Új-Zéland vadjairól

 Voltunk vadászni és nem lőttünk semmit, úgyhogy a kirándulás részletei helyett inkább elmesélem mi mindenre lehet vadászni Új-Zélandon.vad-head

 Mint az közismert, az országban a fehér ember érkezése előtt nem élt emlősállat (az a két denevérfaj nem számít) úgyhogy minden emlős importcikk. Sajnos az emberi meggondolatlanság, ismerethiány és néha a végtelen ostobaság következményeit a későbbi generációk viselik, ma a környezetvédelem milliókat költ az ezernyolcszázas években és később betelepített állatok által okozott károk enyhítésére.

Amolyan hüvelykujjszabályként alkalmazható, hogy ami emlős az – háziállatokat nem ide értve – kártevőnek számít, public land-on szabadon vadászható, sőt az állam kifejezetten örül neki, ha a hobbivadászok irtják a jószágot. A szárnyasok vadászatát már alaposan kitárgyaltam itt. Magáról a vadászatról, fegyvertartás elméletéről és gyakorlatáról, sőt az állami vadászatról és a kunyhókról is meséltem már, nem maradt hátra más, csak összeszedni mi is él ma a vadonban kétszáz évvel az első telepesek megjelenése óta.

Gímszarvas (Red deer, Cervus elaphus scoticus)

Gímszarvasra egész évben szabadon vadászhatunk, legnépszerűbb időszak persze a szarvasbőgés ideje kb. március közepétől április közepéig, de sokan mennek tavasszal is, amikor a szarvasok pótolják a téli energiaveszteségüket. A gímszarvasállomány továbbra is jelentős, , az egész ország területén megtalálhatóak, ahogy az általuk okozott kár is. A DOC kezelésében álló területeken a gímszarvast ingyen, korlátlan számban lőhetjük bármilyen fegyverrel (kivéve .22-es kaliber és shotgun) ideértve az íjat is. A szabadon vadászható területeken komoly trófeára ne számítsunk, de gyakorlott vadászok elláthatják a családot hússal és vadászélményekkel (gyakorlatlanok inkább csak az utóbbiakkal). Magánterületen, vezetett vadászatokon hozzájuthatunk komoly trófeákhoz is, de ezesetben fizetnünk kell a terület üzemeltetőjének, a kísérőnek és gyakran az elejtett állatért is. Erre komplex vadásszolgáltatók vannak, gyümölcsöző iparág.

vad-reddeer

Dámszarvas (Fallow deer, Dama dama)

A dámszarvas közepes termetű szarvasféle, igen csinos, elegáns jószág, Taranaki és Northland kivételével mindenütt van belőle az országban. Kb. százötven éve hozták az első példányokat, az alacsonyan felkvő erdőségeket szereti. Egész évben szabadon, korlátozások nélkül vadászhatjuk, a bőgés nagyjából április-májusban zajlik. Agancsa lapátszerűen nő és igen nagy is lehet, a szép trófeák általában magánterületen lőhetők.

vad-fallow

Szambárszarvas (Sambar, Rusa – korábban Cervus unicolor)

Szambár kizárólag az Északi Szigeten található, ott is jellemzően két helyen, a Manawatu/Wanganui régióban és Bay of Plenty környékén. Leginkább magánterületen és erdőgazdaságok területén fellelhető, vadászatához a terület tulajdonosának/kezelőjének engedélye szükséges. A zátonyon nagyon nagy becsben áll, köszönhetően a korlátozott elérhetőségének. Az állat maga nagytestű, a bikák akár a fél tonnás tömeget is elérhetik kivételes esetekben, de jellemző a kétszáz kg feletti testtömeg. Vadászatának időszaki megkötése nincs, bőgni júliusban kezd és augusztus végéig abba se hagyja. Leginkább éjszaka aktív és igen nehéz elejteni, félénk állat.

vad-sambar

Rusa vagy Sörényes szarvas (Rusa deer, Rusa Timorensis)

