Utcai lámpákról

A közvilágítás úgy hozzátartozik a civilizált városlakáshoz, mint a csatorna és a Netflix elérhetőség, de általában észre sem vesszük a lámpákat, csak ha valamiért nem működnek. Pedig a közvilágítás nem is olyan triviális kaland.

DSC_4669

Az ok, amiért az egésznek elkezdtem utánaolvasni egyszerű, pár hónapja megjelent két közepesen morcos munkás egy emelőkosaras járgánnyal és két nap alatt lecserélgette az utcai lámpáinkat ledesre. Azóta feltűnt, hogy a környéken egyre több helyen cserélgetik a régi, szép sárga fényű nátriumgőz lámpatesteket fehéren világító, modern ledes megoldásokra, modernizál a város.

streetlight-man2

Elsőre nem is gondolná az ember (vagyis én), hogy milyen rohadt sok villanyoszlop van a városban, a városi közlekedésügy (AT – Auckland Transport) száznyolcezer utcai világító bigyót üzemeltet, amelyek ráadásul nem is egyformák. Ez az ország összes közlámpájának úgy egyharmada. Kb. negyvennégyezer 70 wattos nátriumgőz pilács világítja a járdákat és az inkább gyalogosok által látogatott vidékeket (P kategória) a maradék hatvannégyezer lámpa szintén nátriumgőz, de nagyobb teljesítményű a járművek és a közlekedésbiztonság kedvéért (V kategóriájú utak).

streetlight-man

Miután a led technológia ma már elég fejlett ahhoz, hogy ipari méretekben alkalmazzuk és ne csak lengyel piaci kazettásmagnók hangszóróiba építve biztosítsa a diszkó élményt, a P kategóriába eső lámpákat a város a következő öt évben ledesre cseréli. Ha a komolyabb teljesítményű megoldások is elkezdenek megfelelni a város követelményeiek, akkor repülnek a V kategóriás közterületeken levők is.

lamp-yellow2

De vajon miért csereberél valamit a város ami működik? Leginkább a pénz miatt. Jelenleg az AT évente huszonnyolc millió dollárt költ a közvilágítás üzemeltetésére,  aminek a fele kb. csak a villanyszámla, a többi a karbantartás, csere, oszlopjavítás, villanyszerelés, tisztítás, hibaelhárítás, stb. A költségek 50%-át az országos közlekedésügyi hatóság állja, de ez akkor is nagyon sok pénz és ez a költség nem csökken, sőt, évente kb. két és fél százalékkal nő a megvilágított terület (új utcák), ezzel pedig a lámpák száma és az üzemeltetési költségek.

lamp-yellow

A ledes világításnak számtalan előnye van a hagyományos köztéri világításhoz képest (vö: Komótos Részecskék Hadművelet) pl:

  • alacsonyabb energiafelhasználás
  • hosszabb élettartam (a hagyományos lámpák 4-5 évig bírják a led 20-ig)
  • alacsonyabb működési és karbantartási költségek
  • sokkal kevésbé sárga fény
  • kisebb fényszennyezés
  • a teljes fényerő szinte azonnal rendelkezésre áll (nem kell bemelegednie)

A tervek szerint az egész cserebere úgy nyolc év alatt fizeti ki magát és a következő húsz évben összesen harminchat millió dolláros megtakarítást jelent. a városnak, ráadásul pont passzol a városi karbon-lábnyom 2040-re kitűzött negyven százalékos csökkentésének tervéhez.

lamp-light

Másik fontos szempont, hogy a közvilágítás vezérlését a modern lámpatestekkel központilag, valós időben is meg tudják majd oldani, amivel további tizenöt százalék energiaköltség spórolható meg úgy, hogy csökkenthetik/növelhetik a fényerőt ott, ahol erre éppen szükség van. Mindemellett a rendszer minden lámpát egyedileg kezel, tudja, melyik pilács mennyit fogyaszt, melyik nem működik vagy valamiért nappalra is égve maradt, ami összességében csökkenti a karbantartók vonulásának számát meg a call centerbe érkező, közvilágítással kapcsolatos hívásokat.

