Habitat for Humanity

A Habitat for Humanity International egy amerikai gyökerű, keresztény szellemiségű, non-profit szervezet. 1976-ban alapította Linda és Millard Fuller. Mára világméretűvé nőtte ki magát, számos családon segítve.

habitatlogo

Az ötlet eredetileg egy kicsiny, keresztény, mezőgazdasági közösségben született, Americusban, 1942-ben, kieszelője egy bibliatudós farmer, Clarence Jordan volt. Fullerék ’65-ben, maguk mögött hagyva sikeres üzeltüket Montgomeryben, ellátogattak a Koinonia Farmra, hogy keresztény szolgálatnak szentelve, újrakezdjék az életüket. Millard Fuller idén februárban hunyt el.

Jordan és Fuller itt fejlesztette tovább a közösségi, vállt-a-vállnak, (vagy szocreálul: kaláka) házépítés ötletét, amelynek az alapja az önkéntes munkaerő, aki a segítség öröméért dolgozik, hogy a rászorulóknak otthona lehessen.

A pénzügyi fedezetet adományok, támogatók, gyűjtések és kamatmentes hitelek fedezik, no meg az újdonsült háztulajdonosok által fizetett pénzike, mert nem ingyen házról van szó. A befolyt pénzekből újabb és újabb házak épülnek, szerte a világon.

Az alapkoncepció nem bonyolult, a szegények, különösen a fejlődő országok nincstelenjei, sosem képesek megfizetni egy kereskedelmi ingatlanhitel költségeit, és nyilván nem képesek megfizetni azt a sok munkát amit egy házépítésben ki kell fizetni.

housing

Az alapítvány viszont meghitelezi az egész balhét, (általában no-cost/low-cost hitelekkel) és önkéntesekkel dolgozik, akik munkaerővel segítik a házak megépülését. Igy olyanok is esélyt kaphatnak, hogy saját otthonuk legyen, akik egész életükben nem lennének képesek összespórolni egy házra és kamatravalót. A ház építését természetesen felügyeli egy szakképpzett személy, aki irányítja az önkénteseket és elvégzi azokat a munkákat, amelyeket csak szakképzett ember végezhet. Az önkéntesek pedig elvégzik az összes olyan munkát, amelyhez nem szükségeltetik különféle szaktudás vagy gyakorlat. Igy hatalmas összegeket lehet megspórolni, amely értelemszerűen csökkenti az épülő ház költségeit. Mindemellett a leendő tulajoknak is kell 500 munkaórát dolgozni a HfH-nak, vagyis építeni a maguk vagy mások hasonló házikóit.

A pénzügyi fedezet mellett rengeteg építőiparban érdekelt cég is támogatja a HfH-t, alapanyaggyártók, festékgyártók, építőanyag gyártók és forgalmazók, szerszámkereskedők, stb. részben PR, részben közösségi törődés ürügyén.

A házak természetesen nem kacsalábon forgó paloták, meglehetősen bézik megoldások, ám olcsóságuk ellenére képesek igazi, egészséges otthont nyújtani az alkalmatos rászorulóknak. Az új tulajdonosok pedig a beköltözés után szépen elkezdik fizetgetni a részleteket vissza, és ezekből a részletekből további projektek finanszírozhatóak.

Egy picit túl szép, hogy igaz legyen, nem? Pedig elképesztő mennyiségű otthont teremtett már az HfH, számosaknak segítve az életén.

  • 1976 – Az első ilyen ház 1976-ban épül, Texasban.
  • 1993 – megépül a 20,000-dik HfH ház amerikában és az első Új-Zélandon, Pukekohe-ban
  • 1994 – 30,000-dik ház amerikában és a második Új-Zélandon, Pukekohe-ban
  • 1995 – New Zealandon villámépítkezés, öt ház egy héten, háromszáz önkéntessel
  • 1999 80,000-dik ház, Mexikóban
  • 2003 – 150,000-dik ház, Romániában
  • 2005 – 200,000-dik ház, India, egyben a HfH ünnepli az „egymillió ember felett fedél” eredményét is
  • 2005 -260 ház kész Új-Zélandon, második villámépítkezés, szintén öt ház, hét nap alatt, immár hatszáznál is több önkéntessel.

terkepSajnos valamiért a 2007-es report az uccsó elérhető a helyi honlapon, amely évben háromszáz fölé ment a zátonyon épült HfH házak száma. A mozgalom töretlen, számos komoly multicég meglehetősen komoly összegekkel támogatja. Mivel itt a közösségi munka és a charity tevékenység eléggé elterjedt, nem meglepő, hogy önkéntesből is van bőven. Annak ellenére, hogy a zátony nem számít fejlődő országnak, rászoruló mégis akad, úgyhogy van mit csinálni. Egy felmérés szerint az Új-Zélandi átlagos ingatlanárak 1991 és 2008 között egy átlagos háztartás éves bevételének 3.5-szöröségről 5.7-szeresére nőttek, ami úgy nagyjából a duplája az Észak-Amerikai hasonló adatoknak.

globalvillage_article

Az önkéntesség turbófokozata az ún. Global Village túra, amely során az önkéntesek különböző országokban gyakorolhatják a közösségi élményeket, a házépítést jellemfejlesztéssel, megismerkedést változatos kultúrákkal és – gondolom én – mindez remek móka. Ezek az önkéntesek ideoda utazgatnak, bekapcsolódnak a helyi projektekbe és segédkezet nyújtanak. Hogy mikor lehet Kambodzsába és mikor Nepálba menni, itt tájékozódhat az érdeklődő.

