A klímaváltozás balhé – II. rész ( ETS Új-Zélandon )

A Zátony az elmúlt pár évtizedben élen járt a környezettel való törődésben, a nemzeti parkok bővítésétől a szelekív hulladékgyűjtésig, az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásától a tengeri élővilág megóvásáig. Most megkapja ezért jól megérdemelt büntetését – saját magától.

Az ország természetes vagy zöld imidzse jelentős bevételi forrás, nem csak a népszerű exportcikkek miatt (tejipari termékek, bor, fa, bárányhús, stb.) hanem  a turizmusipar is előszeretettel lovagolja meg a tiszta, érintetlen környezetet a reklámkampányaiban – a green image nagyon sok pénzt hoz, vigyázni kell rá.

A frissen bevezetett ETS komoly következményekkel fog járni, és a hatásai az egész országot érinteni fogják. Vannak egyértelmű és vannak csak jósolható hatások, hogy mennyi lesz pozitív az ittlakók szempontjából– na az erősen kérdéses. (a pappito.com „kiwi környezettudatosság” négyrészes sorozata adhat egy kis hátteret energiaügyben, I, II, III, IV)

Az ország üvegházhatású gázkibocsájtása 75.6millió tonna (CO2e) az etalonévben, 1990-ben ez 61.9 millió tonna volt (2007-es adat) az ország célkitűzése, hogy 2050-re az etalonév kibocsájtásának a felét meg ne haladja. A kibocsájtás a következőképpen oszlik meg:

  • 46.6% – mezőgazdaság
  • 45.3% – energiaszektor
  • 5.7% – ipari termelés
  • 2.2% – hulladékgazdálkodás

A mezőgazdaság leginkább a metánkibocsájtásért felelős, de a műtrágyahasználat, mezőgazdasági munkagépek üzemelése, mind benne van. Érdekes módon a fejlett országokban a mezőgazdaság általában a kibocsájtás 10-11%-ért felelős, nálunk majdnem a feléért. Az energiaszektornak azért magas a kibocsájtása, mert annak ellenére, hogy a zátony villamosenergia szükségletét 73%-ban megújuló energiaforrásokból fedezik (víz,- geotermikus-, illetve szélenergia), ide számolódik a közlekedés-szállítmányozás is a maga hatalmas üzemanyagszükségletével.

Az ETS közvetlen és azonnal érezhető hatása az energia árán fog először mutatkozni, az áram és az üzemanyagárak már most magasabbak, a benzin ára első körben három, a gázolaj pedig négy centtel lesz drágább literenként, az elektromos áram másfél centtel drágul kilowattóránként. Magától értetődik, hogy ha az energia ára emelkedik, akkor minden drágulni fog, hiszen mindenhez villany kell és/vagy el kell szállítani valahova. A miniszterelnök ugyan kérte az energiaszektor cégeit, hogy a megemelkedett költségeiket ne hárítsák át a fogyasztókra, de ennek jól tippelhető eredménye lesz, illetve nem lesz. A mezőgazdaság egyelőre nincs benne az ETS buliban (annak ellenére, hogy a kibocsájtás felét adja, észbontó, lásd a tegnapi posztot a klímabiznisz ellentmondásairól) tehát nem kell karbon egységeket vásárolnia, hogy lefedje a kibocsájtását, ugyanakkor az erdészettel foglalkozók az új telepítésekre 25 dollárt kaphatnak, megkötött széndioxidtonnánként. Brilliáns.

Tulajdonképpen szerencséseknek is mondhatnánk magunkat, hiszen nem a korábbi Labour-kormányzat eredeti elképzelése lépett életbe, amely nagyjából a mostanihoz képest dupla terheket rótt volna a gazdaságra és még súlyosabban érintette volna a versenyképességünket. A recesszióból való kilábalás megkezdésekor még az enyhébb, National verzió is fájni fog, pláne úgy, hogy nyakunkon az áfaemelés árfelhajtó hatása is. Az élelmiszerárak emelkedésének mértékét még csak tippelni sem lehet, és bár némi adócsökkentés kilátásban van, annak az eredménye nem fogja kompenzálni az ETS és az áfaemelkedés együttes hatását. A kormány most heti 5 dollár pluszkiadást prognosztizál háztartásonként, de az ilyen prognózisok még a zátonyon is roppant optimisták szoktak lenni.