Közepes méretű szarvasféle, a kifejlett bikák sem nagyon haladják meg a 100-110kg-os méretet. A legkvésbé elterjedt állat, a Te Urewera Nemzeti Park északnyugati részén szeret lakni, bár a Bay of Plenty területén itt-ott felbukkan. Egész évben vadászhatjuk, de helyi korlátozásokkal találkozhatunk bármikor az év során. Mivel nagyon jól fejlett érzékei vannak, tipikusan távoli lövésekkel vadásszák, közel kerülni hozzá nagyon nehéz.

vad-rusa

Japán Szikaszarvas (Sika deer, Jap, Cervus nippon)

Közepes méretű szarvasféle, igen szemrevaló állat, az Északi Sziget középtáján gyakori. Az erdős-bokros területeket kedveli, nyílt terepre nem nagyon merészkedik, kivéve a tavaszi- kora nyári időszakot, amikor a füves tisztásokon is megtalálható a kora reggeli és a naplemente környéki  órákban. A 900-1100 méteres tengerszint feletti magasságot kedveli, egész évben vadászható.

vad-sika

Vapiti (Wapiti, Cervus elaphus nelsoni)

A déli féltekén szabadon élő vapitivel kizárólag Új-Zéland Fiordland régiójában találkozhatunk. A legnagyobb szarvasfajta a zátonyon, akár 450 kilósra is megnő, egy kifejlett bika agancsa elérheti a másfél métert. Egész évben vadászható, kivéve a februártól április közepéig, a bőgés kezdetéig tartó időszakot, amikor területen sorsolásra kell jelentkezni, és csak akkor vadászhatunk, ha kapunk erre engedélyt. Vadászatához felkészültség és jó erőnlét kell, tekintve, hogy az egész régió igen embertpróbáló, rengeteg csapadék, hideg és állandó hegymászás jellemzi, az állatok pedig szeretnek a magaslatokon csámborogni. Az állomány genetikáját erősen lerontotta a gímszarvassal való szoros érzelmi kapcsolat, igazi kapitális trófeákat már nagyon ritkán produkál.

vad-vapiti

Fehérfarkú v. Virginiai Szarvas (White-tailed deer Odocoileus virginianus)

Kis-közepes méretű szarvasféle, kizárólag a Stewart island/Rakiura területén él (és egy kisebb állomány Glenochry közelében). Vadászata kitartást és türelmet igényel, ráadásul a Stewart island is kemény terep. Egész évben vadászható, de a kerületekre felosztott vadászterületekre (unting block) előre foglalni kell helyet és csak akkor mehetünk, ha kapunk a DOC-tól engedélyt.

vad-whitetailed

Jávorszarvas (Moose, Alces alces

A jávorszarvasról volt már szó, az ország loch nesse-i szörnye, voltak betelepítési kísérletek, de az állomány minden valószínűség szerint már rég nincs meg, az utolsót 1956-ban lőtték, azóta se látott senki egyet sem. Azért a remény még él, és addig is van a vadászoknak miről vitázniuk.

moose2

Himalájai Tahr (Himalayan Tahr, Hemitragus jemlahicus)

A szarvasok után nézzünk kisebb vadakat, itt van pl. a tahr, egy igen kellemesen kinéző állat, magashelyi és szubalpin területek kedvelője, a déli sziget középső részén (West Coast és Canterbury) kb. 1.7 millió hektáros területen él. Nagyjából kecske méretű jószág, de a hímek akár a 130kg-ot is elérhetik. Vastag szőre védi a hidegtől és sziklamászó képessége a vadászoktól. Egész évben vadászható (helikopteres vadászatánál vannak korlátozások) de a megbecsült trófeák a hímek, téli bundában. Párzási időszaka Május-Június, tavasszal viszont lejönnek alacsonyabb területekre, ahol könnyebben elejthetőek. Párzási időszakban sorsolós rendszerben lehet engedélyhez jutni.

vad-tahr

Zerge (Chamois, Rupicapra rupicapra)

