Hosszas tanakodás, nyilvános és politikai viták után, novembertől életbelép a helyi kresz módosítása. A változtatások két eleme hangsúlyos, az egyik az autósokat a másik a motorosokat érinti inkább.
Tag Archive for 'autó'
Page 2 of 3
Látogatásunk a MOTATban nem volt túl alapos, de azért ennyi idő alatt is láttunk érdekes dolgokat. A szedőgépen kívül két igazi kiwi szülemény is feltűnt, mindkettő jármű és mindkettőt, a józan ész ellenére, itt gyártották Új-Zélandon.
Na, ez most nem lesz túl részletes, mert az autóval csak egy egyéjszakás kalandunk volt, úgyhogy csak a kis casio masinával fotóztam, jobbára sötétben. Könnyű megszokni, na.
Hazahoztam egy ilyet kipróbálni, mert olyan kis cukorbogyónak tűnt és ilyennel még nem játszottam. Hát. Van amire jó, van amire nem.
Az egész hét az autóinkról szólt, legalábbis így péntekre minden tagja a flottának sorrakerült valamiért. Elsősorban a ződautó az izgalmas, mert egy óra múlva lejár az aukció ami teljesen érthetetlenül zajlik, a licitálók közül egy sem nézte meg az autót, sőt nem is érdeklődött se telefonon se emailban. Csak licitez. Odáig fajultak, hogy 455 dollárra rugdosták fel az árat és nincs kizárva egy kis aukcióvégi bátorságpróba sem, gyakran az utolsó 1-2 percben történik egyáltalán valami.
A nagyautó kapott egy alapos törődést, olaj és szűrőcseréket, új szíjakat és meghosszabbítottam a regisztrációját is, szóval most minden klafa, legalábbis útontartózkodási szempontból, meg van adva a császárnak ami jár neki. Jövő héten még kap egy kis finomhangolást, mert sokat fogyaszt és van egy kis hangja, de majd Dízel Lali beállítja, elvittem megmutatni, hogy mivan. Szerinte jó állapotban van és jó áron vettem, úgyhogy most emiatt nem aggasztom magam. Majd a budget aktuális állásától függően kap egy váltóolaj cserét is, mert aszonta a szaki, hogy az koszos és az nem jó az automatáknak.
Időközben lejárt a műszakija a mazdának is, úgyhogy ma elvittem az emberevőhöz, aki nagyon kedves alak és otthagytam neki. Az élet igazságtalansága, hogy egyesek autószerelők és egész nap ilyen zörömbölő masinákkal játszhatnak, sőt, pénzt is kapnak érte és az anyukájuk nem szidja le őket, hogy megint összekenték magukat valami ragaccsal. Ami igazán meglepő volt, hogy a 17 éves 626-os mazda simán vette az akadályt, a 30 dolláros műszaki vizsgát csak egy 20 dolláros munkadíj növelte, mert valamit kellett varázsolni a gumikkal (a pótkerék került fel), az egyik a kresz limitje alá kopott, de egyébként nem kellett hozzányúlni. Amúgy is nagyon pipec kis járgány, nem csörög, nem zörög, megyeget szépen és jó nagy is, úgyhogy szeretjük.
Azért is volt fontos, hogy minden rendben legyen vele, mert a mazdával akarok kedden vizsgázni menni, lévén az manuális váltóval szerelt gépezet, így majd a jogsimba – ha átmegyek – nem fog belekerülni, hogy csak automatát vezethetek.
UPDATE:
Elkelt a ződautó, valaki nem átallott érte 496 dollárokat licitálni. Remélem mihamarébb elviszi és fizet. A kocsit ezeré’ vettem januhárban a pinacon és hat hónapot járkáltunk vele. Szerettük.
.
.
A kifejezés gondolom nem ismeretlen, itt azokat hívják így, akik mindenféle ültetett, neonozott-kékledezett vasakkal dúlják fel a nyugalmat, nem is igazi petrolhead, akinek nincs hajókémény méretű kipufogója. Igazság szerint én szoktam mosolyogni rajtuk, pont itt Aucklandban az aszfalton kell ilyen verdákat építeni és aztán ötvennel brummogni körbekörbe.
