Kiwi ikonok – Sky Tower

Amikor ebbe a szép országba jöttünk, akkor már a hatodik napon felkerestük az Auckland Skyline jellegzetességét adó Sky Towert. Szerettük, meg magas.

skytower2

A Sky Tower a déli félteke legmagasabb (a világon a 12. legmagasabb), ember alkotta építménye, az utcaszinttől mérve az antennaárboc tetejéig, 328 méter magas (vagy függőlegesen hosszú). Jelenleg a Sky City nevű szórakoztató komplexum része, amelyben van kaszinó meg hotel, mozi meg mindenféle mulatkázási lehetőség, no meg a torony.

skytower3

Az épület meglehetősen komoly műszaki kihívások elé állította a mérnököket, egyrészt mert itt azért tud lenni erős szél, no meg szokott lenni földrengés is, szóval nem mindegy, hogy miből tákolnak össze egy ilyent. A kivitelezés előtt ezért az Auckland Egyetem építő- és környezetmérnökei hosszas számításokat végeztek, modelleket építettek, hogy kiderüljön, hogyan is kell egy ekkora böhöm tornyot megépíteni. Az épület végleges építészeti tervét Gordon Moller jegyzi, aki ezért a munkájáért díjat is kapott. (mellesleg rengeteg mindent terveztek a környéken, most is dolgoznak az Elliott Tower tervein, ami egy 65 szintes lakóépület lenne a CBD-ben, vannak érdekes dolgok az ügyben)

skytower4

A szakértők közül később sokan részt vettek a kivitelezésen is, a fővállalkozó a Fletcher nevű cég lett, az ő feladata lett alkalmazni a kivitelezési tervet, mérnök a Beca lett. Először is ástak egy nagyon nagy gödröt, mert a torony alapja tizenöt méter mélyre lenyúlik, majd egy csúszózsalus technológiával elkezdtek felfelé betonozni, ész nélkül. Ahhoz, hogy minden teljesen pontos legyen, egy folyamatos műholdas helymeghatározókkal és lézeres teodolitokkal dolgozó csapat gondoskodott, mert állítólag ilyen magas dolgoknál fontos, hogy pont függőlegesek legyenek.

skytower5

A torony alja speciálisan megerősített, különleges betonból készült, az átmérője 12 méter a járdaszinten, (ebben elfért három lift és egy vészlépcső) Kicsit feljebb már nem csak betonvasat, hanem különleges szerkezeti acélokat is felhasználtak, előregyártott betonelemeket meg minden búbánatot, a kilátóteraszok aluminiumból és üvegből vannak. A legtetején pedig egy acélszerkezet-felépítmény, amely a kommunikációs berendezések antennáit tartja.

sky-towerfireworks

Két és fél év építkezés alatt felhasználtak tizenötezer tonna betont, kétezer tonna betonvasat, hatszázhatvan tonna acélt. Csak az antennaárboc a tetőn, egymaga 170 tonna. Ezt nem is tudták helikopterrel beemelni, úgyhogy építettek egy nagy darut, amivel felhúztak egy kisebb darut, ami aztán felhúzta az antennaállványt. Miután azt rögzítették, a kisebb daruval leengedték a nagyobb darut, a kisebb darut meg szétszedték akkora darabokra, hogy beférjen a liftbe és lelifteztek vele.

A tervezés során két nagyon fontos szempont is volt (na jó, biztos több is) az egyik a szél, a másik pedig a földrengés valószínűsége. A torony 200 km/órás szélben is stabil, bár a torony tetejének kimozdulása ilyenkor elérheti az egy métert is, no meg ilyen erejű szél itt is csak ezer évenként van. A földrengés már nagyobb falat, ezért két szimulációt is elvégeztek, az egyikben a toronytól 40 km távolságra bekövetkező 7-es erősségű (Richter skála) földrengéssel, számoltak, az eredmények szerint a torony ezt minden sérülés nélkül átvészeli. A másik szimulációban az epicentrum 20km-re volt a rengés erőssége pedig 8-as a Richter skálán. (a Richter skála nem lineáris, hanem logaritmikus, tehát a 8-as erősségű rengés kábé harmincszor annyi energia, mint a hetes!) Ez már jóval finomabban fogalmaz, aszondja, hogy a fenti körülmények esetén a torony összeomlása nem várható. (mondjuk egy nyolcas rengés a városban, hát nem a torony lesz a legkomolyabb gond, szerintem)

1997 március harmadikán adták át, azóta része az aucklandi városképnek, és nem is passzív része. Működik benne egy rádióadó, kilátóteraszok, forgó étterem, az Orbit, van kávézó is, meg persze rengeteg híradástechnikai és távközlési masina. A híres SkyJump is itt van, amelynek során pénzek ellenében (NZD195) leugorhatunk 192 méter magasról, és kábé 11 másodperces kvázi szabadesés után földet érhetünk biztonságosan.

skyjump

Szuper móka, nyilván, adrenalinban gazdag. Ha valaki megfontoltabban tenné ki magát magassággal kapcsolatos élménynek, akkor részt vehet a SkyWalk nevű túrán (NZD135), ami az épület külső felén való sétálást jelenti, ami tök izgi lehet.  Ha mindkét mókára vágyunk (séta után hopp), akkor megúszhatjuk 260 dollárzból.

skywalk

Fentiekből amúgy kevés van, mégis átlagosan, napi ezerötszáz látogató keresi fel az épületet, hogy megnézegesse vagy lenézegessen belőle a városra a két zárt kilátószintről. Az alacsonyabban levőben vannak azok a vicces ablakok, amelyek az utcára (pontosabban a torony lábára) néznek, rá lehet állni és nézni a lábunk alatt majd’ 200 méterre zsizsegő forgalmat.

