kert – komposztposzt

A komposztálás az a civilizált, környezettudatos ember trágyadombja, csak elegánsabb. Nézzük meg, miért jó ez nekünk! Hosszú lesz.

komposzt-szaki

A komposzt, vagy lombtrágya nem új dolog, ez a legrégebbi mezőgazdasági processzus a bogyógyűjtögetés óta és a legősibb hulladékhasznosítási metódus. Maga a szó a latin compositus-ból ered, melynek jelentése: összetett. A műtrágyák használatával és az ipari léptékű mezőgazdaság elterjedésével a komposztálás kissé visszaszorult, de házi körülmények között továbbra is remekül működik.

A szerves hulladékok összegyűjtése és komposztálása többcélú folyamat. Elsősorban a végeredménnyel visszapótolhatjuk a talajunkba azt, amit az általunk termesztett növények a fejlődésük során kivontak onnan, helyrehozhatjuk a talajunk vízmegkötő képességét, javíthatjuk a szerkezetét és nem utolsó sorban jóval rendezettebb a kertünk is.

A komposztáláshoz sok dologra nincs szükségünk, bár városi, kiskertes környezetben érdemes építeni vagy beszerezni egy komposztládát, ez háztartási méretekhez bőven elegendő. A nagyok, ipari méretben hatalmas komposztprizmákat építenek, sőt bizonyos kertészetek ilyen dombokon termesztenek mindenfélét, mert a gyökereknek mindig finom meleg lesz.

komposzt-ipariprizma

A komposztláda egy három vagy négy oldalú doboz, az elegánsabbaknak még teteje is van, ám alulról nyitottak, hogy a mindenféle kis jószágok kényelmesen tudjanak közlekedni bele. Ha nincs kedvünk vásárolni ilyesmit készen, akkor magunk is ácsolhatunk deszkából, drótból, az se atomfizika.

Számunkra az aerob, oxigénben gazdag bomlás, a korhadás a cél, jó szellőzés hiányában anaerob (reduktív) folyamat fog beindulni, a rothadás (fermentáció), amely egyrészt büdös, másrészt nem komposzt a végeredménye, tehát nekünk nem kell, viszont könnyen leállhat miatta a korhasztási folyamat, ezt pedig pláne nem akarjuk. Az a mi dolgunk, hogy a korhasztókat csábítsuk a kupacunkhoz, előnyös feltételeket biztosítva számukra.

xx-2-Vedett-es-erzek.qxd

A ládikón kívül (láda nélkül is működik, csak ládikával rendesebben néz ki meg nem nyúl bele a gyerek) a komposztáláshoz csak szerves hulladékra és vízre van szükség, vagyis akár a strandbüféknél is csinálhatnánk, de ennyi ideig egy büfé sincs nyitva. Ja, meg persze kellenek valamifél eszközök, amelyekkel piszkálhatjuk, átforgathatjuk a komposztunkhat, hogy mindenhol kapjon levegőt, az ugyanis elengedhetetlen az oxidációhoz, friss levegő híján a korhadásból rothadás lesz, lásd feljebb.

A természetben kiválóan megfigyelhető ez a folyamat, például a lombhullató erdőkben, ahol az avarréteg alsó fele tavaszra érett komposzttá válik. Ha nem hagyjuk, hogy ilyen rendezetlen, összevissza, ad hoc módra menjen végbe a folyamat, hanem odafigyelünk egy kicsit, akkor meggyorsíthatjuk a dolgot, saját hasznunkra. A folyamat négy, jól elkülöníthető szakaszból áll, kis túlzással türelmen kívül nincs is szükségünk semmi másra, hogy jó komposztot készítsünk.

komposzt-lada

1. Starter szakasz

Az összegyűjtött szerves hullandékokat (levágott fű, ágnyesedék, konyhai hulladék, később részletezem) összeszedjük és az erre a célra szolgáló edénybe hordjuk. A komposztálás magától megkezdődik, ha nem egy kerozinnal átitatott talajú volt szovjet reptéren próbálkozunk, itt sokat okoskodnunk nem kell, de ha van kedvünk megfigyelhetjük, hogy a behordott cucc hőmérséklete lassan emelkedni kezd, ez az első pár nap.

