Auckland villamosai visszatérnek (?)

Auckland közösségi közlekedése eléggé sajátságos, amelynek történelmi és egyéb okai vannak, amelyeket nem szeretnék boncolgatni ehelyt, ellenben úgy tűnik, hogy valami mégis elindul, egyelőre csak turistacsalogatóként, de ki tudja, tán egyszer újra lesz villamos a városban.

A villamos nem ismeretlen dolog ám errefelé, 1902-ben a lóvasutat kezdte lecserélni a felsővezetékes villamos, mindenki nagy örömére és közös hasznára. A vonalak, ha nem is őrült tempóban, de azért fejlődtek, az utasszám is nőddögélt, nem csoda, hogy 1950-ben már 72km-nyi villamoshálózat állt a város rendelkezésére. Az ötvenes években kezdődött sajnos a villamosok hattyúdala is, a csörömpölős kötöttpályásokat egyre másra elkezdte kiváltani a troli és a busz, a párhuzamos megoldásoknál mindig a villamos vesztett, az utolsó villamost 1956-ban indították el. 1980-ban a MOTAT mellett épült egy nosztalgiavillamos-pálya, amelyre a látogatók felülhetnek, de ez nem szolgál közösségi közlekedési célokat.

Auckland első lóvasútjárata 1884-ben indult el, hasonló két évre rá a North Shore-on is megjelent, fasíneken járkált, de sajnos két év alatt tönkrement. A városban 1902-ben indult el az elektromos villamos, de a North Shore-on 1910-1927-ig üzemben volt egy gőzüzemű viszonylat, amely Takapuna érintésével közlekedett Bayswater és Milford között, ez folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött, tönkremenetele után a kocsikat eladták, az új tulajdonos pedig elektromossá alakította őket. A belvárosi utcakép megszokott eleme volt a villamos a Queen streeten. A gőzhajtás mellett egészen varázslatos megoldások is születtek, Gisborneban például akkumulátoros üzemben jártak szerelvények. Akit mélyebben érdekel a város közösségi közlekedése, az látogasson el az Auckland Transport Blog-ra, ezt a posztot különösen ajánlom.

vonalhálózat 1950-ben

A lassan elkészülő, jelenlegi megoldás is heritage villamos lesz, amely a Wynyard negyedben fog csalinkázni két kocsival, erősen emlékeztetve a Christchurchben köröző nosztalgiavillamosra. A pálya már épül, az első szakasz okozott is meglepetést néhány autósnak, de ami a lényeg, megkérkezett a két öreg, de felújított villamos Ausztráliából, már leszedték őket a hajóról, sőt, az Aucklandiak sorban állnak a melóért, hogy villamosvezetők vagy kalauzok lehessenek.

A járművek egy W2 és egy X-1 modell, előbbi 17 tonnás, 15 méter hosszú és ötvenkét ülőhellyel rendelkezik, a fedélzetén kétfős személyzettel (vezető és kaller), utóbbi a kisebb, csak 9 tonna, kilenc méter, 32 ülőhely van rajta és a vezető egyedül is elég a működtetéséhez. Mindkét villamos Melbourneben készült 1920-ban, most pedig a Victoria állambeli Bendigo Villamosmúzeum restaurálta és készítette fel az üzembeállításra. A végleges hurokpálya másfél km hosszú lesz és augusztusban, még a Rugby VB előtt átadják, úgyhogy a rengeteg turistának lesz lehetősége az óramutató járásának megfelelően körözni a a Jellicoe street – Hasley street – Gaunt street és a Daldy street vonalon. Az első és a második fázis készülget most.

