A nejlonzacskók hatása a fejlett társadalomra

Az elmúlt pár hétben már elkezdték pedzegetni a dolgot, hogy egyes nagy élelmiszerláncok pénzt fogank kérni a nejlonzacsikért, amibe a kasszásnéni pakolja a zsákmányt. Engem kissé meglepett, hogy ez a nem túl jelentősnek tűnő hír micsoda kavart okozott. A pokol elszabadult.

fantastic_no_plastic_bag_front

Új-Zélandon három nagy élelmiszerlánc van, a Foodstuffs NZ (New World, Four Square és Pak ‘n’ Save boltok), a Progressive Enterprise (Foodtown, Countdown és Woolworths boltok) és a The Warehouse. Utóbbi kiszállt a kajabizniszből,  de a boltjaiban szintén zacskózik, úgyhogy, bár a kajapiacról kivonult, a hetvenöt boltjával bizony elfogyaszt pár nejlonzacskót ő is. Ezekben a szinte minden sarkon ott levő boltokban különböző értékesítési metódusok működnek, de mindegyikben a végén a kasszához kell fáradni, ahol a pénztáros szakember plasztikzacsikba pakolja a holmit amit vásároltunk.

Ezeket az ember hazaviszi, majd a 25%-ával kezd valamit, a többit meg felhalmozza (minek?) vagy kibéleli vele a szemetest,  tehát kidobja, előbb-utóbb mindenképpen lerakóba kerül a sok zacskó. Irgalmatlan mennyiség fogy belőle, a Foodstuffs szerint évente 270 millió, csak náluk. Ez egy négymilliós országban nem kevés, és ugye emellett ott van a másik nagy cégek összes boltjai, és persze minden más bolt is, a trafikoktól a likőrsztórig.

300px-greenbag

Környezetbarátságossági okokból, most úgy döntöttek, hogy augusztustól elkezdenek pénzt kérni a nejlonzacskóért, jelesül öt (5) centet/darab. Ettől kezdve elindult a hiszti, a társadalom minden szelete képviselteti magát és véleményét, az utca emberétől a hatóságokig, és mindenki bőszen mondja, hogy ez miért jó, illetve miért nem. A viszonyítási pontként saját magát értelmező Packaging Council se maradt csendben, amely konglomerátum a retailereket és a csomagolást újrafeldolgozókat tömöríti.

Az első és közvetlen hatása az majdan bevezetendő ötcentes zacsiknak, hogy a többi piaci szereplőnek is reagálnia kell, a Warehouse tegnaptól 10 centet számol fel zacskónként, ami tipikus példája a “ha nem tudod megakadályozni, állj az élére” magatartásnak, és civil szervezetek piszkálják a Progressive-et is, hogy legyen kedves ő is pénzt kérni a zacsikért.

reduce_plasticbags_558x250

A koncepció, hogy a proletár, aki betér a boltba, majd jól nem kér zacsit, hanem 5-10 centet spórolva, előrántja a direkt erre a célra magánál hordott szatyrát, vagy azt nem is kér, hanem a kétheti nagybevásárlást az orrán egyensúlyozza hazáig. Az előzetes számítások és az Ausztráliában már kigyakorolt számok szerint 80-90%-al kevesebb zsák jut majd a vevőkhöz, mert senki nem akar 10 centet fizetni egy kupac zacsiért, amelyet csak addig használ, amíg a bolból a kocsiig, aztán otthon a kocsitól a házig elcipeli benne a cuccát.

shoppedbag

Az évi félmilliárd darab nejlonzacskó (ez kanadában 9 milliárd évente!) gyártása, szállítása, felhasználása, majd elvermelése bazi sok pénzbe kerül, ráadásul nem is egy környezetbarát anyagról beszélünk, amely képes a leghülyébb környezeti károkat okozni, az eldugított vízelvezető csövektől a megfulladó emlősökig, ráadásul a nyüves zacskók nem süllyednek el a tengerben, viszont képesek tönkretenni azt és a tengeri élővilágot, amelyik zacskó pedig nem egész fajokat pusztít ki őrülten kacagva, azt elhantolják, és százévekig még gubbaszt a földben, sunyin. Ha a környezetvédőket hallgatja az ember, akkor kicsit úgy tűnik, hogy az atomfegyverek, őrült diktátorok és folyami nehézfémszennyezések vidám vasárnapi pikniknek tűnnek csupán, ahhoz képest, hogy a kasszánál plasztikzsákokba rakják a cuccot a közértben. Ugyanakor bizony sok igazság van ám abban amit mondanak!

