Coromandel, második rész

Ahogy ígértem, most mesélek a Coromandel hétvége második feléről, amit jobbára tengerparti mulatkázással töltöttünk.

Az ágyból kiugorva gyorsan kiderült, hogy pompás idő van és a roppant közeli óceánpartra kell mennünk, változatos strandeszközökkel és sörökkel felvértezve. Legott így is cselekedtünk, felkaptuk a garázsból a kajakot, a kocsiból a strandsátrat és lekocogtunk a dűnéken át a partra. Ott gyakorlatilag egyedül voltunk, az egész szakaszra jutott vagy 20 ember, ebből mi voltunk öt.

Az hamar kiderült, hogy a víz nagyon kellemes hőmérsékletű, kár kijönni belőle, ha már belement az ember, a hullámok pedig megunhatatlan szórakozást nyújtanak, akár gyalog, akár bodyboarddal, akár kajakkal megy be az ember. A testdeszkát már kipróbáltuk Omahán és nagyon viccesnek bizonyult, Waihe-n sem kellett csalódni benne, csak úgy röpített bennünket a hullámokon.

A kajak már komolyabb kérdés, ilyesmire fáj már egy ideje a fogam, de kipróbálni csak most nyílt alkalmam életszerű körülmények között, mert a boltokban egy idő után megkérdik, hogy mégis meddig szeretnék üldögélni a hajóban? Ez  a modell mondjuk pont nem az, amit venni szeretnék, de majdnem, úgyhogy pont jól jött, hogy tesztelhettem.

Az itt olyan népszerű sit-on rendszerű kajakban szabadon maradnak a lábak, ez később roppant előnyösnek bizonyult, valamint a hajótest kellemesen széles, hogy felfeküdjön a tengerre. Evezni ugyanúgy kell benne, sajnos, mint a hagyományos lábeltüntetős kajakban, magától ez sem megy. Ellenben kiváló móka, kacagás, meg minden, ha az ember rájön, hogy felborulás után sincs a lábára szorulva valami ami mindenáron feljebb akar lenni, mint a felhasználó. A felborulásról a hullámok gondoskodnak, ha olyan partszakaszt választunk.

Ennek a kajaknak az a lényege, hogy lehet vele szörfözni a hullámokon, elég gyorsan, csak meg kell tanulni, hogy bár nagy a kísértés, mégsem vigyorgunk eszetlenül, mert hamar iszap megy a fogunk közé. Számtalanszor beborultunk (apósom is nagyon lelkes volt) és kiválóan mulattunk. A beborulásról szóló kis oktatófilmből megtudhatjátok, hogy hogy kell csinálni, a másikon csak az látszik, hogy hogy dob ki a víz, ha rossz ütemben csípi meg a hullámot a dolgozó.

Tanulság nincs, nagyon jól éreztük magunkat és sokadszorra bebizonyosodott, hogy a vízálló fotómasina beszerzése okos döntés volt. A vízállóságban rejlő lehetőségek kompenzálják az optikai kihívásokat.