Mivel errefelé eléggé hagyománytisztelő népek laknak, a villamosokat az eredeti aucklandi villamosflotta színére, szegfűvörösre festették , az oldalukra a Waterfront Auckland Trams felirat kerül és az 1950-es, címeres egyenruhák is készülnek.  A működtetésükért az a cég fog felelni, aki a Chch-i városnéző villamost is üzemelteti, az egész buli célja viszont nem csak turistalátványosság. Az egységesített városi tanács nyolc millióval szállt bele a projektbe, részben persze a turistákról lehúzható bevétel miatt, de részben azért, hogy lássa, hogy a vasútnál könnyebb kötöttpályás közlekedés visszahozható-e a városba. Ez nem csak a lakosság villamosszerető részének ad reményt, elég komoly tanulmányok és felmérések zajlanak, hogy kiderüljön, értelmes dolog-e visszahozni a villamost Acklandbe.

Ha minden jól megy és az eredmények biztatóak, ez a hurokpálya lehet a városi villamoshálózat magja, amely lassan kiterjeszthető a Viaductba, majd esetleg tovább a belvárosi kompikötőig, vagy egészen a Queens Wharfig. A város közlekedési bizottsága azt reméli, hogy a projekt ösztönözni fogja a beruházókat, hogy villamosvonalakat építsenek ki a Britomartig (az komp-busz-vonat csomópont) vagy azon is túl a környező negyedekbe, mint Ponsonby, Mt. Eden vagy St. Heliers. Az érdekes az, hogy az egész móka a kormányzat anyagi támogatása nélkül zajlik, van aki szerint pont ennek a bürokráciának a kihagyása tette lehetővé, hogy tényleg időre meglegyen minden. Hogy ténlyeg minden kész lesz-e időben, azt augusztus hatodikán meglátjuk.

 

 

12 thoughts on “Auckland villamosai visszatérnek (?)”

  1. Nincsenek ott olyan ellenervek, hogy a villamosok halalra gazoljak az artatlan jarokeloket?

    Itt Utahban a tomegkozlekedes ellensegei mindig azzal ervelnek, hogy a villamosok tomeghalalt fognak okozni es ha nagy ritkan elut valakit egy villamos, megjelennek a karogo keselyuk, hogy ez milyen veszelyes. (Az, hogy az autok sokkal tobb embert vasalnak ki, nem erdeklo oket.)

  2. Érdekes, nem Hannoverből vették a vilingereket 🙂 Nekem ez a sztori azért tetszik, mert megint kiderül, hogy a hagyomány, meg a helyesen felújított-korszerűsített régi milyen szépen együtt tud élni az újjal.

    Villamosról egyébként nekem a Hebegő Mókacsoport jut eszembe, aki anno aszonta, hogy a Bartók Béla úton fel kell szedni a villamos-síneket és busszal kell kiváltani az ottan közlekedő viszonylatokat, mert a villamos környezetszennyező. 🙂

    1. kérném a blogomba nem piszkítani a hebegőkkel 🙂

      nyilván ezek az öregek, akármilyen szépek is, nem felelnek meg a tömegközlekedési igényeknek, ha véletlenül valaki bevillamosozná a környéket, akkor gondolom valami modernségos holmit vennének, de a fene tudja. A régiek tök szépek.

      1. Tudja a fene, ahhoz biztos megfelelőek, hogy kedvet csináljanak a népeknek a villamosozáshoz, azaz ahhoz, hogy eltartsanak egy villamosüzemet 🙂

  3. Az a negyedik szakasz az vajon hogy lesz? alagút a tenger alatt? vagy kompra kell majd átszállni? esetleg kétéltű villamos?

  4. a világ leghaszontalanabb dolga azután, hogy a egy duna-híd mindkét hídfőjéhez tesznek metróállomást, az az, ha hidat építenek a víz alatt! Nem dolgoznak ott véletlenül magyarok a tanácsban?:)

  5. Waterfront Auckland Trams/U – azaz Waterfront Auckland Trams Submarine. Ezáltal ténylegesen összeköthető a Jellicoe st. és Quay st. két pontja egy-egy megállóval… Vazze, tényleg ott vannak egy Bpesti tervezőiroda munkatársai…

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.