A zergét Ferenc Józsefnek köszönheti az ország, az első példányokat ő ajándékozta a helyieknek 1907-ben. Azóta igen elszaporodott a Déli Alpok egész hosszában a magasabb régiókban. 1930-ig védett volt. Szédületes iramban képes szaporodni, és mivel mindenevő, hatalmas károkat okoz az őshonos magashegyi növényzetben, amely az emlősök hiányában nem alkalmazkodott ahhoz, hogy tövig rágják. A DOC rendszeresen irtja őket, de szabadon vadászhatóak is, sőt a minisztérium erősen bátorítja a vadászokat, hogy lőjenek, amennyit bírnak. Vadászata jó erőnlétet és magashegyi tapasztalatot kíván.

vad-chamois

Vaddisznó (Pig, Sus scrofa)

A vaddisznó itt kissé másmilyen, mint az európai fazjat, az állomány leginkább elvadult házisertésből fejlődött a jelenlegi szintre. Az első példányokat maga Cook kapitány hozta az őslakosoknak, az általa partra tett állományból elszökő egyedek a mai vaddisznók ősei. A vadászok még ma is használják a “Captain Cooker” megnevezést a vaddisznóra. Az európai tesóknál a helyi vaddisznó kisebb és szőrösebb, kissé vékonyabb testalkatú. Szőre általában fekete, de barna és fehér is előfordul. A nagy kanok elérik az egy méteres magasságot és a 150 kilós testsúlyt, a nőstények általában nem nőnek hetven kilósnál nagyobbra. Vadászatuk egész évben szabadon lehetséges, bár egyes területeken sorsolással lehet csak engedélyhez jutni bizonyos időszakokban. Leginkább kutyákkal és tőrrel vadásszák, tekintve, hogy szaglása és hallása kiváló, kutyák nélkül becserkészni nagyon nehéz. A sebzett állat agresszívvé válhat és ránk támadhat, úgyhogy ha mégis tűzfegyverrel vadásszuk, lőjünk pontosan. Kiváló húsa és szalonnája van.

vad-pig

Vadkecske (Feral goat, Capra aegagrus hircus)  

A vadkecske széles körben elterjedt az ország egész területén, a kezdeti betelepítéskor, kb. százötven éve szabadon engedett állományt az ezerkilencszáznyolcvanas években tönkremenő számos kecskefarm állománya is dúsította, amikor a feldühödött és tönkrement kecskefarmerek egy része egyszerűen szabadon engedte a nyáját. A DOC saját erejéből erős irtás alá vette a kecskéket, de erre a világ összes pénze se lenne elég, úgyhogy csak a legsúlyosabban fertőzött területeket tudja letakarni, ezek leginkább a West Coast, Taranaki és Marlborough. Időnként bedolgozó kecskevadászokkal is szerződik kártevőirtásra, de erősen ösztönzi a civil vadászok tevékenységét is és persze a farmerek is igyekeznek annyit lőni amennyit csak tudnak.

vad-feralgoat

Vadbirka (Feral sheep)

A birkák már a korai időkben megérkeztek Új-Zélandra, a legelső adagot már 1814-ben partra tették, ezek a jószágok a merino fajtába tartoztak és Ausztráliából érkeztek. Az elkövetkező évtizedek alatt a birkalétszám meglehetősen megszaporodott, és köszönhetően a free-range birkaművelésnek (ami azt jelentette, hogy kicsapták a jószágot legelni és csak nyírásra/körmölésre szedték őket össze), és a kerítések hiányának, elég sok el is csatangolt és új életet kezdett a vadonban. A vadbirka állomány alaposan lecsökkent, köszönhetően a korai állami ritkításnak, ma már csak pár ezer vadbirka él vadon, ezek vadászhatóak is, de nem könnyű meló az ilyesmi, a vadbirka igen aggodalmas állat. Vadászhatóak de mivel kevesen vannak, nem sok esélye van az embernek, hogy összefut velük az erdőben. Miután az elvadult állomány nem keveredett a kereskedelmi célból tartott állatokkal, a kutatók szerint hordoznak olyan genetikai jellemzőket, amelyek a mai nyájakból már kivesztek. Átlagos birkaméretű, általában sötét szőrű állat, csavarodó szarvval.

