Úszni tudás, mint olyan

Itt a zátonyon komoly kampány van, hogy mindenki üstöllést tanuljon meg úszni. Mert az kell, bármikor jól jöhet, főleg víz közelében, ami errefelé nem ritka élethelyzet.

Nem mondom én, hogy pont ennek hatására, de a nejemre rájött, hogy a gyerek sanyarú sorsának véget kell vetni, és legott meg kell tanulni úszni, hiszen nemsokára három éves lesz és különben is. Mivel a gyerek az utolsó pár alkalommal a lábát se volt hajlandó bedugni a tengerbe, nekem sűrű kétségeim voltak a vízbarátságosságával (új szó!) kapcsolatban.

A nej felhajtott egy helyet, ahol rövidlábúak kiképzése folyik, bizonyos Hilton Brown-t, ami ráadásul itt van a szomszédos Albanyban. Ez egy kifejezetten úszásoktatásra létrehozott intézmény, ahol dollárzok ellenében vizesek lehetünk és itt büntetlenül erre kényszeríthetjük a leszármazottainkat is. Maga a facilitás egy nagyon bázikus uszoda, ami viszont tiszta, hatalmas ablakai vannak és szokásos öltözők, csak nincsenek szekrények, mert minek, a szülők úgyis a partról nézik, hogy mivan. Nyilván van zuhany meg ilyesmi.

uszi

Mi teljesen kevéssé praktikusan a szombat délben kezdődő kurzusokra tudtunk jelentkezni, sajnos máskor nem volt időpont, úgyhogy szombaton egy előírásos, száraz gyerekkel felvértezve megjelentünk a helyszínen és igényeltünk egy kis törődést. 4 lurkóra van egy kiképző, a cemende, a medence 80 centi mély és mindenféle játékos feladatokkal okosítják a kicsiket.

Persze a miénket nem, mert ő piócaként tapadt az anyjára és a világért el nem engedte volna, hogy a gyilkosok közé menjen a vízbe. Az sem zavarta, hogy közben tucatszám lubickoltak a velekorúak és egyetlen esetet sem láttunk, hogy a kiképzőcsaj (volt vagy 16 éves) beleharapott volna bármelyikbe, pedig figyeltünk. Ő akkor sem. Így megúsztuk szárazon az egész foglalkozást.

Nekünk ez elég kemény kudarcélmény volt, látni a sok más kölket, hogy lubick, a mienk meg nem, de azt javasolta a nyuszkó a vízből, hogy vasárnap van családi lehetőség van, fejenként két dollárzokért lehet lubick, apuanyu, mindenki. Így vasárnap megint elmentünk, immár pancsoló felszerelésben és legott belecsobbantunk a vízbe. Szombaton Bogitól a gyerek egy tök penge fürdőruhát, azt még itthon ráadtuk, ott már csak bele kellett volna menni a vízbe.

Miután a nejjel mi bementünk a jó meleg, nyolcvan centis vízbe, kis tanakodás után a gyerek hajlandó volt leülni a medence szélére és belelógatni a lábát. Ezután felgyorsultak az események, elébb csak rugdalta a brűgölő vizét, később már felfedezte, hogy van a vízben karika meg laboda meg ilyen polifóm kelgyószerű izé, úgyhogy aggódó szüleibe csimpaszkodva, végül is vizes lett.

Innentől érdektelenné vált a történet, a gyerekre rákötöttem egy ilyen polifóm vackot, hogy ne süppedjen el, és innentől másfél órát a büdös kölök, aki szombaton még siránkozva dacolt a szülői terrorral, fel és alá kapálózott a medencében, nagyokat sikongatva, saját magának dobálva a labdát. Még később lejött róla a mentőszerkó és ekkor villámcsapásszerűen kiderült, hogy leér a láb… Na mi ekkor kijöttünk már a medencéből, a mutatvány ment nélkülünk is.


Eszter úszni tanul 2. from Pappito on Vimeo.

Összességében, majd kiderül jövő szombaton, hogy az oktatócsajjal is bulis dolog lesz-e az egész, vagy sem, ma már nem akart eljönni az uszodából, ellenben közölte, hogy holnap is menjünk.

“Úszni tudás, mint olyan” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. persze apa nem érti a dolgot, mert apának leér a térde!
    édesbogárból még a végén szinkronúszó lesz 🙂 az első parán túl van, rájött, hogy mókás dolgokkal lehet játszani, innen már nagy baj nem lehet, csak amikor ki kell mászni a medencéből és haza kell menni 🙂

  2. Öcsémnél csak úgy ért el eredményt az úszást oktató ember (15 gyermekre 1 db volt kimérve), hogy Sport-szeletet ígért neki minden egyes vízbemerészkedésért.

    S az öcsém meg is kapta óra végén a szeleteket!

