatban, de inkább mihamarabb, minden jóra fordul, ahogy azt az eddigi akadályoknál is tette!

  12. Szia, igy ismeretlenül is nagyon drukkolok nektek. A fejvadászokkal kapcsolatosan nekem is hasonló a tapasztalatom, olyan hamar jött vissza az elutasitó válasz, hogy az lehetetlen, hogy annyi idő alatt átolvassa és átgondolja alkalmas vagyok-e egy olyan állásra, amelyre a kiirás szerint teljesen megfelelek 🙂

  13. Anikó, ez még a jobbik eset, de láttunk olyant, hogy a pozícióra alkalmas személy pályázott a fejvadásznál meg a cégnél direktben is. A cég azonnal felvette, a fejvadász meg három nap múlva értesítette a pályázót, hogy “sajnos nem fedi le pontosan a megbízó igényeit”…

    Pedig itt magyar nevek esetén ugye nem gyakran fordul elő, hogy két Szabó vagy két Ráczegressy van… (kitalált nevek!)

  14. Demonalisator, pontosan ezért, igen. 🙂

    A fejvadászos dolog: Konkrétan férjemmel volt ez a szitu, amiről Pappito irt. A cég hirdetett, ember jelentkezett. A cég kiadta fejvadászoknak is a melót, oda is jelentkezett. A cég 2 nap múlva behivta interjúra, másnap próbanap, és a következő nap már kezdett is dolgozni. A cég szó szerint aggódott, hogy nehogy “lecsússzanak” emberemről. A fejvadász cég meg visszairt 4 nap múlva, hogy férj sajnos nem teljesen felel meg a cég kritériumainak, sajnálják. Azért a kisördög motoszkált bennem, hogy visszairjunk-e nekik, hogy a cég máshogy gondolta. :))

  15. Nagyon szurkolok nektek, biztosan minden rendben lesz … 🙂
    A fejvadászos cégekkel sajnos tényleg ez a helyzet. Tisztelet persze a kivételnek, itt Napierben vannak normálisak, de ez kisváros, teljesen más, mint mondjuk Auckland.
    Zsuzsi: elhiszem, hogy motoszkált benned a kisördög.. 🙂

  16. Hát, ez olyan szívenütős bejegyzés… Mi is szorítunk. Valamit biztosan sikerül kitalálnotok, hogy jóre forduljanak a dolgok.

  17. Kedves mindenki!
    Én leszek az egyetlen realista pofátlan véleménynyílvánitó.
    Az eleve a világ nyolcadik csodája,hogy Pappitoék eddig huzták.
    Nyissátok már ki a szemeteket-világválság van.Mennyit ér az nz dollár.
    Már kopogtat az usd 59 cent közelében 80 ról.
    Pappito jobban tennéd ha a realitás talaján állnál.A legjobb megoldás
    repjegy után nézned.Csodák nincsenek!
    Szép napot Andre

  18. andre, édesanyád nem mondta, hogy hazudozni nem szép dolog?
    Értem, hogy frankónak tűnik kiguglizni egy Nz mélcímet (gondolom az ingatlankereskedő urat nem kérdezted meg, hogy visszaélhetsz-e a mélcímével) de baromi nagy lúzerség mindezt a catv54034487.pool.t-online.hu IP-ről okoskodva tenni. Hogy is áll a forint az euróhoz most, drága brókerke???

  19. Pofátlan “Andre”: mérhetetlenül sajnáljuk, ha az elsők közt voltál a recesszióban szokásos leépítésnél. Szívből reméljük, hogy mihamarabb találsz magadnak egy a váladékaid szanaszéjjel fröcskölésénél hasznosabb elfoglaltságot!

  20. Pappa, pukke – caution: comment troll!

    Nem megmondtam, hogy nembeszél hozzá, mer arra izgul? Persze ha szántszándékú, akkor csak rajta. Nem vagyok én semmilyen szórakozásnak elrontója – bár nem témába vág ugyan… 😀

  21. Superokostojások mennyivel lesztek beljebb,hogyha Pappitoek szívnak
    egy nagyot és ez a realitás? Nekem nincs ilyen gondom.Úgy látom ők
    eleve a borotvaélen táncoltak,táncolnak.Mutassál már nekem olyan férjet
    aki a feleség munkájából él és függ és ő karbatett kézzel csak cv-ket
    küld,amikor tudja,hogy az a kukába landol.El kell menni takarítani
    vagy más ganaly munkára-ennyi.

  22. Nem szégyeled magad,hogy közel 1 éve nem dolgozol csak a kifogásokat
    keresed?

  23. Mondd már meg, Vili, hogy mennyivel lenne jobb Pappitoéknak a nagy világválságot mutyilandon ganaJozva átvészelni? A borotvaélen táncolásban az a szép, hogy át lehet lendülni akár a vidám oldalra is.