skywindow

Nem csak a látogatók fogadásával és a mindenhonnan látszódással veszi ki a torony a részét a város életéből, hanem követi az eseményeket és ezt látványosan teszi. Már a tervezéskor tiszta sor volt, hogy a nagy felkiáltójel a városban klasszul fog kinézni színesben, úgyhogy meglehetősen profi világítástechnikával szerelték fel, amit nem félnek használni, aktuális színekben pompázik az épület éjszaka.

skytowernight

Októberben egy éjszakára rózsaszín, hogy felhívja a figyelmet a Breast Cancer Foundation munkájára, 2008 augusztus nyolcadikán aranyszínben ragyogott, amikor a kiwi versenyzők a pekingi olimpiára indultak érmeket szerezni. Tavaly június tizedikétől, támogatva az országos energiatakarékossági kampányt, nem volt kivilágítva a torony (kivéve persze a légiforgalom miatt kötelező helyzetjelzőket) augusztus negyedikéig. Azóta újra színes éjszakénként, bár, márciusban egy órára ismét sötétbe borult 20:30-kor, ezzel megnyitva az Earth Hour globális kampányát.

skytowerxmas2

A torony kék, amikor a Blues, az aucklandi rögbicsapat játszik, (akinek a Skycity a szponzora), vörös-arany, amikor a kínai újév van, vörös-zöld, ha a Kids First gyerekkórházat támogatja, vagy karácsony van, kék-zöld, ha a Starship gyermekalapítványt, narancs az Auckland fesztivál idején, csupazöld Szent Patrick napján, vörös az America’s Cup alatt, zöld-lila az Auckland Cup (lóverseny) idején.

skytower-firefighter

A tüzijátékon és a fényeken kívül a torony lépcsőin rendezték a jótékonysági futást is, amikor a Leukémia Alapítvány támogatására rendezett jótékonysági futáson, a világ minden tájáról érkező tűzoltók teljes menetfelszerelésben felrobogtak az 1103 lépcsőn, most májusban. (ilyen szokott lenni mindenfelé a világban) A torony mára szépen beszervült a városba, most már el sem lehet képzelni nélküle Aucklandot.

“Kiwi ikonok – Sky Tower” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Kedves Pappito!

    Mint minden jelentős (és nem jelentős) beruházások előtt szoktak lenni olyan “csoportok”, akik tiltakoznak a létesítés ellen. Vannak-e információid arról, hogy a Sky Tower létesítését ellenezték-e?

  2. azt nem tudom, meg aztán ez ugye magánberuházás volt.

    Mindenesetre most éppen van valami ami épülne de nem nagyon lelkes a nép, és egészen fura dolgok zajlanak a háttérben, majd posztozok róla.

  3. sőt, ami még érdekesebb, hogy ugye ez csak tizenkét éve épült, mégsem találok a neten fotókat az építkezésről… vagy bénán keresek. de ez fura.

  4. Akkor tetszett legjobban, amikor derékig felhőben volt, s átsejlettek a felhőn a fények. Kúl!

  5. Szerintem 12 éve valamelyik hajnalon az UFU-k szúrták le a Sky Towert a CBD közepére, ezért nem találhatsz az építésről képeket.

  6. Két éve leugrottam róla csajostól – neki elég volt csak egyszer, nekem muszáj volt még egyszer visszamenni legalább 🙂 Summáznék ide egy kicsit:

    Az adrenalinéhes olvasóknak tegyük hozzá, hogy a második ugrás asszem kb. a negyedébe kerül az elsőnek, valamint, hogy sajnos közel sem szabadesésben jössz le (akkor 200 km/h körül zúznád a levegőt), hanem valami 70-80 km/h-ra fékeznek be konstans módon az ugrás alatt végig, aztán tovább csillapítva “vernek oda” a target ponthoz, amikor leértél.
    Az ugrás (~=ereszkedés) 192 méter, a zárt kilátó fölött indulsz és a kilátó szintjén megállítanak, a sok ott fotózó japóTuriszt legnagyobb örömére. Ugrás előtt nem mondják el, hogy a megállítás nem szivatásképp történik, hanem azért, hogy az urgópontból az operátor fiatalok lefotózzanak jól a levegőben lógva – ez a fotó jár neked, nincs extra zs fizetés érte (a fotót tartalmazó SD kártyát egyébként ugyanazon a vezetőkötélen küldik le utánad egy kis zacseszban, a hevedereddel együtt meg visszahúznak egy másikat).
    Ha azonban elkap a gépszíj és még fent kéred az operátor csajoktól, hogy te nem állnál meg, hanem inkább végigélveznéd a száguldást, akkor ők szívesen elengednek egyvégtében – szerintem már ezért megéri másodszor is ugrani!

  7. 1. Tegnap teljesen szivárványos volt, 30 mp-ként változtatta a színét, rózsaszín, lila, kék, zöld, vagy mindez egyszerre. A szivárvány kinek jár? Máris a királynőnek? Az csak hétfőn lesz neki.

    2. Találkoztunk egy mamókával, olyan 55-60 éves lehet. Nagy vihogva mondta, hogy kb. 15 éve egy fiatal srác odajött hozzá hogy neki van egy ötlete, és hogy valami kötelek meg ugrás vagy valami bándzsi vagy mi, és befektetőt keres. Csak 20 ezer dollárra lenne szüksége. A mamóka meg mondta hogy ugyan van is annyija, meg pont befektetne valamibe, de hát nem ilyen atom-baromságba. Hehe. Így járt:)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.