vad-feralsheep

Bennett’s-kenguru (Bennet’s wallaby, Macropus rufogriseus) és Derby-kenguru (Tanmar wallaby, Macropus eugenii)

A wallaby Ausztráliából származik, számotevő állományt a fenti két változat tesz ki, az Északi Szigeten a vörösnyakú vagy Bennett-féle változat található, a Déli Szigeten, dél-canterbury környékén pedig az un. Derby- vagy törpekenguru (Dama wallaby, tanmar) él. A Kawau islandon van egy változatos, többféle wallabyfajt is mixelő állomány, amit már egyszer megpróbáltak visszatelepíteni Ausztráliába, nem sok sikerrel. Egész évben vadászható. Az itt élő kenguruk termete kicsi, testtömegük általában 15 kiló körüli, éjszakai életet élnek, nappal lustálkodnak.

vad-benettswallaby

Üregi nyúl (Rabbit, Oryctolagus cuniculus) és Mezei nyúl (Hare, Lepus europaeus)

A nyulat szintén a XIX. század telepesei hozták magukkal és engedték szabadon, hús és sport célokra is. Természetes ellenség híján a nyúlpopuláció hamar megsokszorozódott (egy nyúlmama akár 45 utódot is világra hozhat egy évben) és módszeres irtásuk is megkezdődött. A nyulak hatalmas károkat okoznak a gazdáknak, tönkreteszik a legelőket, eleszik a haszonállatok kajáját, lepucolják a növénytakarót és az üregeik baleseteket, rossz esetben akár földcsuszamlást is okozhatnak. Nyúl vadászatára két módon adhatjuk a fejünket, az egyszerűbb, ha keresünk egy farmert akinek nyúlproblémája van és engedélyt kérünk, hogy a haszonállatok riogatása nélkül kiirtsunk amennyit bírunk, vagy public land-en un. kisvad-engedélyért folyamodunk. Utóbbi engedély lehetővé teszi, hogy bizonyos paraméterekkel, DOC kezelésében levő területeken lőjünk mezei nyulat, üregi nyulat, kanadai ludat és vadludat. Használhatunk kutyát, ellenber csak kiskaliberrel (.22LR vagy .22 hornet) illetve shotgunnal dolgozhatunk, este hat és naplemente között. Farmon persze ez nem érdekes, ott nincs szabály, bár illik hangtompítót használni. Kisvad vadászengedélyt nem adnak ki mindenhova, pl. nem kaphatunk Auckland régióban és a Waikato egy részén.

vad-rabbit

Csak érdekességképpen, a nyulakat már próbálták csapdázni, vírusokkal fertőzni, mérges gázzal kinyuvasztani (az üregit) sőt, egy kissé felelőtlen pillanatban rengeteg hermelint telepítettek a nyúllal fertőzött részekre, hogy a hermelinek egyék meg a nyulakat. Nem teljesen meglepő módon a hermelin hamar rájött, hogy ha nem a nyulak után rohangál, hanem felzabálja a földön található, védtelen madártojásokat és fiókákat, az neki sokkal kényelmesebb életet biztosít, úgyhogy a hermelin is ész nélkül szaporodni kezdett, az őshonos madárfajok viszont újabb, igen hatékony ellenséget kaptak a nyakukba. Ugyanilyen céllal egyébként számos vadászgörény és menyét is érkezett, ezeket a kisragadozókat ma helikopterről dobált méregpellettel és folyamatos csapdázással igyekeznek irtani, közepes sikerrel.

