Kert – kicsi csíra

Az ipari növénytermesztés sikere a vetőmagon múlik. Tudván ezt, előnyös testtartással behatoltam a szaküzeletbe és a többi kertmániástól elsajátított idióta vigyorral fosztogatni kezdtem.

Rengeteg színes tasak, rajtuk olyan zöldségek képeivel, amelyek kizárólag gyorséttermek reklámfilmjeiben láthatóak, és a szerencsejátékosok örök izgalmát kihasználó, álságos feliratok, miszerint neked lesz a legnagyobb retked, káposztád, cukkinid.  Yeah, right. Nem lehet nem vásárolni. Magamévá tettem uborkát, cukkinit, retket, meg még valamit, amit közben elfelejtettem, de ettől függetlenül szépen nőddögél.

petrezselyem

A földművelés első lépése a germinációs fázis, vagyis a kis magvakat el kell dugdosni a földbe, ahonnan majd kijönnek, és akkor át kell ültetni az igazi kertbe a kis vackokat és várni amíg teremnek. Nem tűnt bonyolultnak, úgyhogy a fűszernövényes ládikámban, ahol fantasztikus sikereket értem el kakukkfűdúsítás (ha ez nem új szó, akkor semmi!) terén, egy harmadot kitakarítottam és kineveztem csíráztatónak. Eredetileg itt fejlődtek a paradicsomok, amíg ki nem nőtték és ide került a petrezselyem is, amely mostanra teljesen kifejlett petrezselyemmé változott, már főztem is vele (na jó, belőle), nagyon finom. No meg az egy szál bazsalikomom, ami még egy picike kis növényke volt, nem sok jövőt jósoltam neki és azóta is nehéz sorsa van, mert valami megzabálja a levelét és nem én vagyok az. Egyelőre.

bazsalikom

Szépen sorban, a használati utasítást betartva, készítettem egy sor retket, egy sor uborkát és egy sor cukkinit. Ezután órákig nem történt semmi, ami elég dühítő, hiszen csak álltam ott és vártam, hogy szárba szökkenjenek a dolgok, de semmi nem történt. Másnap már tudtam, hogy reménytelen, a magok egyrészt tudják, hogy én nem értek hozzájuk, másrészt nem tudják, hogy el vannak vetve, honnan is tudnák, nincs szemük.

retek2

Egy-két nappal később, viszont vézna kis zöld jelenségek ütötték fel a fejüket a birtokon, és a csírázás észbontó tempóban megindult. Először a retek bújt elő, és ijesztő mennyiségű kis zöld növénnyé változott, egyáltalán nem tűnt ilyen soknak, amikor beledugdostam őket a földbe. Pár napra rá az uborkák is előjöttek, majd őket követve, tőlük mintegy kedvet kapva, a cukkinik is. Nagyon jópofán nézett ki az egész, tényleg olyan volt, mint a képeken.

uborka1

Persze, tanultam én az oskolában, hogy kétszikű meg évelő, de ezt ahhoz nem kell tudni, hogy a Lehel piacon vásároljon az ember, a főzéshez meg pláne nem. Úgyhogy valaki magyarázza el, hogy honnan a frászból tudja a kis mag, hogy most már nem egy tasakban van, hanem a földben, honnan tudja, hogy merre van a felfelé meg egyáltalán, hogy működik az ilyen?

retek

Már csak azért is, mert ravasz megfigyelést végeztem, a zöldségesek csak úgy eladják a szaporítóanyagot, szóval érthetetlen, hogy miből élnek, a piacon a szerbtől vettem zöldpaprikát (amit ő hángérien kápszikumnak hív) és benne volt a sok klassz mag. Na ezeket legott kiszedtem és mindenféle cserepekbe elültettem, és majd nekem is lesz rengeteg paprikám, gondoltam. Hazai ízek meg cévitamin. De a rohadt sok magból – volt egy maroknyi – kettő darab hajtott ki. Kettő. A többi mér nem? Vagy ha azok nem, akkor ez a kettő mér? Vakhomály.

paprikamagok

Elárulok egy remek trükköt a kertész vannabí olvasóknak, a legolcsóbb és legegyszerűbb magföldaládugó és növénykitámasztó eszköz az evőpálcika. Ötven pár nyolcvan cent a kinézer boltban, úgyhogy nem kár érte és egész sokat kibír. Legközelebb megmutatom, hogy mi történt az átültetés után, ki hogyan fejlődik és visszatér a legnagyobb sztár, a paradicsom, mert ugyan most nem esett róla szó, de azért ő sem tétlenkedett. Maradjanak velünk.