Petrolhedékkel úgy kerültem kapcsolatba, hogy a nissan kinn van a trademe-n, kaptam is oda egy kérdést, hogyaszondja: “hae mate wuld b able 2 cum hv a look at it 2dae heres mi numba 021135**** fanx” ami nagyjából a “havercsávó ráfigyelhetek a vasra mámma? csörögjé’ kösz”-nek fordítható. Ezt még megfejtettem, de a válszomat követő sms-t már nem értettem, úgyhogy kimentem és életet leheltem a masinába. Sosem fogom megérteni, hogy ha valaki mindent rövidít sms-ben, akkor a “hi”-t miért írja hosszabban “hae”-nek. Biztos öreg vagyok, azt se állhatom, ha valaki azt írja, hogy “ittvok”.
Kiszedtem belőle minden szemetet meg a berohadt szőnyegeket, és vártam a legényeket, hogy gyöjjenek. Történetünk ezen a pontján az aukció 115 dolláron állt, úgyhogy nem is nagyon izgattam magam, jót dumáltam az átellenben lakó jómunkásemberrel, aki eredetileg brit, de sok év thaiföld után jött ide a thai nejével. Meg a kínai szembeszomszéddal, aki mongolnak néz ki, viszont kiwi. Bonyolult az élet.
Egyszer csak megjelent egy ültetett subaru, hatalmas felniken, férfias metállila színben, és kedves böhmöhböhmömh-ohéz közben odagurult. Ekkor derült ki, hogy a suhancok tényleg a 99 dolláros autót jöttek megnézni, és ami még rosszabb, hogy úgy beszélnek, ahogy írnak.
Három maori huszonéves állta körbe a sokat látott nissant és hozzáértően hümmögtek meg nyimmogtak és borzasztó ravaszul maoriul beszéltek egymás között, hogy én ne értsem. Nagyon nem is akartam érteni, mégis mire számít az aki egy tízezer forintos autót megy el megnézni? Van kereke meg zöld, mit akarnak még? Aztán lefutottuk a kötelező köröket, nyitogatták a csomagtartót meg a motorháztetőt, és szakértelmesen hümmögtek én meg jól úgy csináltam, mint aki még sose nyitott ki ilyet és remekül szórakoztam.
El is vittem az egyik sms-bajnokot egy körre az utcában, szegény autó meg időnként leállt, meg hát minden baja volt, de ez nem zavarta a kölköket különösebben. Nem tudhatom mire kell nekik az a nagy darab vas, de a nívópálcát nem húzták ki (jobb is) se pedig a hűtővízbe nem néztek bele (jobb is) úgyhogy tovább nem izgatott a dolog, gondoltam majd mondanak valamit, addig meg élveztem ahogy szakértőznek. Nem tudom, hogy hogy hangzik maoriul a “gömcsukló”. Mindegy, úgyis cserélni kell.
Hosszas szinnyegés után (kétszer az isuzuról, egyszer meg az ő subarujukról bikáztuk be) a csodaszép napsütésben tettek egy szinte visszautasíthatatlan ajánlatot, miszerint azonnal adnak érte kettőszáz (200!) dollárokat. Mondtam, hogy az nem járja, kizárnak a trédmíből, ha már van bid és valaki nyer, a kocsi meg nincs meg, mert elvitte három snoop doggy dog wannabe. Erre mondta, hogy tegyek fel villámárat és előtte írjak sms-t és úgy. Mondtam jó, majd gondolkozom, úgyhogy mondtuk egymásnak, hogy csírszbró és elhúztak, sűrű BOV fújtatás mellett. Nagyon menő volt.
Amíg ballagtam be a házba, zizzent a zsebemben egy 300 dolláros ajánlat egy másik feladótól, itt kezdtem sejteni, hogy a vodafone kegyetlenül megbünteti a 3 karakternél hosszabb szavak használóit, sebaj a dollárt értettem. Gondoltam, nidemá, hogy szalad a szekér, mi rohad nekem az utcán, hogy verekszenek érte, össze akartam nézni az sms-t feladók számait, leültem a gép elé és ott már 350 dollárnál tartott a licit. Egyből éreztem, hogy a 2-300 dolláros ajánlatok csak ócska trükkök, letöröltem az sms-eket és nem is kellett sokáig várnom, egy jó üzleti érzékű alak már meg is tolta öt dollárral a tétet. Most itt tartunk, pénteken jár le az aukció. Pörög a biznic.
Kicsit zavaró, hogy az NZAA betűszót ki mindenki használja, ideértve az újzélandi amerikai társaság-ot, az anonim alkoholistákat, erdészeket, könyvelőket, sőt az újzélandi régészeti társaság-ot is. Ez persze nem jelent semmit, ha itt az ember aszondja AA, akkor mindenki tudja, hogy az autóklubra gondol.