2. Lebontási szakasz

Miután a kupacunkban elszapaorodtak a lebontó mikroorganizmusok (ezt tudják maguktól), azonnal melózni is kezdenek, hogy még jobban el tudjanak szaporodni, nekiállnak a szerves dolgok bontogatásának. Előbb a könnyen bomlókat tápolják be, ez meglepően gyors folyamat és erős hőtermeléssel jár, a komposzthalmunk maghőmérséklete ilyenkor akár hetven fok is lehet! Ez a mi malmunkra hajtja a vizet, mert a bekerült, életképes magvan így el is veszítik csíraképességüket. Ez a nagy nekibuzdulás 4-10 hétig tart, attól függően, hogy mit dobáltunk bele és milyen az időjárás, páratartalom.

3. Konvertálási szakasz

Miután a könnyen lebontható cuccos elfogy, a kis jószágok nekiállnak a komolyabb dolgoknak, a folyamat lelassul és a hőmérséklet is lecsökken, utat nyitva ezzel az egyéb talajlakóknak, akik szépen tovább processzálják a lebontók output oldaláról érkező cuccot. A szakasz végére un. nyers komposzttal rendelkezünk, amit persze nem fogunk látni, mert alul van. Az átalakulási szakasz 2-4 hónap alatt zajlik le.

4. Érlelés

Nem, nem a vénánkat találjuk meg ilyenkor, hanem a nyers komposzt lényegül át éretté, köszönhetően az igen aktív talajlakó élőlényeknek, akik lelkesen elvégzik helyettünk a piszkos munkát. Lelkesek, de nem kapkodnak, az érett komposztig újabb 4-6 hónapra van szükség, ez nem kapkodós mutatvány, ellenben a végeredménye egy földszerű, sötétbarna, illatos, érett komposzt.

komposzt-plastik

Mielőtt azonban kiszaladnánk a kerbe és lobogó hajjal komposztálni kezdenénk, értsük meg, hogy mi is történik a lebontás során. A lebontási fázis, melyben 50ºC körül gombák, sugárgombák, 65ºC fölött spórás baktériumok végzik a cukrok, fehérjék, keményítô lebontását. A bomlási folyamat elsô szakaszának végén keverjük meg a komposzthalmot. A komposztban a hômérséklet folyamatosan csökken és a halom benépesül talajlakókkal (férgek, ezerlábúak, ugróvillások, ászkák, atkák), az anyag lassan megsötétedik. Ez a friss komposzt, ami a növények gyökerei számára még túl tömény, nem elviselhetô. A friss komposzt még egy érési fázison megy keresztül. Ebben a szakaszban a földigiliszták lazítják, keverik az anyagot. A humuszképzôdés és a mineralizálódás befejezôdik, kialakul az érett komposzt, amit átrostálva közvetlenül használhatunk talajjavításra vagy virágládák felöltéséhez.

komposzt-lapat

Na, de mit is komposztáljunk? Szinte minden, ami szerves de kidobnánk, alkalmas a feldolgozásra. A konyhából gyümölcsök és zöldségek maradékai, héjak, csutkák, letépett zöldek, tojáshéj (ezt érdemes porrá törni) kávézacc, teazacc vagy teafilter, húsmentes ételmaradék, elszáradt virág, lehullott szobanövénylevél, kimerült virágföld, de mehet bele akár fahamu, növényevő állatok alma, sőt selyempapír vagy nem színezett tojástartó is, újságpapírt ne tegyünk bele. A kertből a lehullott lomb, levágott fű, letört gallyak, hullott gyümölcs, fűrészpor. Igazából mehetne bele állati hulladék is, csont, vér, stb, de ez erősen vonzza a rágcsálókat, inkább ne kockáztassunk. A kitépett, levágott gyomnövények is mehetnek a komposztba, de vigyázzunk, hogy meg ne fertőzzük vele a humuszunkat, érdemes előbb egy fekete zsákban a napon hagyni a gyomokat pár hétre, mielőtt betoljuk őket a zúzóba. A hatékony és jól működő komposztálás érdekében érdemes a konyhai hulladékot darabolni, 3-5 centis méretre vagdosni, (ágnyesedéket aprítózni) ez adja a legjobb végeredményt. Én ezt kevéssé csinálom, mert lusta vagyok, de ti csináljátok rendesen.

xx-2-Vedett-es-erzek.qxd

mit ne tegyünk a komposztba:

  • – festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
  • – szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (mûanyag, üveg, cserép,fémek)
  • – az ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok,rágcsálók és a fertôzést terjesztô legyek miatt.
  • – fertôzött, beteg növények
  • – húsevô állatok alma – szintén a fertôzés veszélye miatt
  • – veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak mellôl származó növényi hulladék; fû, falevél, stb.), elem, akkumulátor, porszívó gyûjtôzsákja
  • – kereskedelmi forgalomban kapható citrusfélék héja

Amire oda kell figyelnünk, azok az arányok. Tudományosan ugyanis az a helyzet, hogy bár a mikroorganizmusok végzik a munka dandárját, nekünk kell gondoskodni a megfelelő munkahelyi környezetről számukra, hogy optimálisan ügyködhessenek és a szakszervezetek létrehozása meg se forduljon a fejükben. A munkatempót alapvetően befolyásolja, hogy a szén-nitrogén (C/N) aránya milyen a kupacban. Az ideális helyzet, ha az arány 25-30:1, vagyis harmincszor annyi szénre van szükségünk, mint nitrogénre. Ha ettől az aránytól a szén javára térünk el, akkor létrehoztunk egy értelmetlen széndioxid-generátort és elbújdoshatunk szégyenünkben, hogy egyesek szerint mi csináljuk a globális felmelegedést. Ez még nem lenne baj, de a komposzttermelésünk sebessége is a töredékére zuhan. Ha nitrogénből adunk sokat, akkor pedig ammóniát gyártunk, komposzt helyett, pedig nem is akarunk szőnyeget pucolni.

Mivel az alkotóelemek igen változatosak, nyilván más-más arányban tartalmazzák a fenti két komponenst, úgyhogy nekünk kell arról gondoskodni, hogy az arány minél közelebb legyen az ideálishoz. Ennek a leghatékonyabb módszere a gondos előválogatás és a kupac kevergetése vagy átrakása. Gyakorlott szem (ami nekünk nincs) simán tudja, hogy épp hol tart a folyamat, elég egy mély levegőt vennie (tudom, a szem nem vesz levegőt, végigmondhatom?) a komposzt közelében. Mivel a processz magától lezajlik, az összes feldolgozóipari munkás a talajból és a levegőből beleköltözik a komposztunkba, nekünk a nedvesítés és a szellőztetés a dolgunk.

komposzt-mithogyan

A komposztok elsôsorban a talaj nitrogén- és a foszfor utánpótlása szempontjából jelentôsek, de tartalmaznak különbözô mennyiségû káliumot, kalciumot, magnéziumot, mikroelemeket is. A növényi nyersanyagok kémiai összetételüket tekintve igen eltérôek. A különbözô felépítô elemek bomlási sebessége is eltérő.

Magas nitrogéntartalmú anyagok:

  • – konyhai hulladék
  • – zöldség és gyümölcsmaradvány
  • – fûnyesedék
  • – híg istállótrágya

Magas széntartalmú anyagok

  • – fakéreg
  • – faforgács
  • – fûrészpor
  • – avar
  • – kartonpapír

Minél zöldebb, nedvdúsabb a nyersanyagunk, annál nagyobb a nitrogén és annál kisebb a szén tartalma. Minél többféle anyagot keverünk össze, annál biztosabb, hogy jó minôségû komposztot kapunk végtermékként.

Hüvelykujjszabály, hogy a komposztálás nem büdös. Tehát ha erős szaga kezd lenni a dolognak, akkor éppen nem komposztálunk, be kell avatkoznunk. Ha rothadás indult meg, akkor célszerű átforgatni a beltartalmat, hogy az eddig a levegő elől elzárt részek is kapjanak friss oxigént. Ha a komposztunk kiszárad, akkor a korhadás leáll, úgyhogy figyelnünk kell, hogy a kupac nedvességtartalma megfelelő legyen. Ha megmarkolunk egy adag koposztot és összenyomjuk, akkor nem lehet annyira nedves, hogy vizet tudjunk facsarni belőle, ellenben nem lehet annyira száraz, hogy szétessen, ha kinyitjuk a kezünket. A nedvességtartalom szinten tartása a legfontosabb dolgunk, nyáron lehet, hogy hetente többször is locsolnunk kell a házi korhasztóművünket.

komposzt-full

A gyakorlati komposztálás tehát nem bonyolult, pár hetente érdemes átforgatni a bedobált cuccokat, pláne, ha már beindult odabenn az ipar, és ellenőrizni, hogy kaptak-e elég vizet a melósok. Ugyanakkor itt nem áll meg a tudomány, elkötelezett komposztálók nem elégszenek meg ennyivel, az igazi művészek finomhangolják a folyamatot.