gf_plastic_bird

A március végén megindult GetReal kampány is a fizetős nejlonzacsikért hangoskodik, de számon más civil és nemcivil kezdeményezés hajtja az ötletet. A nagyobb boltok már évek óta árulnak 99 centért, többször felhasználható bevásárlószatyrokat, (mi is ilyet tartunk a kocsiban) amelyek tényleg többször felhasználhatóak, ugyanakkor sokkal több anyag van bennük, mint a kis átlátszó nejlonzacskókban, és ez az anyag 100% polipropilén. Egész egyszerűen nem értem, hogy ennek mi értelme van, mert ha legalább papírból (textilből, gyapotból, farostból, stb.) lenne és 3-5-10 bevásárlás után szétmenne, akkor újrafeldolgozható maradna, gyűjthetnénk szelektíven, így viszont majd ki kell dobni, mert az ért ez sem egy örökéletű darab, tehát megy szépen a lerakóba. De már ez is nagy előrelépés lenne, mert ebből nem visz minden vásárlásnál újat haza az ember.

Én tiszta szívemből egyetértek a nejlonzacskók számának csökkentésével, hatalmas mennyiségű szemetet nem kéne már legyártani sem, nemhogy lerakni, minden tiszteletem a Kaikoura District Councilnak, aki éppen nejlonzacskómentes övezetté akar válni, köszönet a Greener Footprintsnek a támogató ötletekért, meg minden. Amúgy is nagyon szimpatikus, hogy nem simán betiltották az egészet, vagy kötelezték a boltokat a betétdíjas zacskók forgalmazására, hanem hagyják a dolgot a maga medrében történni. Textilszatyrot, kartondobozt használók, szevasztok!

nationalposter_a4Aki akar az vesz magának továbbra is, vagy kimossa és behintőporozza és újrafelhasználja a már meglevőket, (reusable bag, nemde?) vagy csinál, amit akar, szabad a vásár. A kiwikről hajlamos az ember feltételezeni, hogy bizony sok első telepes érkezett a varázslatos skóciából, úgyhogy nem fognak tonnaszám 10 centes zacskókat hazahordani eztán, a szemétvödrökbe viszont visszakerülnek az ingyenes nejlonzsákok helyett az ingyenes reklámkiadványok. Ráadásul mindig ugyanazt a szatyrot használva is pont olyan nehéz a cekker, mintha még 25 nejlonzacskó vágná az ujjunkat.

Ráadásul a csomagolóanyagok újrafelhasználásában rejlenek még lehetőségek, ezeket ugyanis nem csak elásni lehet, meg széthordatni a széllel, a Recyclers of New Zealand nevű szervezet szerint minden háztartásban kéne lennie egy speciális szemetesnek, amelybe a műanyagbevonatú papírtermékeket (hús, sajt csomagolóanyaga általában) dobálhatnák a népek, mert ezeket szénerőműben eltüzelve tisztább égéstermékeket kapnánk, mintha csak a szenet égetnénk magában. Dánia  például erőművekben égeti el a szennyezett és nem újrafelhasználható műanyaghulladékát, bár speciális körülmények között.

A csekély számú ellenző igazából nem nagyon talál fogást a pénzért árult nejlonzacskók ellen, a piaci szereplők pedig vagy nem reagának, (mint a Whitcoulls könyvesboltlánc) vagy újrafelhasználható megoldásokra állnak át (mint a Farmers és a Bunnings Warehouse).

“A nejlonzacskók hatása a fejlett társadalomra” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Azt, hogy “per annum” régen még nem egy nöbetűvel írták. Bár a gugli kidob egy csomó találatot a képen látható írásmódra is, én már csak ilyen régimódi vagyok és támogatnám a helyesírást az efféle helyeken.

    Ráadásul a kép központi figurájának táskáján a “Reduce Reuse” felirat olvasható hatalmas betűkkel, ami felületes szemlélő számára akár a céllal ellentétes értelmű felhívásként is értelmezhető, bár azt nem tudom, ki és miért kampányolna az újrahasznosítás csökkentéséért, hacsak nem épp nejlonzacsit gyárt tonnaszám.

    Szóval ezt a plakátot még lehetne finomítani kicsit.

