A bevándorlási törvényről

Miután a bevándorlási tanácsadást igen komoly regisztrációhoz kötötték, nem lehet csak úgy okoskodni vagy ügynöknek állni, én se tanácsot adni szándékozom, csak változik a törvény, ami érdekelhet bárkit, aki ide készülődik esetleg.

Az 1987-es bevándorlási törvény rendelkezett arról, hogy mikor, kinek milyen visa és milyen permit kell milyen célra, milyen feltételekkel lehet munkát vállalni, és egyáltalán, általánosságban szabályozta a bevándorlási kérdéseket. Húsz évvel a törvény hatálybalépése után, 2006-ban álltak neki felülvizsgálni az egész bevándorlós kérdést, egyrészt már kézben volt húsz év statisztikája, tapasztalata, másrészt változott a világ az ország körül (ahogy az ország is változott, persze) és a munkavállalási, bevándorlási stratégián is frissíteni kellett. Szorgos munkával megszületett hát a 2009-es bevándorlási törvény, amelyben azért van pár változás a korábbihoz képest, ellenben 2010 november 29.-én lép majd hatályba.

Az legfontosabb változás talán az, hogy megváltozik a permit/visa rendszer, a korábbi, viszonylag bonyolult szisztéma a maga mentességeivel, engedélyeivel, vízumaival megszűnik, helyébe pedig egy új megoldás lép, amelyben mindent vízumnak hívnak, függetlenül attól, hogy munkavállalásra jogosít-e vagy iskolába járásra, vagy turistának levésre.  Az új vízumrendszerben továbbra is csak akkor létezhetünk az ország területén, ha erre feljogosító, érvényes vízumunk lesz, de a külföldieket kicsikét rugalmasabban fogja kezelni az új szisztéma. A november 29-e előtt kiadott vízumok és permitek természetesen érvényességi idejükig jók maradnak.

Az új törvény két dolgoban biztosít szabadabb kezet az országnak, egyik a nem kívánatos személyek kirugdosásának lehetősége, ez most simábban fog majd menni, a másik pedig a gyanús, körözött és/vagy nem kívánatos személyekről gyűjtött (akár biometrikus) adatok kezelése és megosztása egyéb országok hatóságaival, ami, a kacinfántos fogalmazásbl is látszik, hogy mindenféle titkosszolgálati együttműködéseket hivatott takargatni. Szükség is van a határforgalom kezelésének újragondolására, a transztasmán közlekedők egyre növekvő száma okoz némi fejtörést, viszont az új törvény már úgy lett tervezve, hogy elég sokáig hatályban maradhasson és ne kelljen másik.

Nem csak a határforgalom, mint olyan, a bevándorlás is elég komoly tétel, ad munkát bőven a Munkaügyi Minisztériumnak, aki alá tartozik a Bevándorlási Hivatal. A zátonynak komoly, viszonylag alaposan átgondolt bevándorláspolitikája van, aminek igyekszik is érvényt szerezni. Hogy a bevándorlás jelentőségéről képet kapjunk: 2003-ban vezették be a képzett bevándorló fogalmát (Skilled Migrant Category), azóta ebben a kategóriában 116,079 letelepedési engedély-kérelem érkezett be a hivatalba, összesen 269,058 emberről van szó, mindössze 7 év alatt!

Ami változatlan marad, hogy a munkavállalás továbbra is illegális erre feljogosító vízum nélkül, viszont a hatályba lépéstől kezdve bezárul egy korábbi munkáltatói kiskapu, eddig, ha valakinek nem volt munkavállalási engedélye, de volt adószáma, akkor ezt a bevándorlás elfogadta kifogásként (mármint, hogy hogy lehetett alkalmazni a delikvenst munkavállalási engedély nélkül, „dehát volt adószáma, csókolom”) – na ennek vége, csak a permit megléte számít.

A hivatal létre is hozott egy rendszert, amely arra való, hogy a munkáltatók lecsekkolhassák, hogy a jelentkezőnek van-e érvényes munkavállalási engedélye. A VisaView-ba minden újzálandi munkáltató regisztrálhatja magát, és a hozzá jelentkezők útlevélszámával és a keresztnevükkel megnézheti, hogy tényleg megvan-e a CV-ben szereplő munkavállalási engedély. Válaszképpen a munkáltató igent vagy nemet kap, ha valami egyéb korlátozás van a munkavállalási engedélyben, akkor persze azt is megmutatja. A kereséseket a rendszer eltárolja, amivel esetleg később a munkáltató bizonyítani tudja, hogy sok másik, alkalmatlan jelentkező után vett fel bennünket. Kérdés, hogy hogyan fog változni a munkakeresős-munkavállalós gyakorlat, ha megváltozik.