A másik komoly probléma, hogy a gazdaság versenyképességének is ad egy sallert az ETS által generált többletköltség, hiszen a termékeink, azok szállítása drágább lesz, mind azoké az országoké, amelyek versenytársaink egy-egy területen, de nem tolnak ki magukkal, hogy mindenféle ETS-eket vezessenek be. Az ország három legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, USA és Ausztrália amelyek közül csak Ausztrália ratifikálta a Kyotói Egyezményt. Az igazság az, hogy annak ellenére, hogy a frissen megpuccsolt (mostanra ex)miniszterelnök, Kevin Rudd még az ETS-el és klímahisztivel kampányolt anno,  idén áprilisban, mintha megjött volna az esze, és elnapolta egy-két ciklussal az ETS bevezetését. Kérdés, hogy az őt pár napja váltó Julia Gillard mit fog lépni ezügyben. Ami biztos, hogy mi szándékosan hátrányba hoztuk magunkat egy olyan piacon, ahol az összes többi résztvevő, ilyen-olyan okokból oda se bajszint a nemzetközi széndioxid-tömegpszichózisra.

Mt. Ngauruhoe, New Zealand

A zöld szervezetek persze tajtékzanak és még további terheket követelnek az ETS-el és a kibocsájtással kapcsolatban, a méregzöldek szerint még az eredeti Labour-elképzelés is túl enyhe volt, de azért a méregzöldek itt is azon a szinten vannak, hogy “nem kell erőmű, mert az áram a konnektorból jön”, velük nem is igazán foglalkozunk, a normálisabbja  politikai pártként is jelen van, 9 fővel a parlamentben. Érdekes módon viszont a Greenpeace (amiről megvan a magam véleménye) szóvivője azt nyilatkozta, hogy: “Az ETS nem fogja különösebben csökkenteni a kibocsájtást, sajnálatos módon nagyon rosszul van kigondolva”, bár az igazsághoz tartozik, hogy ez a szervezet már korábban is aggályainak adott hangot az ETS-el kapcsolatban. A GP igazából az csupán az ETS részleteit kifogásolta, a valódi szkeptikusok elmentek hisztizni a parlament elé, nem sok eredménnyel.

Sok eredményük nem is lehet, a parlamentben csücsül ugyanis a klímaőrület politikai megtestesülése – a klímaváltozás-ügyi miniszter, Dr. Nick Smith. (van ott mondjuk rögbivilágbajnokság-ügyi miniszter is) Az ő keze alatt dolgozó csapatnak köszönhetjük az állami klímaváltozós webszájtot, (ugyanitt üvegházhatású gázok leltárja) Érdekes módon Dr. Smith (aki kormánytag, ugye) szerint csak évi 165 dolláros pluszköltséget jelent majd az ETS családonként, bár azt mondta, hogy az ETS csak az első lépés és már így is százmilliós nagyságrendű lesz amit az adófizetőknek kell állni. Ő volt képes szemrebbenés nélkül azt mondani egy lakossági fórumon, ahol egy, az energiaszektorban jártas  nyugdíjas kérdezett nehezet, hogy “persze az öregeket csak a mai költségeik érdeklik, bezzeg a fiatalokat érdekli a jövőjük is”.

