Mercedes-Benz SLK 200 Roadster

Apák napjára* kaptam egy autót kölcsönbe egy hétre. Jópofa, de hát azért, finoman fogalmazva sem én vagyok a célcsoport.

Már most az elején szólok, hogy ez egy roppant jó autó, minden nagyon szépen van kidolgozva benne, a márkához méltó minőség, az utolsó kapcsolóklittyenés is meg van tervezve, érezni az egészen, hogy valami pincében kínzott mérnökök eszelték ki az egészet, szóval panaszom se igazán lehetne.

A Daimler sikeresen oldotta meg a nehéz feladatot, hogy egy olyan sportautót hozzon létre, ami nem sportos annyira, hogy kényelmetlen legyen, ellenben drága annyira, hogy átlagember ne vehesse meg, viszont mégis irigyelje a szomszéd. Alapvetően nincs nekem bajom a kétajtósokkal, volt nekem régebben (nem merci) és szerettem, a helyzet viszont az, hogy ezt az autót azoknak az ötvenplusszos, jómódú nőknek építették, akiknek már nem kell a gyerekeket pátyolgatni, kettecskén éldegélnek apussal és a pénzüket se kidobni nem akarják, se pedig valami őrültségre költeni.

Ebben egy 1.8-as motor van (szégyen-gyalázat, hogy a MB odahagyta a jó öreg számozási rendszerét, ami évtizedekig pompásan működött) amiből kicsiholtak vagy 180 lóerőt, de ezt sikerült olyan lágyra csinálni, hogy nehogy megijedjenek a kezdődő visszerek a lábon. A jószág másfél tonna, de ahhoz, hogy dinamikusan mozgassuk, taposni kell szegényt, amit nem igazán szeret, mert nem sportautó, kár bántani. Azért elkrúzol kényelmesen, de nem szabad tőle a C63 ideges ugrabugrálást vagy az SL férfias harapósságát várni, ez egy nyugodt darab.

Két ponton viszont verhetetlen a gép, az egyik a váltója, a másik pedig a lenyitható teteje. A váltó (7G-TRONIC PLUS) egy álom, de tényleg, mintha ott sem lenne, nem hallani, nem érezni, csak csinálja a dolgát, ráadásul a 7 sebesség miatt a városi közlekedésben nem nagyon kell kétezer fölé forgatni a motort, úgyis megy, gondolom ennek valami károsanyag-kibocsájtási okai vannak, de mindegy is, a lényeg, hogy remek.

A lehajtható tető pedig egyszerűen bazijó. Mivel van ülésfűtés is benne, akár tavasszal-ősszel is bohóckodhatunk benne, széles mosolyt csalva a fodrászunk arcára, akinek majd rendbe kell hoznia a sérót, de az igazi a nyár, amikor süt a nap, meleg van, ablakot le, könyököt ki. Sajnos a muzsika nem szól benne valami szépen, ezt betudom a kicsi beltérnek, egyszerűen nincs hely már a hangnak, de hát úgyis lecsapjuk a tetőt és hallgatjuk a szelet, tökmindegy.

Azt, hogy a gyár szerint a vegyes fogyasztása 6.9 liter, szemléljük elénéző mosollyal, yeah, right, legyen inkább 9-10, de ha tapossuk (és olyankor megy is, sőt elegendő taposásnál még hangja is kezd lenni) akkor ennél lényegesen furcsább dolgokat írogat a komputer, de hát ilyesmit nem úgysem azért vesz az ember, hogy spóroljon a naftán.

Amíg az ember le nem tekeri a tetőt (ez majdnem 20 másodpercbe kerül, kicsit lassúcska) addig az egész autó valami feminin izét áraszt magából, az úton senki nem kötözködik vele, beengedik, észre sem veszik, de lenyitott tetővel minden megváltozik, az összes boyracer úgy érzi, hogy meg kell mutatnia, mit tud a kályhacsőtuningos nissan skyline, meg az impreza kombi. Hagyjuk őket elmenni, mert egyrészt jó eséllyel úgyis otthagynának, másrészt meg ez az autó nem erre való, élvezzük a napsütést. A nejnek nagyon tetszett, a kabriózás engem is megvett. Sőt, lehajtott tetővel még jól is néz ki.

*= nem apák napjára

4 thoughts on “Mercedes-Benz SLK 200 Roadster”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.