Gastro – édes/savanyú/csípős rák

Nem vagyunk gasztroblog, de azért aki gyakran visszajár a papito.com-ra, az találkozhatott már mindenféle kajákkal, ma rákot akartunk enni, úgyhogy alább az improvizációs folyamat.

Az eső kitartóan ömlik, úgyhogy gumicsimmában battyogtunk el az Oceanz nevű halboltba a gyerekkel, és ott a fagyasztóból magunkhoz szólítottunk egy zsáknyi fagyott, főtt rákot. Az eredeti elképzelés szerint gyömbéres maszatban készítettem volna el, de aztán ez csak részlegesen teljesült.

4 gerezd fokhagymát felaprítottam és forró olajra szórtam, hogy piruljon. Mellé morzsoltam egy csipet kakukkfüvet, meg őröltem feketeborsot. Amikor már kezdett a fokhagyma barnulni, akkor megküldtem egy jó másfél deci gyömbéres csiliszósszal, és lassan kevergetve még kiegészítettem két evőkanál mézzel és egy babérlevéllel. Ettől megvolt a szósz teste, ideje volt kikönnyíteni picit, erre tökéletesnek tűnt egy-másfél deci fehérbor (Semillon, Gisborne, 2009) és egy evőkanál szójaszósz. Mivel a kertben megérett a sárga gyümölcs, úgyhogy egynek kicsavartam a levét és azt is beletettem, ettől kap egy kicsit savanykás ízt, de akár el is hagyhatjuk, vagy citrommal, zöldcitrommal pótolhatjuk.

Mielőtt beletettem volna a rákokat, kapott egy csipet őrölt gyömbért és egy csipet csiliport, picit hagytam összedolgozódni, majd belementek a rákok, egy jó marék pirított, sótlan kesudió. A csilipor kicsit túlzás volt, az indiai boltban ezt mild-nak hívják, de nem pont ugyanolyan az asszociációs bázisunk, úgyhogy bazi erős lett. Ez persze nem baj, jó az íze, csak a lányok itthon nem rajonganak az erősért, úgyhogy a méreggel csak óvatosan, a gyerek csak a rákot ette ki belőle, nehéz a gyerekkora.

Időnként keverjük meg a masszát, hogy a rákok egyenletesen átmelegedjenek (a piros rák már meg van főve, nem kell mégegyszer megfőzni) és beszipákolják a szaftot, közben feltettem egy kis tésztát főni, majdnem egyszerre lett kész az egész. Tésztáról víz le, rákos szószos maszat rá, és kész is. A kaja maga 20 perc alatt kész van, nem kell egész nap a konyhában állni hozzá, és finom.

5 thoughts on “Gastro – édes/savanyú/csípős rák”

  1. Whoaa! Érik a sárga gyümölcs? Szüret valamikor??

    A rák jól néz ki, én holnapra próbálok a citybe szervezni melót, mert a múlt pénteken felfedeztem, hogy hol lehet különböző kagylókat (pipi, tuatua, toheroa etc) venni a Auckland Fish Marketen.
    A multkor vettünk friss osztrigát Waiwera-n, de annak nyersen nem volt nagy sikere Anikóéknál, úgyhogy tócsniban végezték…

  2. Olvasás közben az agyam valami miatt “kapor” szót szintetizált a “csilipor” látványából, de aztán a bevésődött emlékek gyorsan visszaterelték a szemem a mondat elejére 🙂

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.