    Amúgy pedig nem mindenki nézi le élete párját csak azért mert nő, sőt, bármily meglepő, vannak, akik jóban-rosszban egymás támaszai tudnak lenni.

    Karbatett kézzel pedig nem lehet cv-t küldeni, szóval biztos nem úgy csinálja.

  24. nem, lelkem, nem kell neked megfeleljek, vagy beszámoljak, ez van.

    Nem szégyelled magad, hogy névtelenül (sőt, más nevével visszaélve) irkálsz valakinek vili?

  25. Csak úgy lehet a válságot átvészelni ha mind a ketten dolgoznak.
    Én szégyelném magam ha babysitter lennék ebben a korban és ha gáz
    lesz a családnak akkor a Pappitonak tiszta lesz a lelkiismerete?
    Én mindenesetre sajnálom a feleségét-hatalmas stresszben élhet.

  26. vilikém a lelkiismeretem pont annyira tartozik rád, mint a házasságom, vagy a feleségem. Egyet árulj el lekem, miért írsz ide? (Nem, nem mondom, hogy ne írjál, kérdezem)
    de komolyan! hol szorít a cipő?

  27. Nem tudok odig leereszkedni, nincs nálam a nehézbúvár felszerelésem…
    gondoltam egyszerű kérdésre egyszerű válasz, de ha nem, hát nem 🙂

  28. Hidd el Pappito nagy bajban vagy és ezen csak te tudtál volna változtatmi.Én magam nem is értem,hogy mire vártál.Azért írok ,hogy hátha észbekapsz és elmész dolgozni végre.

  29. Nna, inkább sütök. Jószándékú magyaroktól óvjon meg az Ég, Pappa. Jó fűnyirást, ha vannak, vigyázz a sünökre.

  30. Andrésvili, bámulatos a kitartásod, ahogy másokat pusztán emberbaráti szeretetből lesegítenél a saját szintedre. Szerencsére hamarosan annak is eljön az ideje, hogy ráeszmélj, nem nekik van szükségük a segítségre.

    Csak szólok, hogy a világválság nem azt jelenti, hogy mindenki hirtelen munkanélküli és utcaseprő lesz, hanem azt, hogy egy esztelen, korrupt, fenntarthatatlan értékrend került válságba, s egyszerűen nincs többé helye a világunkban.

    Azoknak, mint például Pappito is, akik már régóta látták a változás szükségességét, most perpillanat ugyan még nehéz, de a legnehezebb részén túl vannak, mert ELÉBE mentek eme változásnak. Rájuk a régi berögződések már nincsenek hatással, s pont emiatt egy szebb, tisztább, élhetőbb jövő vár rájuk.

  31. Vili, most már ne hagyd abba! Vagy nálatok ott újzélandon már este van és most elmentél aludni? Télleg, gyalázd már le ezeket észérvekkel, gollam.

  32. Hopp! Játszunk! Who is who!

    Andre egy 62 éves, miskolci, nyugdíjas bekattant pedagógus. Feltételezem agglegény vagy elvált. Valószínű, hogy gyermekkel nem büszkélkedhet. Néhány éve felfedezte, hogy élete mennyire üres és ezért elhatározta, hogy hobbinak választja idegen emberek spontán okítását, hogy megmutathassa hihhhetetlen bölcsességét és élettapasztalatát. Hallotta, hogy Izland tönkrement, de azt nem tudta, hogy Izland nem ugyanaz, mint Új-Zéland. Eldöntötte hát hogy az internet nevű furcsa tákolmány segítségével most kifejezetten a világválság által tönkretett szigetre vetődött szerencsétlen embereknek világítja meg a felelőségteljes élethez vezető utat. Eltévedt szegény.

    Nem akartam durva lenni, de ugye aki kardot ránt…

    Pappito nektek meg ezzel a pozitív hozáállással ami sugárzik a dolgaidból szerintem sikerülni fog… Szeretném.

    Egyébként meg tudtátok, hogy Izlandon nincs is akkora katasztrófa, mint ahogy azt előadják médiákok: http://izland.blog.hu/2008/10/15/a_valsag_testkozelbol

  33. Végigolvastam a kommenteket, úgy képzelem, olyan ez mint egy focimeccsnek a vége, a hosszabitásokban vagyunk, mindjárt lefújja a biró, már-már tizenegyeseket rúgnak, és szidják a focistát, hogy eddig kellett volna berúgja. Nem tudom megérteni sem és elfogadni sem, azokat akik ilyenkor iszapdobálásra adják a fejüket, valahol örvendenek és tanácsolnak, hogy pappito mester, most aztán tüstén indulj dolgozni, “hogy nem szégyelli magát élni az asszony hátán?!” sic. Számomra teljesen egyértelmü, hogyha pappito hozzáillő munkahelyet kapott volna eddig, akkor nem bejegyzésekkel gyarapitotta volna a blogját, ami nekünk, olvasóknak egyébként nagyon jó, hanem elment volna GDP-t termelni.
    Sok sikert kivánok nektek, ne adjátok fel, drukkolunk nektek, már csak azért is mert, jó lenne egyszer sörözni veled Gábor, és elbeszélgetni az élet dolgairól izélandi tájakon.