vad-hare1

A másik ilyen tragikus történet az oposszum (erszényespatkány) behozatala, amelyet a szőre miatt hoztak az országba 1830 körül. Eredeti élőhelyén Ausztráliában a természetes ragadozói és a korlátozottan elérhető kaja szépen szabályozzák az állomány számát, a zátonyon viszont rengeteg kaja és nulla ellenség fogadta, így azonnal mindent teliszaporodott és amellett, hogy tönkreteszi a fákat, eleszi az őshonos madarak elől a kaját, még tuberkulózist is hordozhat, ami átterjedhet a haszonállatokra is. DOC területen tilos napszállta után vadászni, így mi nem vehetünk részt tevékenyen az irtásukban, ellenben magánterületen igen elterjedt az un. lámpás vadászat, egy ember felvilágít a fára, egy meg odalő söréttel, ahol a posszum rusnya szeme dülled. Iszonyú pénzt emészt fel a csapdázás, és a mérgezés és sziszifuszi a küzdelem. Tegyünk meg amennyit tudunk és üssünk el belőle az úton amennyit sikerül.

vad-possum

A DOC jelenleg az un. 1080 nevű mérget dobálja, amely apró pelletekbe préselt, nátrium-fluoracetát tartalmú por, (a 1080 nevet onnan kapta, hogy valami katalógusban ez volt a sorszáma) amelyet leginkább helikopterről szórnak le a gondosan kiválasztott területekre, leginkább zabpehellyel kevert formában. Kistestű emlősökkel gyorsan végez. A 1080 biológiailag lebombó anyag, nem marad a talajban és nem halmozódik fel a tápláléklánc elemeiben és nem bántja a madarakat. Mivel csak az emlősökre veszélyes, emlősökre pedig nem kell vigyázni a zátonyon, ideális választás. Természetesen sokan, köztük sok vadász erősen ellenzi a 1080 használatát, tekintettel arra, hogy vadásznivaló állat is döglik a méregtől és a lemérgezett területeken hónapokig csak kevés eredménnyel lehet vadászni, ez örök vita, egyelőre nincs jobb és olcsóbb megoldás. Az persze kemény, hogy a világ 1080 gyártásának 80%-át Új-Zéland használja fel.

vad-NZ_possum_spreadA vadászat ma generációkon átívelő tradíció, és sok vendégvadász keresi fel az országot külföldről is, hogy itt vadászhasson. Tekintve, hogy az éghajlat kedvez az itt élő fajoknak amelyeknek nincs is természetes ellenségük, a szervezett vadásztúrák pedig veszélytelenek (emberre veszélyes állat nem lakik Új-Zélandon), ezek szinte mindig sikerélménnyel zárulnak. A helyiek által művelt, hatalmas DOC területeken zajló un. rekreációs célú vadászat segít a vadállomány által okozott kár csökkentésében és jót tesz a turistaiparnak is.

vad-glasding

7 Responses to “Új-Zéland vadjairól”


  • És eközül a sokféle vad közül semelyiket sem sikerült puskavégre kapni?

  • Ez a rész (vadászat) különösen izgatja a fantáziámat. Mint megbeszéltük itt (kelet) európában sajnos kicsit másképp ûzik ezt az ipart.

  • A wallaby-t hasznaljak valamire, miutan lelovik? eheto a husa? felhasznalhato a bundaja?
    es az oposszumot csak logyakorlatkent vadasszak a vadaszok, vagy csinalnak is vele valamit?
    biztos be tudnam guglizni, de inkabb megkerdezem itt.

  • a wallabyval nem tudom mit csinálnak, tudtommal azt direkt sportcélból hozták az országba. mondjuk a kengurut meg lehet enni, szóval lehet, hogy a wallabynak is ehető húsa van. Az oposszumot azért irtják, mert tönkreteszik a helyi élővilágot, megeszik az őslakos madárkákat meg hurcolják szét a tbc-t. Régebben a szőrméért csapdázták őket tonnaszám, a bundájából kiváló, meleg szövet készült és valami homályos módon még házak szigeteleésére alkalmas izét is csináltak belőle. Tudtommal a posszumbunda ára kilónként most messze az alatt van, hogy érdemes legyen (megérje) csapdázni, úgyhogy most mérgezik őket és a farmerek irtják ahogy tudják.

Leave a Reply




Bad Behavior has blocked 1403 access attempts in the last 7 days.

%d bloggers like this: