994

Ennyi nappal ezelőtt érkeztünk az országba, ma pedig megkaptuk a letelepedési engedélyt Új-Zélandon.

Lehetett volna ez kevesebb nap is, de úgy döntöttünk, hogy kitöltjük azt az időt, amelyet a bevándorlási hivatallal kötött megállapodásunk tartalmazott, úgyhogy a nej munkábaállásától számított két év munka jogosított fel bennünket arra, hogy bevándoroljunk (és így nem kellett pontokat számolgatnunk).

A hivatalos procedúra az applikálástól a PR matricát tartalmazó útlevél kézhezvételéig 52 napig tartott, azzal együtt, hogy a beadás után még megkértek bennünket, hogy igazoljuk, hogy tényleg együtt élünk, amit a közös bankszámlánk volt hivatott bizonyítani (amellett, hogy együtt élünk, de ez és a házasságlevelünk nem volt elég a hivatalnak).

Mostantól szabadon vállalhatunk munkát, járhatunk helyiként iskolába, szavazhatunk, meg minden ilyesmit csinálhatunk, az ország létszáma három fővel nőtt. Az útleveleinkbe ragasztott matricákkal lezárult az elmúlt három év számunkra legkomolyabb projektje, most jönnek más jellegű kihívások (pl. kinyitom a legkomolyabb borunkat, amit erre az alkalomra tartogattunk).

Megérkeztünk.

“994” bejegyzéshez 46 hozzászólás

  1. Nos, gratula, csak így tovább! 😀
    (Bár ennél messzebb már nincs Magyarországtól, a következő a holdi letelepedési engedély lehet… 😀 )

  2. Gratulálok, nagyon örülök a sikernek (bár nem volt kétségem afelől, hogy ez csak idő kérdése).

  3. Akárhogy is számoljuk, ez egy 4-5 éves projekt (az itthoni felkészüléssel együtt). Gratulálunk mindhármotoknak. Üdv.
    B.S.

    1. egy év rákészülés, majd’ három év itt, igen négy év. Van akinek megy ez hamarabb is, nekünk így jött ki. Én nem sokallom

      1. Mi már most majdnem két évnél járunk, pedig még el sem indultunk.
        De előbb-utóbb odajutunk 🙂

  4. 😉 épp a napokban olvastuk a bejegyzést, amikor már majdnem hazajöttetek 6 hónapnyi munkátlanság után… Gratulálunk!

  5. Gratula a kitartásotokhoz! 🙂

    Ezt most kaptam, épp passzol 🙂

    Egy család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
    – Vigyék el pszichológushoz a gyereket, egmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.
    Anyuka mondja:
    – Miért, miből látszott?
    – Égő csigát rajzolt. – mondja az óvónő.
    – Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki.. Talán volt más is?
    – Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat. -így az óvónő
    – Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska.?
    – Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.
    – Csonka tehén? Hm,..Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka..
    – És mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?
    – Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, ..kertek alatt a ludaink megfagynak…

  6. Pappa, le a kalappal! Gratulálunk! Remélem egyszer mi is ugyanilyen boldogok leszünk ugyanez okból, és akkor koccintunk!!!

  7. Sziasztok!
    En csak nem reg kapcsolodtam be.De nagyon orulok,hogy ratok talaltam!Nagyon sok hasznos dolgot tudtam meg.Koszonom az infokat!Bamulatra melto a kitartasotok!Szivbol gratulalok!Mi Daniaban eldegelunk Ferjurammal.Es most jottunk ra milyen szerencsesek vagyunk,hogy haza tudunk ugrani csak ugy,ha kedvunk szottyan.

  8. Na, most mennyi jó ellenséget szereztél. Egynek mindjárt ottan van a komplett utikönyvipar 🙂
    Ideje lenne beszereznetek egy NeNYI-t is, mert anélkül nem elég sjvejkes az élet, hiába a sok légy.

    Grats!

    1. Kedves Zolcsi!
      Lehet,hogy ez szamodra meglepo,de en es szerintem az ide irogatok 99%-a tiszta szivbol orul a mas sikerenek es nem ellensegeskedesbol irogatunk jopofikat egymasnak.:-)En tapasztalatbol tudom milyen nehez egy toled teljesen tavol allo kulturaban megtapadni.Ugyhogy szivbol orulok,hogy valaki masnak mashol szinten sikerult.Az utikonyvnek meg kulon orulok.Jol fog jonni,ha egyszer mi is ellatogatunk a zatonyra.Tovabbi szep napot neked!

      1. Zsuzska, lehet, hogy számodra meglepő, de ha itt valaki örül nekünk, akkor az zolcsi. Hidd el nekem, kérlek.

  9. Gratula, szép menet volt ! vége a sok bizonytalanságnak. bár igy meg most minek ott maradni?? :-)))

    1. Mert ezt meg el lehet vesziteni. A kovetkezo ket evben itt kell meg eldegelni egy kicsit es utana lehet kapni egy soha el nem veszitheto PR-t is. 5 ev mulva pedig lehet kerni egy szep fekete utlevelet, es utana nem kell baszkodni holmi Canberraval meg diplomaciai futarral:-)

  10. Szia!

    Folyamatosan olvasom az írásaidat, de eddig még nem írtam kommentet.
    Mint olvasód, most viszont kötelező:-)
    Gratulálok és sok sikert a továbbiakban is!

  11. Gratulálok, ez nagyszerű hír. Micsoda kőlegördülés lehet, és hasonlók. Egy kicsit meg vagyok hatva. Pedig nem is ismerlek személyesen.

    1. Az, kőlegördülés, tényleg. Majd, ha idelátogattok, akkor iszunk valamit és megismerkedünk, jó? (én már úgy érzem tök régóta ismerlek, még azt is tudom min áll a liszt a kamrádban, hogy megfelelj az EÜ előirásoknak 🙂

  12. Gratulálok 🙂
    Ami nekem furcsa volt, hogy ezek szerint letelepedési engedéllyel is szavazhattok, nemcsak állampolgárként?

    1. igen, kis sarkítással az állampolgárt meg a rezidentet az útlevél különbözteti meg. (jó, tudom, bonyolultabb, de a gyakorlatban ez van)

      indulhatunk is a választáson, nem csak szavazhatunk 🙂

  13. Gratulalok! Illetve, nem is tudom mit lehet mondani egy ex-magyar allampolgarsagu honfitarsnak ilyenkor. 🙂

  14. Milyen az a bor?

    Grat.
    Remélem előbb utóbb mi is hasonló helyzetbe jutunk…

  15. Gratula! Tiborral most szombaton iszunk is egyet az egészségetekre, veled meg ha erretévedsz vagy ha rászánjuk magunkat a Milford trackre 🙂

  16. Jó egészséget, sok sikert és gondtalan boldog életet kívánok!

    (magunknak is itthon, de nektek nagyobb esélyetek van rá… Sokan keresgéljük az úszósapkáinkat, hogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe.)

  17. Jajdejó! Örülök, hogy nemhiába volt a körömrágás. Most épp úgy tűnik, mi is költözünk nemsokára…

  18. Gratulaaaaa!
    Nagyon jó érzés ezt olvasni, régóta passzív olvasód vagyok, de ehhez gratulálnom kell! Szupi! Szép napot!

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.