White Island, New Zealand

(Arról nem ejtett szót, hogy mi is ez a nyígás egy olyan gázzal kapcsolatban, amely a légkör 0,035%-át alkotja és mivel kéne büntetni mondjuk Izlandot,  hiszen az átlagos vulkáni működés során az emberek által  egy év alatt összesen termelt széndioxidnál jóval nagyobb mennyiség kerül a légkörbe? Hogy ez az a gáz, ami nélkül nincs fotoszintézis, tehát élet se igazán? (annyira nincs, hogy az északa félteke biomasszájának hatása egyértelműen kimutatható a széndioxid-koncentráció ingadozásában, az északi félteke tavasza és nyara pompásan látható a grafikonokon))

Mt. Ruapehu, New Zealand

Az érdekes az, hogy az állam eddig is sokat tett azért, hogy az ország energiafelhasználását csökkentse, háromszáz milliós nagyságrendű összeggel támogatják a lakások energiaigényének csökkentését (szigetelés, korszerű fűtés, stb.) , dolgoznak a nem megújuló energiahordozók kiváltásán, most viszont szemrebbenés nélkül fekszik le a klímahisztinek, sőt, házhoz megy a lóf pofonért, miközben tevékenyen részt vesz egy tudományos kérdés érzelmi (indulati) alapon történő kezelésében. Több, mint bűn, hiba.

“A klímaváltozás balhé – II. rész ( ETS Új-Zélandon )” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Az izlandi vulkán széndioxid kibocsátása kisebb volt, mint a miatta földön maradt repülőgépeké összesen lett volna. Ez az összefüggés ETS-ben hogy zajlana le?

    Amúgy ETS-ről általában: ilyen az, amikor könyvelőkre bízzák a környezetvédelmet?

    Az ENSZ meg monnyon le

  2. Pukke, a vulkáni tevékenység (mondjuk nyugodtan, hogy a természet)évente több széndioxidot juttat a légkörbe, mint az emberi tevékenység az egész bolygón, szuszogástól a mexikói öbölben, a vizen elégetett olajig.
    A vulkánokat a klimahiszti egész egyszerűen nem tárgyalja, mintha nem is lennének (egy fillért nem adnak a közösbe a nyavajások), roppant tudományos megközelítés.

    Ettől még rossz, hogy kivágják az esőerdőket és műanyaggal dobálják tele az óceánokat, sőt, nem is szimplán rossz, hanem egy kifejezetten elmebeteg módja az öngyilkosságnak.

    Ha könyvelőkre bíznák, akkor kicsit jobb lenne a helyzet, de az ETS és a környezetvédelem nem sok közös ponttal rendelkezik. A kényelmetlen igazság, hogy nemhogy tudománytalan, hanem eszeveszett baromság emocionálisan viszonyulni a kétszerkettőhöz. Mert az négy, akkor is, ha utáljuk. A tudományos dolgokat úgynevezett bizonyítás után fogadjuk el. Az kifejezetten nem tudományos, hanem maffiasztikus módszer, hogy az ördögi szkeptikusoktól megvonunk minden lehetőséget, ugyanakkor lehülyézzük őket, miközben folyamatosan mutogatunk rájuk, hogy megmérgezik a gyerekeinket. A képmutatás magasiskolája, hogy miközben ezt tesszük, alig várjuk, hogy a következő klímahiszti konferenciára REPÜLHESSÜNK.

    Az ENSZnek az IPCC nevű bolhacirkuszon kívül még számos súlyos dolgot köszönhetünk és az ENSZ belbolitika az egyik legundorítóbb hányinger amit emberek által gründolt szervezet valaha megengedett magának, így tényleg mondjon le.

  3. 1etértek, monnyon le!
    Mellesleg ha a mezőgazdaságot is elkezdik majd drasztikusan nyírbálni, akkor mit fog exportálni a sziget? Ez csak költői kérdés volt, de ha egy gyúrcsányi-féle akciócsoport megjelenne ott, még tán realitása is lenne a még nagyobb őrületnek…. :S

  4. a mezőgazdaságnak is van ám a füle mögött, de azért semmi sem fekete-fehér.