  2. per annum ügyben nem követlek, szerintem ilyen nincs a szövegemben, most direkt rákerestem, de először a kommentedben talál a büngéckedőm perannumot.

    a néni táskáján nem tudunk segiteni, nyilván a reduce-reuse-recycle hármashangzat próbál itt visszaköszönni, de hát ez van. Aki nem érti, az csökkentse az újrafelhasználást 🙂

  3. mégis követlek, tényleg egy en a képen 🙂

    akkor sem tudok segíteni 🙂 és különben is, ez csak szőrszálhasogatás!a lényeg a szatyoár

  4. Nagy méretben (5 kg cucc felett) a “polipropilén” táskát, kis méretben pedig a mosható textil “zacskót” használom. A papírzacskó véleményem szerint a legkárosabb: rövid életű, gyártásakor, újrafelhesználásakor lényegesen több hulladék (papírgyártás=vízszennyezés!) keletetkezik és több energiát igényel, mint a nylon zacskó gyártása, ártalmatlanítása.

  5. Nem is téged kritizáltalak, hanem a plakát. 🙂

    A perannum szerintem szimpla elírás. Az is vili, hogy szlogen, meg hármashangzat, meg dédúrhatos, de ezt azért nem lett volna nehéz grafikai eszközökkel sokkal nyilvánvalóbbá tenni. Én nem vagyok egy hűdenagy vizualitás, de mégis.

    És kettő mellélövés így egy képen már erős kicsit nekem.

  6. mi is nemrég kezdtünk el használni biológia úton lebomló műanyag zacskókat.
    http://www.poly-pack.hu/norx.php

    megkérjük az árát, de nem nagyon hőbörögnek a népek, tudomásul veszik, hogy a környezettudatosságnak ára van.
    van lehetőség ilyen vastag, füles papírtáska vásárlására is, de azt kevesebben kérik.

  7. A pakn szevben nem adnak zacsit, csak penzert. Ugyhogy nekunk is ilyen zodek vannak.

  8. Szombaton Ráckevén voltunk (strandolni, ez most lényegtelen), az ottani mini Tescóban 5 Ft-ot kérnek a zacskó darabjáért. Vasárnap a tököli Tescóban ingyen adták ugyan, de a pénztáros hölgy kért (!) bennünket, hogy minél kevesebbet használjunk belőle, és ő mondta azt is, hogy igen, a vidéki, kisebb Tescók nagy része a ráckeveihez hasonlóan már pénzért adja. Szerintem jó ötlet.

  9. Nalunk is otthon 3 eve 5 Ft volt a zacsi a Rossmann-ban, a Smatch-ben pedig 1 Ft. A Tescoban meg egyszeri 50 Ft-ert lehetett (lehet, hogy meg most is) venni ujrahasznosithato taskat, es ha az tonkrement, dijmentesen kicsereltek egy ujra.

  10. Itt (Íror.) pár éve még azt láttad, hogy minden fa tetején, kerítés rácsain, bokor ágain stb. eltépett, megviselt nylonszatyrokat lenget a szél. Ritka ronda látvány. Nagy nehezen rájöttek, hogy a zsebüknél fogva lehet a népeket okítani, jelenleg 22 v. 25 c egy zacskó (nem emlékszem, rég vettem). Azóta dobozolunk heti bevásárláshoz (vannak szép összehajthatós műa (Made in Poland!) dobozaink, az áruházban lehet venni őket. Vagy tartós műa szatyor, a bolt logójával, vagy szövetszatyor – ez mindjárt el is árulja a népeknek, hogy hol szeretsz vásárolni 🙂

    Azóta nincs szél-lengette nylonszatyor. Bejött a dolog.

  11. Köszönöm, hogy megemlítetted Kanadát, itt is ez a hiszti megy 🙂 A legviccesebb az volt, amikor egy fickó beírt az újságba, hogy nem akart 5 centet fizetni az x boltban, de mint megtudta, lehet helyette kapni papírdobozt ingyé’ és az micsoda remek ötlet. Másnap 10-en ugrottak erre az egy emberre, hogy milyen skót (mármint nem származásilag).

  12. a papírdobozal vásárlás itt megy simán, fizetős nájlon nélkül is.
    egyébként nem is akkora hülyeség ám.