  3. A csajoknál a múlt héten a suliban úszóverseny volt.A suliba 600 gyerek jár, az úszáson 200 gyerek jelent meg.A többi arra hivatkozott, hogy nem tud úszni.Nagyon csodálkoztam, hogy itt a szigeten ahol igen rendesen vizes a környék, nem tudnak úszni a gyerekek!Jól teszitek, hogy jártok úszásra, azért ez megnyugtató lesz, amikor majd a haverokkal megy el flangálni és lehet, hogy éppen egy éjszakai vizes buli lesz:))))Nem nézne ki jól abban a polifom dologban amit a derekára csavartatok:)))

  4. Mi is megpróbáltuk. Volt a gyermeken karúszó, úszógumi, egyik kezében valami polifoam cucc, másikkal az úszómester nénibe csimpaszkodott. Következő alkalommal a partról nézte a többieket, a harmadik órán már az épületbe sem tette be a lábát. Nyáron újra próbálkozunk. Igaz, nem egy vagány gyerkőc, kézenfogva csúszik a parki csúszdán 3 és fél évesen…de szeretjük! Amúgy Eszterke édes, mint mindig.

  5. Az enyemek is csoportos oktatason tanultak meg uszni.
    Ott is 15-20 fore volt egy felnott oktato, de ugye ok nem 3 evesen kezdtek, hanem 6-7, igy eleg volt az az egy oktato.
    Szepen es magabiztosan megtanultak uszni.
    Az uszas szerintem alap dolog, ugy mint az iras, olvasas (szamolas?:))

    Gyoresz, a mi legkisebbunk 4 mult. Csak addig megy a vizbe, amig leer a laba. Karuszot, mellenyt es egyebet nem hajlando felvenni. A “nagyvizbe” csak ugy megy be, ha az olemben viszem. Most tanult meg beugrani a vizbe (ami neki derekig er) es lebukni a vizala. Neki meg az kell, hogy erezze a talajt a laba alatt. Aki kesobb kezdi, az sem marad le semmirol:)

  6. abban maximálisan egyetértünk, hogy úszni tudni kell, pláne itt. Én is hisztiztem külökkoromban, pedig olyan 5 lehettem amikor apu elvitt medencéhez. Később meg a sulival jártunk kötelezően, mert testnevelés szakos voltam.

    Azon viszont meglepődtem, hogy Eszter is beleugrik a vízbe, amitől előző nap még irtózott… 🙂

  7. Örülök, hogy jól alakul ez a dolog. Nekem szerencsém van, mert mindkét gyerekem vízmániás, bár helyzeti előny, hogy fel vagyunk szerelve 1 db rendkívül türelmes és kiváló úszó nagypapával, valamint 1 db vízparti telekkel, ezért a kölkeim gyakorlatilag néhány hónapos koruktól fogva vízi életmódot folytatnak nyaranta és mindkettő 3 éves korában vízbiztos volt.
    A nagyobbiknál az óvodai, majd iskolai (fél)kötelező úszásoktatás unalomba fulladt, mert már 5 éves korában stabilan úszott, viszont szereti. Most mindjárt 11 éves lesz és naponta van póló edzése. Kb. 10 km-t úszkál hetente.
    A kisebbiknek is megkezdődött szeptemberben a hivatalos úszásoktatás, vele gond volt, nem szerette, sőt úszós napon sírva mentünk oviba. Ez nagyon nem tetszett nekem, mert eddig ő is imádta a vizet, tehát biztos voltam benne, hogy valami lokális körülmény nem jó neki. Csak hát baromi nehéz ezt egy 5 évestől megtudni pontosan.
    Végül kiderült, hogy az oktató hölgy eszetlen csendőrtempóban szigorkodik, ráadásul mindig az én lurkómat veszi előre, hogy mutassa meg a többinek, hogyan kell ezt csinálni, a gyerek viszont rendszeresen nem érti, amit mond (csobogás fröcskölés, zajongás – minden, amit 20 kiskölök egy medencében okoz), és amikor nem azt, vagy rosszul csinálja a feladatot, akkor a drága oktató hölgyemény megbünteti. Megtettük a szükséges lépéseket (aggodalomra semmi ok, azét még él a víziszörny oktató) most már megint szereti a gyerek az úszást és minden oké.
    Mindezzel csak oda akartam kilyukadni, hogy szerintem elenyészően kevés gyerek van, aki valóban a víztől irtózik, vagy fél, alaposan körüljárva a helyzetet, könnyen kiderülhet, hogy valami banális apróság miatt van a nemakarás.

  8. Nagyon helyesek vagytok 🙂
    En is kb ennyi idosen kezdtem uszni, anyukam es a baratai tanitottak meg a Balatonon.

  9. Az okítás mennyibe kerül? Itthon, ahová én viszem a gyerekeket 8-900 Ft között van. 2 dolcsiért személyenként bemenni az nagyon jó ár!
    Nálunk viszont tényleg volt félelem a vízben! Meg kell szokni.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.