Hőháztartás

Az úgy kezdődött, hogy télen hideg van. A házban. Nyilván erről nem a tél tehet, illetve nem közvetlenül, szerencsésebb éghajlaton ugye ilyesmivel nem kell törődni, de ide ezt dobta a gép. Mélyebben nem akarok belemenni az építkezési sajátosságokba, volt már erről szó, nekünk meg most jobb lett a helyzet és költözni sem kellett hozzá.

Mi egy olyan házban lakunk, amelyben két lakás van, a másik sokáig üresen állt, ami roppant kényelmes volt, nem volt szomszéd, a tulajdonos viszont oda se bajszintott. A mi landlordunk azért törődőbb volt, aztán egy álmos délutánon megvásárolta az ingatlan másik felét, picit felújítgatott ezt-azt, majd kiadta üstöllést. így nyertül a vicces szomszédokat, akik elég kedves népek, csak a jóember úgy néz ki, mint aki most követett el kettős apagyilkosságot és korábban is hasonló tevékenységből fedezte hobbiját a szervkereskedelmet. Párjától sem vennénk ránézésre használt autót, barátaik, akik pedig nagyritkán feltűnnek, mind kínzás-fosztogatás szakon végezték a bérgyilkosképzőt. A látszat ellenére viszont teljesen normálisak, mindkettejük törökországi kurdnak született, mellénk már ozziból érkeztek.

Ám kanyarodjunk vissza az éghajlati sajátosságokhoz, egy hűvösebb időszakban megpendítettem a tulajnak, hogy hát a következő telet már nem szeretnénk a korábbi körülmények között tölteni (meleg helyett villanyszámla) úgyhogy ha nem sikerül valami egyességre jutnunk, akkor vótszerencsénk, keresünk másik házikót. A beszélgetésünk végül oda konkludált, hogy ő dobta fel a heatpump (inverteres klíma) ötletét én pedig bólogattam.

Na a kiwiember legott össze is szervezte a dolgot és egy szép hétvégén megérkezett Klíma Simon és villanyszerelő pajtása és egy délelőttnyi szorgoskodás végeztével mind a két lakásban ott pompázott a berendezés. Landlordunk (Jimbo bácsi, ahogy a gyerek hívja) viszont most látta értelmét az épület szigetelésének is, úgyhogy számos mesterembert szalajtott ide, hogy azok felmérjék a terepet majd csinos árajánlatokkal lássák el őt. A szakik elég viccesek voltak, volt aki kivülről mérte le a házat, volt aki csak a gyerekszobát, de hát én nem szóltam, nem az én házam, biztos ők tudják.

Miután lezajlott a szakiparádé, valamelyik megnyerte a tendert, aztán egy hét némaság után felhívott a koma, hogy akkor jönnek hétfőn és implemetálják a szolúciót. Mondtam jó. Itthon is maradtam, jöttek is, kora reggel mondták, hogy elébb megoldják a szomszédságban, aztán nálunk. Mondtam jó. Erre kihúztak egy bazi hosszú csövet, azzal felmászott az egyik a szomszéd padlásra és beindítottak egy masinát, ami majd felpumpázza a cajgot. A szonikus csapás elől bemenekültem a bérleménybe.

Kisvártatva jelezték, hogy végeztek, jönnének a nagy ormánnyal, mondtam jó. Jöttek a nagy ormánnyal, felmásztak a padlásra, majd savanyú arccal lemásztak, hogy de itten van valami régi szigetelés.  ??? mondtam, majd a jóember lehozott nekem egy marék felismerhetetlen izét, hogy hát ezt találta odafenn. Az alapos vizsgálat megállapította, hogy ezt a szigetelést még Bem apó idején alkalmazták a rossz magaviseletű bérlők ellen, a holmi egy roppent eredeti ötletparádé során (vagy agresszív tudatmódosító szerek hatására) keletkezhetett, ugyanis nem áll másból, mint darált ojságpapírból, lángmentesítő vegyszerből és nagy mennyiségű kosz-por keverékéből. Hát… érdekes. Szigetelni ugyan nem szigetel, ellenben jön ki belőle valami vegyszer, plusz beszívja a párát és megpenészedik. Brilliáns.

Na a srác mondta, hogy ő nem szívesen rakná az új cuccot ennek a tetejére, hanem ezt ki kell szippantani onnan és majd a tiszta plafonra a korszerű technológia, ám a kiszippantó gépjük nincs itt, mert ők erre nem készültek. Legott megkérdeztem, hogy vajon tisztatekintetű főnöke, amikor az árajánlatot adta, nem volt fenn a palláson és nem tűnt fel neki, hogy ott a mihíjják, és most nekem ez ezért még egy fél nap szabi? Erre csak hümmögött, mit is csinált volna, nem ő volt a hülye, majd kisvártatva összecsomagoltak és leléptek.

Pár napra rá hívott a mérőszalagember, hogy akkor jönnének kedden, mondtam jó. Kedden jöttek, hoztak egy mégbazinagyobb ormányt, azzal felment srác a padlásra és le se jött másfél óráig, és utána se volt boldog. Eztán elővették a kisebb ormányt és a szörnyűgéppel felpumpázták a zöld vattacukrot a padlásra, jó vastagon. Fölmentem megnézni, hát én khm, nem így szigeteltem volna, de hát sebaj, legyünk optimisták, végül is szépen felporszívóztak maguk után.

Mivel ideértek a hűvös esték, éjszaka nincs több, mint 12-16 fok, kiválóan tesztelhető a különbség, a ház eddig – fűtés nélkül – kb öt fokkal volt melegebb, mint a külvilág, most ez az első mérések szerint 8-10 fokra nőtt, szóval olyan, mintha tényleg érne valamit a kőzetgyapot vattacukor. Majd ha lesz 4-5 fok reggelente, akkor kiderül, hogy mit bír igazán. A heatpump eddig nagyon jól vizsgázott.

Az ilyen energiafelhasználást csökkentő házi beruházásokat támogatja az állam, úgyhogy a tulaj visszaigényelhet bizonyos összegeket a szigetelés és a heatpump árából, megmaradnak a bérlői, nekünk pedig alacsonyabb lesz a téli villanyszámla, melegebb is lesz, úgyhogy mindenki jól jár egy kicsit.

“Hőháztartás” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Klassz! Ezek szerint kartyazas kozben is izzadni fogunk!
    A dupla uveget a jovo heten installaljak?

  2. Elkényeztetett ejrópaiak vagytok, mást legközelebb kitanáljátok, hogy rántott hús köll, meg krumpli koviubival… dufla üveg… finom emberek, mondhatom…

  3. Örülök, hogy így azért komfortosabban fogtok élni! Az előző, e témában írt cikked után meglehetősen aggódtam értetek!

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.