Vulkánkitörés – Mt. Tongariro

Tegnapelőtt éjszaka, több, mint száz éves álmából ébredt fel a Mt. Tongariro és okozott némi riadalmat. Alapvetően némi kődobáláson, hamu és füstfújkáláson kívül nem sok történt eddig, de sosem lehet tudni.

A Mt.Tongariro a Tongariro nemzeti parkban található, az Északi Sziget derekánál, a Taupo tótól huszonpár km-re délre. A Mt. Ruapehuval együtt a Mt. Tongariro nagyjából a legdélibb pontja az un. Taupo Vulkanikus Zónának, amely a hegyektől kiindulva, É-K irányban egészen a ma is aktív vulkánig, a White Islandig tart. Akit a zátony geológiája kicsit is érdekel, annak bátran ajánlom vidám ismeretterjesztő munkámat a témában, minden kérdésre választ ad.

Hogy pontosan mi is történt, akkor érthetjük meg a legjobban, ha tisztába jövünk az alapokkal. Nagyjából három féle robbanásos vulkánkitörés van:

  • freatikus (a vulkán felmelegíti a vizeket, a szuperforró víz a felszínre tör)
  • freatomagmás (a forró magma találkozik a talajban levő vizekkel és együtt a felszínre törnek)
  • magmás (itt a víz nem játszik szerepet, csak a magma belső nyomása növekszik a kitörésig)

Két nappal ezelőtt, nem sokkal éjfél előtt egy freatikus kitörés történt a hegyen, ami erős hamu és pernyekibocsájtással és némi repkedő kövekkel járt, ám komolyabb károkat nem okozott. A tudósok persze folyamatosan monitorozzák a geológiai jelenségeket mindenfelé, így a vulkánt is figyelik, az utolsó ismert kitörésre 1897-ben került sor, előtte viszont 1855-1897 között öt alkalommal voltak kitörések. A környékbeliek most takarítják a vulkáni hamut, volt időszakos légtér- és útzár, egyelőre minden oké, a zárlatokat is feloldották, kivéve a Tongariro Crossing nevű túraútvonalat, az most nem látogatható, az útvonalat több helyen vastag hamuréteg borítja.

A vulkanológusok egyelőre azt sejtik, hogy a korábbi földrengések a térségben rendezték át a földalatti vizek elhelyezkedését, így kerülhetett a víz közelebb a hőforráshoz, ami végül is megemelte a hőmérsékletét és nyomását, ami a kitöréshez vezetett. A hegy felső részén, oldalt létrejött egy új kürtő, ahol a kilövellt anyagok eltávoztak.

Egyelőre komoly baj nincs, bár a krátertől másfél kilométerre található Ketetahi kunyhó erősen megrongálódott a ráeső kövektől. A hegyen több helyen gőz tör fel és némi hamu is hullik, a GeoNet oldalán a Mt. Ruapehu 1-es, a Mt. Tongariro és a White Island 2-es készültségi szintet kapott. Az egyes az jobbára nyugtalankodást jelent, amit a műszerek jeleznek, a kettes szint az már kisebb kitörés lehetőségével is számol. A légiforgalomra vonatkozó figyelmeztetésből a sárga jelzés van érvényben, a White Islandnál narancs. Hatodikán éjfél után az ügyeletes vulkanológus piros jelzést adott, de azt már visszaminősítették.

A hegyet egyébként figyeli egy webkamera, ha valakit érdekel (12 óra időeltolódás van). A poszt írásakor a legutolsó bulletin szerint minden nyugodt. Az aktivitás leginkább a Te Mari kráter közelében észlelhető, ez a kráter az utolsó kitöréskor keletkezett. Akit részletesebben érdekel, az nézegesse a GeoNet flickr képeit, a mai helikopteres ellenőrzés során készültek. Itt egy ismertető pdf, de az események, sok egyéb vulkán mellett, követhetőek a Tűzhányó blogon is.

4 Responses to “Vulkánkitörés – Mt. Tongariro”


  • A Zátonynak egész mozgalmas kis élete van. Hol itt egy földrengés, hol ott egy vulkánkitörés. Ez nem félelmetes vagy ijesztő? Mármint ott élni, közvetlenül a “veszélyforrás” mellett, (vagy rajta). Ráadásul ezek ellen nem tudsz semmit tenni.

  • ahogy a geológiás posztban is írtam, ezzel együtt kell élni, ráadásul mi a viszonylag békés részen vagyunk, bár Auckland is egy vulkanikus zónán csücsül és hatszáz éve jött elő egy vulkán a tengerből a város közepén. (akkor még nem volt város :)

    van évente 15ezer földrengés, 99%-uk csak műszeresen érzékelhető, évente 2-3 alkalommal picit rezegnek nálunk az ablakok, de csak éjjel tűnik fel, ha csönd van, nappal nem hallani.

    a Mt.Tongariro is vagy 300+ km-re van, egyelőre nincs mit tenni az ügyben…

  • A Zátony geológiája nagyon izgalmas. Még csak mostanában kezdtem el olvasni, tanulni részletesebben, de nekem, mint földtani veszélyforrásokkal foglalkozó geológusnak egy “csodavilág”. Egyszerre lehet megfigyelni a belső erők felszíni formákat építő és a külső erők ezeket pusztító munkáját.
    Tudom, az emberek többsége számára a Föld felszínének pillanatnyi látványa az állandóságot testesíti meg. Pedig nem az, csak a változás sebesége jellemzően lassabb, mint azt szabad szemmel észlelni tudnánk. Aztán vannak események, amelyek szó szerint robbásszerű gyorsasággal következnek be.
    No, ilyenkor szoktunk meglepődni, hogy a Föld igenis egy “élő” bolygó.

  • És most mi van, nyugi, csend, vagy még füstölög magába’?

Leave a Reply




Bad Behavior has blocked 795 access attempts in the last 7 days.

%d bloggers like this: