Új-Zéland egészségügyi rendszere kissé eltér a számunkra eddig megszokottól. Az egyik legnagyobb horderejű változás az ACC-t érinti, amely szervezet működése leginkább a biztosítókéra hasonlít, ám nem teljes egészében. Az elmúlt évtizedben egyre emelkedtek az ACC-n keresztül kifizetett pénzek, mára már alaphangon másfél milliárdos a hiány, ezt pedig kezelni kell.
Monthly Archive for October, 2009
Pár napja észrevettem, hogy a kocsi rendellenesen mozog az úton, de nem látszott rajta semmi különös, cseles, önszivató módon mindig úgy álltam meg, hogy a beteg rész nem látszott. De aztán!
A Queens Wharf igen régi eleme a város látképének, ám régóta el van zárva a tömeges felhasználás elől. Most viszont változnak a dolgok, állami tulajdonba kerül, és ahelyett, hogy plázát vagy parkolókat építenének, funkcionális közösségi teret kíván belőle kialakítani az új tulaj, mindenki örömére.
Igérem, most egy ideg nem lesz szaladós poszt, visszatérünk a zátonyon zajló eseményekhez, de ezt a rövid kis eszmefuttatást tessék elolvasni és kommentálni.
Eltelt egy hónap, mióta újra szaladni kezdtem, némi haladást is elértem és fejlesztések történtek technikában is. Na nem a futótechnikámban, az jobbára az árvakiksutya-a-sivatagban módszer (liheg+bánatosan néz), de ide pont jó lesz, a semminél pont több, sőt.
Na nem a miénk, egyelőre az még odébb van, de van egy ilyen nóta. Performansz a kattintás után.
Az a tanuszoda, ahol a gyermek tanulja, hogy hogyan kell megküzdeni az elemekkel, vasárnaponként hagyja, hogy a szülők is bohóckodjanak a leszármazottakkal. Ezen felbuzdulva megint meglátogattuk a műintézetet és ott kedélyes pancsolásban vettünk részt. Leszámítva, hogy a gyermeknek szembesülnie kellett azza, hogy a medencét orvul lejtősre épülték, és így az egyik fele 80 centi, ám a másik egy méter, (száj a vízvonal alatt!) kiválóan mulattunk.
A birtokról már rég esett szó, nem véletlenül, a tél ugye alaposan elbánt vele, aztán az első lépcsős alakulatokat kihelyeztem a hídfőállásokba, azóta is tartják azokat, nagyjából rendületlenül. Most hétvégén pedig utánpótlás és megerősítő hadtesteket vetettem be.
Köszönöm mindenkinek, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy egy hete nem blogozok, nekem is feltűnt, most a türelmet megköszönve, pótolom a hiányt. Természetesen az elmúlt blogtalan hét alatt is működött az ország (oké, ez engem is meglepett) és mindenféle események is történtek, ezekról még esik szó a későbbiekben. Most ugorjunk vissza az időben a tegnapot megelőző vasárnapig, amikor is Muriwai beachre látogattunk, edukációs céllal. Képek, videók.
Utolsó 10 komment