lamp-dark

A lámpák kontrollja egyébként automatikus, a beszerzés során támasztott feltételek egyike volt, hogy minden lámpatest maga győződjön meg arról, hogy este van-e már és fell kell-e kapcsolódnia, de a központi irányítás lehetővé teszi, pl. hogy a meccs végén a stadion környéki utcákban teljes erőből menjen minden lámpás, amikor sokan csámborognak arra, aztán visszakapcsolhatnak félgőzre, spórolva a villannyal ha már mindenki hazament.

lamp-double

Mint minden új dolognak, természetesen ennek is vannak ellenzői, a legkülönbözőbb panaszok és kifogások látnak napvilágot időnként. A leggyakoribb panasz, hogy azokban az utcákban ahol lecserélték a világítótesteket – sötétebb lett, mint volt. Ennek akár alapja is lehet, tekintve, hogy a ledes lámpatestek más hullámhosszú fényt bocsájtanak ki, mint a hagyományosak, amit másképpen érzékel az emberi szem, de ami még fontosabb, másképp vetítenek.

1DC8577

A hagymányos nagynyomású nátriumgőz lámpákban van egy darab bazi nagy villanykörte, ami fölé valamiféle tükröt helyeznek ami lefelé szórja a szép, sárgás fényt. A ledes megoldások esetén sokkal határozottabb kontúrja van a vetített fénynek, kevésbé diffúz, így ha a villanyoszlopok távolságát a hagyományos izzók tulajdonságaihoz igazították, a ledes lámpa esetén lehet, hogy sötét(ebb) foltok maradnak a fénytócsák között. (azt az esetet most nem tárgyaljuk, amikor cimborák közbeszereznek valami hulladék terméket amiből nem jön elég fény)

lamp-lonely

 A nép egyszerűen megszokta az évtizedek alatt, hogy este sárgás-narancsos fény van, (amit a szem természetesebbnek is érzékel) így a fehéret  nem csak szokatlannak, hanem zavarónak találhatja. Mivel az önkormányzatok gyakran fényezik (nudge-nudge!) a lámpacseréket azzal, hogy olcsóbban világosabb lesz és ettől csökken a bűnözés, amikor a nép sötétebbet érez, aggódni is kezd a biztonsága miatt. Plusz ha az élesebb kontúrú fény világít be az ablakon az tud elég zavaró lenni, ilyenkor szoktak takarásokat szerelni a lámpákra.

lamp-pano

Magától értetődő módon az alufóliasapkás közösség is felkapta a dolgot, a kormány/háttérhatalom/guláta/tudjukkik azért cserélgetik a lámpákat, hogy jobban megfigyelhessenek minket, besugározzanak az agyunkba, kitöröljék az emlékeinket, stb. Hát ezekhez nem adok linket inkább.

Ha valakit részleteiben érdekel, hogy Auckland milyen szabványok és előírások mentén képzeli el a közvilágítását, bátran klikkoljon közvilágítási irányelvekért, vagy kivitelezési útmutatókért. A fényszennyezésről pedig sok érdekes olvasható a Dark Sky kezdeményezés oldalán. Helyi vonatkozás pedig az Aoraki/Mt. Cook Dark Sky Reserve.

DSC_4690

Az esti képek szerkesztőségi séta keretében készültek, elnézést a minőségért, lényeg, hogy ugyanazt a gépet és a telefonomat használtam, ugyanazokkal a beállításokkal a hagyományos lámpájú és a ledes utcákban is.

2 hozzászólás “Utcai lámpákról” bejegyzéshez

  1. No, ez jó volt.

    „alufóliasapkás közösség” Itt páran a népszámlálás ellen berzenkedtek vadul, hogy „adatokat gyűjt róluk a kormány”, s jaj mi lesz. Nagyon megsajnáltam a biztosokat.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.