  13. Az akcióval úgy önmagában egyetértek, de valahol nekem kilóg a lóláb, ezzel az árutársitással, gyanús. Tehát úgy “spórolok”, “környezetvédővé leszek” (most nem az a 10cent vagy 100 forint, vagy 50 bani), hogy nem veszem meg a tasakot, és a zsebemet kiméltem meg. Eddig nem került semmibe, a tasakforgalmazó gyárak köszönik jól megvoltak, de abból lesz a “spórlás” meg “környezetvédelem”, hogy sok millió ember nem vásárol bizonyos terméket, de őszintén kérdezem, mitől lesz ez jobb a természetnek, hogy esetleg a nejlon gyár bebukik, és néhány százan az utcán maradnak…És a sok mérgező anyag, rádiokativ hulladéktelepek azokkal mi van ???
    Aztán ott van a másik fájdalmas kérdés számomra, ha már műnyag, akkor mi a helyzet a pet palackokkal, műanyag étkezőkészletekkel, és lehetne tovább folytatni a sort, azokat nem adózzák meg ?
    Nem tudom na, lehet én vagyok maradi, de nem attól fog megváltozni a világ körülöttünk, hogy most éppenséggel nem vásároltunk műnyagtasakot.

  14. nzer, eddig is kifizetted, csak az ára bele volt építve a bolt fenttartásának a költségébe, vagyis a minden egyéb dolog árába. Gondolod a boltnak nem kellett kifizetni a nájlongyártót? A bolt eddig is a hasznából vásárolt zacsit, most pedig ezt direktben hárítja rád, amitől te kevesebbet fogsz vásárolni, mert igen jó pszichológia valamiről direktben megmondani, hogy mennyibe is kerül a kasszánál.

    A nejlongyártó nem fog tönkremenni, mert bár kevesebb ilyen tasakot fog árulni, de emelett millió más termékére szükség van, tényleg. (hogy mást ne mondjak, a zöldségespultoknál a most zacskót pénzért adó boltokban is nejlontasak van, abba veszed a ződet. Azt is le kell gyártani.) Emellett a nájlonzacskó bizony fossziliákból készül, minél kevesebb kell belőle, annál jobb.

    A mérgező anyagokat és rádioaktiv telepeket nem befolyásolja a nép életvezetési szokásai, az ugyanis nem működik, hogy este héttől nincs villany, tehát nem kell erőmű, vagy rendeletben eldöntjük, hogy jövőre 20%-al kevesebben betegedhetnek meg olyasmiben amihez mindenféle izotópok kellenek. Ezekkel a szennyezőkkel máshol és máshogy kell foglalkozni.

    Természetesen ettől hirtelen nem változik meg semmi, de hosszú távon, a népség nevelgetésével el lehet érni, hogy bizonyos, felesleges, vagy sokszor felesleges dolgokat ne vegyünk igénybe, mert vagy magában károsak, vagy felhasználás után károsabbak, mint ha fel se használjuk.

    Egyébként pedig, utolsó megjegyzésedre, hogy nem fog ettől megváltozni a világ, ajánlom Moni kommentjét a fákon lengedező zacskókról, a képeket a nejlonba tekeredett élőlényekről, az óceánban, természetes élőhelyükön megfulladó, eltévedő jószágokról. Ha csak elkezdjük tömegesen csúfnak látni a fákon lengedező szemetet, már megváltozott a világ.

  15. Nekem van olyan bevásárlószatyrom, ami műanyag palackból készült. Rá is van írva, hogy “I used to be a plastic bottle”. Kezd már kicsit leharcolt lenni, de október óta bírta a strapát. Olyanom is van, ami valami textil és pillepalack keveréke. Meg persze textil is. MEg persze mind Amerikából.
    Engem csak az zavart eddig nagyon, hogy ugyan pénzért adták a nejlonzacsit egy csomó helyen, de nem volt más lehetőséged, ha a boltban jutott csak eszedbe, hogy “banyek otthon hagytam a környezettudatos szatyrot”. Külföldországban meg ilyenkor ott van a kassza mellett a kicsit drágább alternatív szatyor.
    Egyébként meg ha nem csinálunk semmit, tényleg nem fog változni semmi.

  16. Inkább csak az elgondolkodtató, hogy ahol elkezdték pénzért adni a zacsit, nem lett olcsóbb semmi sem. Pedig ha a zacsi árakat nézem – ami nyilvánvalóan be volt építve az árba -, egész szépen lehetne spórolni rajta. Így most szépen keres rajta a bolt, engem meg “legyek büszke környezettudatos vásárló” felkiáltással hülyének néznek…

  17. Sziasztok,
    elkezdtünk gyártani táskákat textilből illetve nemszőtt textíliából. Mint tudjátok a vászontáska 100%ban pamut és környezetkímélő. Olcsóbban ugyan a nemszőtt textíl táskák, de ha hiszitek, ha nem, a drágább, vászontáskákat viszik. így tovább. Tudom egy kicsit részrehajló a dolog, de legalább kíméljük a környezetet…
    Üdv mindenkinek,

    Zoli

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.