restore-web-logo

A HfH munkáját egyébként mellékhatásként kíséri, hogy kibukkannak a földből olyan létesítmények, mint a ReStore, amely amolyan adományfelvevőhely, ide mindent el lehet vinni, amire nekünk, vagy cégünknek nincs szüksége, ők pedig vagy eladják, a befolyt pénzből pedig a HfH-t támogatják, vagy ha az adomány például építőanyag, szállítási sérült háztartási gép, vagy ilyesmi, hát annak mindig van helye az épülő házak körül, vagy ban.  A zátonyon 6 ilyen telep működik, ide is szeretettel várnak önkénteseket.

További ilyen mellékágakat (cars for homes, stb.) és minden tudnivalót megtalálhatunk a  szervezet honlapján, itt, soksok hasznos infóval. A nemzetközi szervezetek nélkülözhetetlen kelléke  Az Újságot, mert az nem létezik, hogy újság ne legyen, Habitat Worldnek hívják és a teljes tartalma elérhető online. A lokális HfH pedig felkereshető itt.

Minderről nem csak azért írok, mert erősen tisztelem az ilyesfajta segítséget és önkéntizmust (új szó!), hanem azért is, mert a cégünk elég komoly összeggel támogatta a HfH Ázsia/Pacific régióját. (azért nem NZ-t, mert sok országban sokkal nagyobb szükség van ilyesmire, mint itt).

Emellett, hogy ne csak a csekket töltse ki, megkérdezte, hogy lenne-e valakinek kedve részt venni önkéntesként a programban, mert ha igen, akkor összeszervezi. Mivel a pénzügyi szárnyvállalat évente tart egy „törődés napját” amikor pénzzel, munkával, segítséggel támogatnak valami szervezett jótékonyságot, idén azt találták ki, hogy a HfH lesz az. Mi pedig csatlakoztunk, úgyhogy nagyjából szeptemberben mindenki aki feliratkozott, fog 2-3 napot dolgozni az építkezésen. Nem kis meglepetésemre, kb. húsz ember azonnal jelentkezett, élükön a CEO-val.

building

A két cég együttesen kb. 40 önkéntest tud felajánlani, vagyis 40x3x8 munkaórát, amit ha csak 12 és fél dolláros minimálbérrel számolunk, akkor is tizenkétezer dollár ára munkát lehet spórolni egy házon. Te hogyan jótékonykodsz?

10 hozzászólás “Habitat for Humanity” bejegyzéshez

  1. Sokféleképp.

    De a Habitatra rátérve: itthon is építettek több helyen is, legemlékezetesebb talán a gödi építkezés, ahol anno Jimmy Carter is besegített, ez elég nagy sajtóvisszhangott teremtett itthon emlékezetem szerint.

  2. Ez nagyon jól hangzik. Kár, hogy itten ez még nem ilyen természetességgé fejlődött dolog.

    Nem nevezném jótékonyságnak, inkább csak amolyan segítségnek, hogy a szomszédban élő nagyonnagyonnagy családnak (sok gyerek, bár már csak csak harmada él itt a csapatnak, a többiek kirepültek, + számtalan onoka) átadjuk azokat a dolgokat, amikre nekünk valamiért már nincs szükségünk (ruhák, műszaki dolgok, ilyesmik). Ami nekik nem kell, annak is lesz gazdája, sok hasonló, helyzetben lévő embert ismernek. Nem nagy dolog – tudom. Azt vettem észre, hogy amióta ez így megy, sokkal jobban vigyázok a dolgaimra, mert tudom, hogy még más is fogja használni.
    Mondhatjátok, hogy rossz kifogás, de amellett, hogy sajnos jelentős pénzeket nem is lennék képes adományozni, az a baj, hogy valamiért nem bízom a Magyarországon adományokat gyűjtő szervezetekben – itt ahol pénz van, ott mutyi is van.

  3. Hiba van a mátrixban:
    1993 – … és az első Új-Zélandon, Pukekohe-ban
    1994 – … és az első Új-Zélandon, Pukekohe-ban

  4. Jut eszembe, elmesélem, hogy amikor anno Hokitikában aludtunk, reggel jött a B and B-tulajdonos a piruló kislányával, hogy nem vennénk-e a gyerektől csokit. Sima Cadbury-csoki volt, de az alkalomra nyomott spéci csomagolással, valami jótékonysági/iskolai célra ment a pénz, a gyerekek így gyűjtöttek rá. Napokig a tábla csokik nyújtották az emergency food-ot a kocsiban 🙂 Az nem derült ki, hogy a csokikat ingyen adta-e nekik a Cadbury, vagy diszkont-áron.

    Hanem az a charity kolbászsütés igen jó ötlet 🙂

  5. Talán érdekes lett volna megemlíteni, hogy Magyarországon is építkeznek…Vác, Csepel, Dunavarsány, Göd, Csurgó, avagy jelenleg Szarvas és Hajdúböszörmény környékén. Kérdésedre pedig bármennyire is szeretnék a legőszintébben válaszolni, nem tudok kiemelni semmit mert én nap mint nap élem a jótékonykodást, nemcsak három napig (ezt nem kritikának szántam)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.