“Kert – kicsi csíra” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A paprika és paradicsom magok esetében szokott segíteni, ha először hagyod őket kiszáradni, és csak utána csíráztatod. Az sem mindegy, hogy csak rászórod a nedves földre a magokat, vagy épp egy kicsit be is temeted őket. No meg hogy mennyire nedves legyen a föld… a lehetőségek végtelenek, de vannak bevált módszerek.

  2. Az uborkafélék (cukkini, uborka, stb.) gyökérzete rosszul viseli az átültetést, ezért szokták a palántákat tápkockával együtt árulni. Kíváncsian várom az eredményt.

  3. Én sajnos nem értek (reményeim szerint csak MÉG ;-)) a kertészkedéshez, viszont nagy élvezettel olvasom az új, agrártechnológiai és művészeti szempontból is ‘tápláló’ “cikksorozat” bejegyzéseit 🙂
    Pappito, kellemes perceket okozol vele nekem a munkaidő első, olvasgatós órájában! 😉 Köszönöm!

  4. barika, betartottam én az előírásokat, akkor transzplantoztam, amikor még csak két kis levelecskéjük volt tökéknek és azóta is nőnek, mint a dudva, úgyhogy azt tippelem, a gyökerüknek se lett sok baja

  5. Mér nem kérdezel meg egy agrászt….? 🙂
    Arra vigyázz, hogy török ne nőljön, mert akkor csak a Dzsémszúr segít.

    Amúgy szép a cucc, grats! Miccól hozzá a gyerek?

  6. Nekem már régen dolgoznom kellene, erre itt ülök… de ha egyszer olyan szórakoztatóan írsz! Az 50 paradicsommagból tavaly kb. 10 kelt ki. A Tesco-ba nem tudsz úgy bemenni ilyentájt, hogy ne ess keresztül egy magos standon. Behunyt szemmel járkálok. A bazsalikommal csak óvatosan, vettem egy aprócska növénykét, jajdefényes, jajdeillatos, aztán nem győztem felhasználni a leveleit, végül már-már a fejemre nőtt, úgyhogy elajándékoztam. Ellenben rozmaring sehogysem akar megmaradni nálam 🙁

  7. bennem is felmerültek ugyanezek a kérdések, amikor volt az esetem a citrommagokkal, meg az esetem az avokádó magjával, és akkor elővettem a másodikos biológiakönyvemet, ami (meglepő módon, pedig soha nem ilyesmiként tekintettem rá) tele van hasznos információkkal a növények életútjáról, a kétszikűségen túlmenően is.

    Onnan tudja, hogy el van ültetve, hogy nem savas (pár gyümölcs esetén nem sav, hanem másfajta anyag az, amitől tudja, hogy még otthon van), viszont nedves közegben van, és felpuhul a héja. a felfelét van, amelyik a gravitációból, van, amelyik a fényből tudja, illetve van, amelyik nem figyel, és csúnyán végzi. a nap felé azért hajolnak, mert szárban termelődik egy hormon, amelyik megnyújtja a sejteket, viszont ennek a hormonnak a termelődése napfény hatására leáll, tehát csak a szár árnyékos oldalán nyúlnak a sejtek, a többit a képzeletre bízom. egyébként meg nagyon-nagyon irigyellek a konyhakertedért, tudd meg.

  8. Óóó, a citromnövénykéimre igen büszke vagyok, 3 van, szépen nőnek, de azt mondják szagértők, sosem lesz rajtuk citrom. Az avokádóm mintegy 70 centi magas, nagy levelek jobbra-balra, szép, esztétikus, de más semmi. (Megjegyzem, négy nekifutásból lett egy darab avokádónövényem. A többi mag megrohadt, félig a vízbe mártva.)

    Lassan elvetem a paradicsommagokat…

  9. Móni, nekem a citrommagokból a fele kihajtott, megmaradt három, ebből két év alatt a legdaliásabb növesztett egy olyan tíz centis szárat, hét levéllel, utána érdeklődés hiányában elpusztult (nem érdekelt eléggé ahhoz, hogy eszembe jusson elég gyakran locsolni, de ezt természetesen már megbántam, és megfogadtam, hogy a jövőben jobb ember leszek). Az avokádót egy hónapja próbálom hajtatni, de nem hajlandó (ezek szerint rothadni fog?), viszont a hurma nagyon ígéretes volt, amíg meg nem ette a palántát egy macska. nem könnyű a hobbikertészeknek.