    Csak példaképpen – NZ erdei azért fogynak mostanában, mert a nyolcvanas évek végére lecsengett a birkabunda aranykor, az ázsiában fillérekért gyártott műszálak jobban mennek. Igaz, hogy a gyártó országok magasról tesznek bármiféle környezetvédelemre, ideértve az karbonbetegséget is, de az ugye nem baj. Ellenben a birka helyett a kiwi paraszt tejelő teheneket kezdett tartani, ahhoz viszont több víz és nagyobb legelő kell, lesz komoly mennyiségű szennyvíz, amivel valamit kell csinálni, nem mehet minden a földekre. Kénytelen tejet csinálni, amit ugye sokkal több kamionnal kell fel és alá szállítgatni a feldolgozókba, hogy exporttermék lehessen belőle. Kevesebb erdő, nagyobb környezetterhelés, plusz hűtve szállítás ami pláne környezetbarát.

    Tényleg fizessen már még többet a paraszt – hiszen nincs konkurrencia ugyebár… és a tejtermékeket exportáljuk, arra az árra is rá kell számolni azt a kis ETS pluszt… vagy a paraszt benyeli a különbözetet.

    Másik példa – bor.
    Van sok, veszik, sikeres termék, komoly piaci szereplés. A borászok összedugták a fejüket és közölték, hogy az a legvalószínűbb, hogy nem emelnek árat, hanem az ETS pluszköltségét le kell nyelniük, különben piacokat veszítenek.

    És ezek csak közvetlen, egyszerűen leírható hatások, semmi varázslat.

    Mindez miért? A semmiért, egészen pontosan.

  5. picsába ezzel a blogmotorral. A nevemen köszönt, de törli a hozzászólást. Nincs kedvem újra bevésni…

  6. Ne haragudj, de honnan vetted azt a faszságot, hogy a vulkánok több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mint az ember???

    1. JOci, csak az Eyjafjallajokull _napi_ 150-300ezer tonnát tolt, egyedül.
      Ehhez számold hozzá, hogy ez nem az egyetlen vulkán, és amelyik éppen nem füstöl, annak a környékén is dől a széndioxid, meg amit akarsz. PLusz a tengeralatti vulkánok kibocsájtása, amelyek folyamatosan működnek. Hogy összejön-e ebből (természetes kibocsájtásból) az az évi 36 gigatonna amennyire a manmade kibocsájtást saccolják? Nem tudom. Lehet, hogy tévedek. De egész NZ napi kibocsájtása kétszázegynéhányezer tonna. Az az egy vulkán egyedül lelépte az itteni manmade égrefosást.

      De a lényeg az, hogy arról kurvára nem beszél senki, hogy a természet maga is szennyez, de te magad vagy a sátán mert egy biciklinél több járműved van. Teccikérteni.

      arról ppláne nem beszélve, hogy volt a jelenleginél jóval magasabb co2 koncentráció a légkörben a múltban (gleccser meg sarkkörtúrási eredmények) és akkor is volt jég a sarkokon.

  7. Klímaváltozás ügyben (bizonyos részekben egyáltalán) nem értek egyet a szerkesztőséggel, de az ETS-el kapcsolatos felháborodás gazdasági és megélhetési szempontból abszolút érthető.
    Szerintem késő már ezen összeveszni, hogy mit kellett volna tenni a bolygónkért. Változik az magától is, de az a 6.000.000.000 kis gonosztevő igen komoly befolyásoló tényezővé vált. Lehet hogy 20 év múlva kihalnak a méhek, és porozhatjuk kézzel az összes gyümölcsöt és a nyitva termő növények nagy részét, mint a kínaiak Szecsuán tartomány déli részében, de persze az is lehet, hogy alkalmazkodnak a méhek és nem halnak ki. Ugyanez az elv ráhúzható az összes élőlényre.

  8. herrbakos, nem is kell erőből egyetérteni, én nem vagyok tudós. de az nagyon komoly baj, hogy a tudósok sem úgy viselkdnek, mint a tudósok, hanem mint a bableveses kurvák, és ezt részben pénzeli, részben elvárja a politika.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.