Dúsíthatjuk a cuccot akár műtrágyával is, de igazándiból erre csak a leggyávábbak képesek, ilyesmire még akkor sincs szükség, ha frankó kiskertünk van, amelyben kihajtott a mizuna, az igazi gazdag komposztot a helyesen megválasztott belevalókkal érjük el. Alkalmazhatunk töltőanyagokat, mert ugyan a végeredmény, az érett komposzt kedvező mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat, ám ásványi anyagokban szegény lesz. Agyagos talaj vagy zeolit hozzákeverésével pótolhatjuk a hiányzó ásványi összetevőket. A türelmetlenebb vagy tudományosabb elkövetők bevethetnek serkentőanyagokat, hogy bebikázzák a korhasztási folyamatot, ez egyéni vérmérséklet függvénye. Legalkalmasabb serkentő a nyers komposzt, amelyben a mikroorganizmusok milliói henyélnek, érdemes lehet egy-egy réteg komposzttal jelezni a munkavállalóknak, hogy ha nem elég szorgosak, akkor alkalmazunk helyettük másokat.

Rendelkezésünkre állnak stabilizálók, amelyek részben növelik az érett komposzt tömegét valamint biztosítják a humuszkolloidok kialakulásának lehetőségét. Ezek általában porított formájú ásványok, riolittufa, bentonit, zeolit, mellékhatásként segítenek megkötni a kellemetlen szagokat. Ha ennyire tudományosak nem is akarunk lenni, akkor is jól jöhet a takarás, amely lassítja a párolgást, segítik benn tartani a hőt és lassítják a nitrogénvesztést is. Takaróanyagnak szinte minden jó, lomb, szalma, ócska szőnyeg, zsákvászon, de akár egy vékony földréteg is. A szomszédom egy kék műanyagfóliát alkalmaz, de ő esőben is a kertben tereget, úgyhogy az ő példáját ne kövessük, semmiképpen. Fedett komposztláda esetében a takarást elhagyhatjuk.

Bizonyos esetekben, ha savanyú talajon dolgozunk, vagy komposztunkban sok a savas összetevő (bizonyos fák levelei) , vagy túl sok a zöld (fűnyírás) akkor meszezéssel besegíthetünk, ilyenkor mésztartalmú ásványok őrleményét, márgát, dolomitot érdemes bekeverni. Ez akkor is hasznos lehet, ha a sok zöldanyag mellé elégtelen szellőzés társul, vagyis lusták vagyunk kimenni és piszkálni a kupacot.

komposzt-allapot

Két kérdésben uralkodnak városi legendák, az egyik a hamu, a másik a diólevél kérdése. A vegyszerrel nem kezelt fa és a kerti fahulladék, növények elégetése után maradt hamu gazdag foszfor, kalcium és kálium forrás, ami a kész komposztunk minőségét csak fokozza, ellenben ne adjunk 2-3kg-nál több hamut a komposztba, köbméterenként. A diólevél a népi bölcsesség szerint nem is bomlik el, sőt mások bomlását is gátolja – nem igaz. Ugyan vannak benne savak, de bízzuk ezt a korhasztókra, megoldják.

A komposztálás folyamata végelen körforgás, ahogy tápláljuk a komposztládikánkat, úgy termel, szorgosan, jó esetben alul mindig lesz 20-30 centi vastag érett komposztunk, ami kész a felhasználásra, felülről pedig adagoljuk a friss korhasztanivalót. Fentiek mellett van aki a kukacfarmokból ismert kukackészlettel segít be, amelytől a végeredmény finom porhanyós lesz, de szerintem elegendő jószág költözik be a kis ládikóba ahhoz, hogy erre szükség legyen.

Célszerű a komposztálási helyet gondosan megválasztani, ideális esetben nem kap napot, és a szél is csak kevéssé éri, így meggátolhatjuk a túl gyors kiszáradást, ellenben biztosítjuk a levegőellátást. Érdemes kert sarkába, kerítés mellé, lombos fa tövébe, vagy féltető alá elhelyezni, lehetőleg közelben vízvételi lehetőséggel. Ha a hely megvan, akkor szerezzünk be, vagy készítsünk komposztládát. Én az enyém aljára terítettem egy réteg föld-komposzt keveréket, mert komposztom volt a kiskertépítésből. A ládát pedig alulról csirkeháló védi, hogy a rágcsálók ne tudjanak belemászni.