  10. Jó kis kertészszakkör kezd itt összejönni. 🙂 Lassan én is kedvet kapok az erkélyen történő gazdálkodáshoz.

  11. Khm,izé, csak Moni volnék, rövid o-val.

    Hadd dicsekedjek, nincsenek még egyévesek a citromok, de ennél nagyobbak. A legfrissebb leveleik furán össze vannak pöndörödve, s csak fokozatosan simulnak ki.

    Itt egy avokádós oldal, talán segít. Légy türelmes, hosszú ideig tart a dolog! Ahogy fent írtam, nekem több is megrohadt, mire egy hajlandó volt gyökeret ereszteni… http://www.wikihow.com/Plant-an-Avocado-Tree

    Mijaza hurma?

  12. bocsánat, rosszul következtettem 🙂

    a hurma (datolyaszilva, stb) az egy gyümölcs, kinézetre kb. mint a narancssárga paradicsom, állagra, mint az érett nektarin, és jó édes: http://chiliesvanilia.blogspot.com/2006/11/egzotik-datolyaszilva.html

    könnyű csíráztatni, és elég igénytelen, strapabíró (bár a napot, azt szereti), de ha darabokra rágják, azt nem bírja. sima bolti példány magjából csíráztattam (=beledugtam virágföldbe, és hozzáadtam némi vizet), azóta viszont sajnos nem találok olyat, amiben van mag, mert a fogyasztók körében népszerűbb a steril változat, micsoda hülyeség 🙂

  13. Moni, a citromokat be kell oltatni, es teremni fog.
    Nekem egy 6 eves fam volt, amit magrol utltettem. Par ev utan be kell oltatni, es utana viragzik par evig aztan elkezdenek noni a citromok rajta. Nagyon szerettem az a kis fat. A telet minden evben egy botanikus kertben toltotte, mert a szobaban nem volt eleg hely neki. Aztan a kutyam “megjelolte”, es “kiegett”.

  14. datolyaszilva, mi? van annak rendes, becsületes neve, kakiszilva. 🙂

    citromügyben egyszerűbb már beoltottat venni (gyerekkel is igy van), bár tény, hogy akkor elmarad az a húsz év boldogság, ahogy nézhetjük szegényt küzdeni.

    az avokádók viszont teljesen passzivak, nem tudom mi van velük, pedig mindenük megvan, talán növénypszichiátert kéne hivjak nekik

  15. Egyszerubb-egyszerubb, de csak szebb, ha az ember a sajat magjarol neveli. Legyen az citrom vagy kolok…
    Ha ugyes az ember, megy az par ev alatt kuzdelem nelkul.

  16. “(gyerekkel is igy van), bár tény, hogy akkor elmarad az a húsz év boldogság, ahogy nézhetjük szegényt küzdeni.”

    hüjje 🙂

    Be kell oltatni? Bővebben! Kivel, hogyan, mikor? Hol nézzek ennek utána?

  17. Hat en meg Pestre jartam fel a Fűvészkertbe, ahol egy kertesz tanitgatott es segitett, hogy mit es merre.
    Szoval keress egy ilyesmit nalatok. Megeri, mert nagyon szep lesz, ha figyelsz ra.

  18. na itt kezdődnek a bajok, ezért ültettem zöldségeket 🙂 oltás, metszés, mittudomén, pedig kölökkoromban anyu elmagyarázta, hogy mi merre.

    valahogy rá kell ragasztani másik ágat, odakötni és összegyógyul, nem ez az oltás? de hogy milyen ágat, miért pont azt, hova kell mit, na ez már vakhomály 🙂

  19. hm…. majd kifaggatom a növényeseket a piacon, azok mindent tudnak. Aztán lehet, hogy lerohanok valakit a botanikuskertben. Már ha szóba állnak velem :-))

    Pappito, gyümölcsfa, esetleg később?

  20. úgy látom, tényleg kellett ez az agrárposzt 🙂 több kommentet kap, mint bármi más.
    nálam csak egy orchidea van, ami láthatóan jól érzi magát, de már ez is nagy szó, mer eddig a kaktuszokat is sikerült kinyírnom a nemgondoskodással. úgyhogy én majd csak olvasgatom itten a mindenféle okosakat, és majd jól nemszólok hozzá 🙂 (de úgysebíromki! hehe)

  21. Hahaha, pitypang, nincs gyerek. Csakis és kizárólag a citromfára koncentrálok, a gyerekezést meghagyom másnak. Kiadós guglizás után kiderült, ha türelmes vagyok (értsd: ha megérem), 5-15 év után virágozni kezd a citromfa.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.