  34. Mint írtad IT-s vagy. Nos, annak igen-igen sok “ágazata” van. Ha csak a sima helpdesk-et nézzük, az is IT, csak épp a “legalja”. Az pont az a szakma, amivel mindenhez ért az ember de csak egy igen keveset. Azokból idehaza is full-on van a piac. Még diploma sem kell hozzá. Ha az egyel magasabb szintet nézzük, akkor sima vindóz-os rendszergizda. Ha még van hozzá más tudás is (pl, exhange, dns) üzemeltetési tapasztalat, na az már többet ér. Mellesleg nem mindegy, hogy az embernek milyen szakmai tapasztalata, előélete van. Nagyon számít, hogy milyen cégeknél dolgozott előtte és ott mit csinált. A rendszergazda legmagasabb szintjét a UNIX-os rendszergazda képviseli. Ők keresnek a legjobban és kapják a legmagasabb szakmai “elismerést”. Mindez plusz megfejelhető egy speckó szakterülettel (pl, banki szektor, telekom, stb). Ennek viszont az a hátránya, hogy viszonlag szűk az álláskeresési területe, pont emiatt a specialitás miatt. Mint ahogy Pappito is írta, nem szívesen végezne más munkát, így egy UNIX specialista sem szívesen csinálna mást:

    1. a szakmai hírnév
    2. a fizetésbeli különbség miatt

    A másik IT-s szakirány a programozók. Nos, jó C++ programozót nem igen lehet találni, ellenben vagy egy csomó olyan lúzer, aki abban az istenverte java-ban próbál ügyködni (bár ne tennék).

    A harmadik irányzat lenne a tanácsadó, ami azt jelenti, hogy kurvára nem ért semmihez, de azt viszont roppant jól adja elő. 🙂

    Azért drukkolok, hogy legyen munka, mindkettőtöknek.

    U.i: azért én a helyedben kicsit szögre akasztanám a szakmai becsületemet és elmennék dolgozni minimálbérért akár utcaseprőnek is, hogy így tudjam támogatni a családom kintlétét…

  35. Hú, micsoda pörgés van. Na akkor én is szólok má pár szót:
    Pappito, köszi, hogy megírtad a választ a kérdésemre. Igazából sejtettem, hogy valami ilyesmit fogsz írni, Scarpettáék tapasztalatát hallgatva gondoltam, hogy nem olyan egyszerű aljamunkát sem szerezni.
    Az is igaz, hogy nekem nagyon furcsa volt, hogy tv-adókat vezettetsz be, műszaki kütyüket vásároltok, közbe meg mosodába jártok, mert mosógépetek nincs. Nekem más lenne a fontossági sorrend, de nem vagyunk egyformák. És ezért szép a világ ezen fele, mert megtanított rá, hogy hogyan kell TOLERÁNSNAK lenni, amit a magyarok rohadtul nem tanultak meg az oskolában, vagy otthon… Úgyhogy nekem aztán nyóc, hogy Pappito otthon ül, és blogot ír napi 6 órában, miközben a gyerek oviban, asszony dolgozik. Ez az Ő életük, és senkinek semmi joga ítélkezni felette. Persze más tészta, hogyha valaki kiteszi az életét a netre, akkor számítani lehet rá, hogy lesznek nem túl jóindulató olvasók is. Evvan. Amúgy drukkolok, remélem átvészelitek ezt a nehéz időszakot.
    Szép napot! 🙂

  36. Elnézésteket kérem de a commentek jelentős részét szokásommal ellentétben átugrottam, nem vagy kíváncsi erre a híresen magyar szemétkedésre és azok válaszaira sem.
    Pappíto! Pedagógiai jellege nincs és ez a Te blogod, szerintem töröld ki a fenébe a sok hülyeséget, de ez csak javallat.

    Az viszont KÉRDÉS hogy most mi van? hobe-ot idézve még izguljuk???

  37. bud, azért, ha jobban megnézed ritka az aki otthon azért szurkol, hogy nekünk rosszabb legyen, úgyhogy nekik ez legyen a legnagyobb örömük, ne is foglalkozz vele.

    A most mi van kérdésre hamarosan lesz válasz, de előre nem kiabálunk el semmit. Ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor két poszt lesz, egy ami röviden rólunk szól, és egy másik ami összefoglalja a generális álláskeresős tapasztalataimat, mert abból van már számos.

    úgyhogy még egy kicsit izguljunk 🙂

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.