Mi most a hideg időben a háztartási komposztnakvalót nejlonzsákban gyűjtjük, heti egyszer-kétszer viszem ki a komposztládához. Nyáron érdemes inkább naponta, a muslicák miatt. Emellett tavasztól őszig a lenyírt füvet is beleszórom, ez egy nap alatt megroskad, kiszárad, ilyenkor locsolom a kupacot. (minden harmadik fűnyíráskor leveszem a fűgyűjtőt és a nyesedéket a fűben hagyom) Egyesek szerint érdemes minden réteget földdel lefedni, én ezt nem csinálom, a ládámnak van teteje és kész. Egy-két havonta forgatom át a cuccot, ha el nem felejtem, a legalsó réteg pedig már szép sötétbarna, mondhatni majdnem kész van.

Csak érdekességképpen, amióta komposztálunk, azóta csökkent a háztartási hulladékunk, elég a negyven literes szemeteszsák, pedig korábban hatvanast vásároltunk. A háztartási hulladékunk térfogatának egyharmadát forgatjuk vissza a termelésbe, ami azért jelentős. Itt erősen támogatják a házi komposztálást, annyira, hogy a helyi önkormányzat ingyenes komposzt-tanfolyamokat és simeretterjesztés szervez a helyieknek.

“kert – komposztposzt” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Ez a napos kerdes egy jo nagy fos valtozatlanul! A “back” gombra siman eltunik a hozzaszolas..

    “elég a negyven literes szemeteszsák, pedig korábban hatvanast vásároltunk”

    Es most 6 nap helyett 4 naponta cserelitek?:-)

  2. a napos kérdés változatlan amióta feltettem, te vagy képtelen megtanulni, erről nem a blog tehet.

    nem cseréljük négynaponta 🙂

  3. Mi a baj a napos kérdéssel Hobe? Ha ugyanarról az IP-címről írsz, akkor nem kérdezi meg többször. Legalábbis tőlem nem…

    “(Korábban egyszer már helyesen válaszoltál a “Milyen nap van most?” kérdésre erről a gépről, úgyhogy többször nem kell.)”

  4. “A “back” gombra siman eltunik a hozzaszolas..” Ezen mit kell megtanulni?

    Herr: mar biztos regen irtam, frissites, akarmi, megkerdezte. Az a bajom, hogy miert nem lehet pl. kicserelni ketszamjegyu szamok osszeadasara vagy kivonasara, az foldresz es idozona fuggetlen lenne.

  5. Hogy a temahoz is szoljak: van egy adag levagott fuvem, beleteheted a komposztodba, csak ossze kene gereblyezni 🙂

  6. Hobe: értelek-megértelek, igazad van.
    Pappito: van egy nem ideillő kérdésem, de privátként nem lehet megkérdezni?

  7. No, pont olyan edényünk van, mint az utolsó képen, és a giliszták a tető és az edény tetején lévő “fodros” részen hesszelnek. Amíg vissza ne pöckölöm őket dolgozni.

    Az uram úgy aggódott – városi fiú -, hogy majd, hű, de büdös lesz, s meg volt lepve, hogy a dolog működik. Még nekünk is 🙂

    Kösz a cikket!

  8. hobe a napokat kell megtanulni. nem lesz összeadás, ez lesz. nem köll a back gombot nyomkodni. tudni kell milyen nap van kaliforniában és kész. Ez a legjobb spamfilter, mert csak magyarul tud, a robotok meg magyarul nem, összeadni meg igen.

    úgyhogy ne sopánkodj már!

    köll a francnak a füved 🙂 remélem nem te vágtad le mankóval ugrándozva!

  9. Moni, majd teszek fel képeket a sajátomról, csak már alkonyat volt, mire hazaértem és a nemzetközi versenyszabályok szerint a doboz a fák alatti félhomályban lakik 🙂

  10. Ez a poszt egy hiánypotló tanulmány. Gratulálok hozzá! És a lámer kiskert-tulajdonosok nevében köszönöm!

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.