1903-ban, egy szépnevű aucklandi sebész (Dr George Thomas Humpfrey de Clive-Lowe) 20 másik autómániással megalakította az Auckland Automobil Szövetség nevű klubot, létehozva a zátony első autós társaságát. Az ország többi részén is gombamód szaporodtak a hasonló szövetségek, az ezt követő években számuk 14-re nőtt. A kor álmodozói voltak, a kutya se vette őket komolyan amikor azt mondták, hogy az autó le fogja cserélni a lovakat és hétköznapi szállítóeszközzé válik majd.
Az első autóstérképet 1924-ben adták kis és a klubtagoknak ingyenes volt. Az ezt követő évtizedekben a friss térképeket rendszeresen postázták a tagoknak, ez a szokás máig megmaradt, csak kibővült az évente frissített országos Bed&Breakfast, szálláshelykatalógus és tematikus térkép kiadványokkal.
1964-ben létrehoztak egy irodát Wellingtonban, amelynek az a feladata, hogy az autós érdekvédelmet a politika közelében végezze. Mára az AA tevékenyen részt vesz az autósok érdekeinek képviseletében, hatással van a közelekedést érintő törvények kialakítására, komoly lobbierő. A nyolcvanas években a 17 regionális AA szervezet összeolvadt és létrejött az NZAA. Ennek központja 1991 óta Aucklandban van, innen irányítják a leányvállalatokat, franchise partnereket, az egész vállalatóriást, ami igen szerteágazó tevékenységet folytat a hatalmas, Albert street-i irodaházból.
2003-ban, amikor a szervezet éppen centenáriumát ünnepelte, a tagok száma elérte az egymillió főt, 2007-ben pedig az egymillió kettőszázezer tagot is meghaladták. Ez elég szép teljesítmény egy 4.2 milliós országban, azt hiszem.
Az AA tagja a Fédération Internationale de l’Automobile (FIA)-nak és a Alliance Internationale de Tourisme szervezetnek, így tagjainak sok külföldi országban képes útmenti segítséget, szolgáltatásokat és kedvezményeket biztosítani. Mára az autóklub nem csak autóklub, hanem egy roppant sokrétűen és szerteágazóan működő vállalatbirodalom, az egyszerű sárgaangyal szolgáltatáson kívül ma már általános biztosító, utazási iroda, és pénzintézeti részleg is van.
A szolgáltatások között a sárgaangyal a legnépszerűbb, de felsorolni is nehéz mi mindent nyújt a tagoknak a szervezet. Mivel a hosszú évek során iromba nagy adatbázisokba szedték össze a járművek adatait, most tudnak használtautó előéletet vizsgálni, és értéket/állapotot felbecsülni vásárlás előtt. Emellett nyújtanak aktuális forgalom információt, percenként frissülő webkamera képeket, működik egy – egyelőre – bétaverziós térképszolgáltatás, de házhoz is jönnek km-órát hitelesíteni, van országos szervízhálózatuk, ahol wof-tól a motorcseréig bármit elvégeznek, és a portáljukon a tagoknak mindenféle információkkal kedveskednek, az autótesztektől a fenttartási költségek számításán át, a hasznos vezetési és autótartási tippekig. Az AA-nál lehet jogosítványt is szerezni és az ehhez szükséges tanfolyamokat elvégezni. Klubtagoknak okos lehetőség, hogy emailban figyelmeztettessék magukat ha lejár a kocsijuk regisztrációja vagy műszaki engedélye, hogy időben elmenjenek megújítani ezeket. Az igénybevett szolgáltatásokat amolyan smartkártya módjára pontokkal jutalmazzák.
Hatalmas cégmammut lett az AA, viszont működik, ráadásul én 69 dollárzokért lettem egy évig tag, (ha még rádobok 45-öt, akkor lehetek AA+ ami mégsokkaltöbb szolgáltatást nyújt) ami nem egy egetverő összeg és kapok is érte valamit. Nem beszélve az online részről, ami egy ekkora cég esetében általában katyvasz szokott lenni, de az autóklubé nem az, jól működik, a tagságomat is interneten intéztem öt perc alatt.
.
Na nem személyesen, kérem, hiszen gumicsizmám sincs, ami nélkül úgysem abuzálható szabályosan a birkanépség, vásároltunk egy adekvát eszközt a célra. Vasárnapon erős izgalmi állapotban behatoltunk az autópiacra, hogy körülnézzünk, és leltünk is soksok népeket, akik mind eladni vagy venni akartak, annak ellenére, hogy ömlött az eső.
Az alapvető igény az lett volna, hogy vásároljunk egy működőképes második kocsit, amibe mind beférünk és kirándulni is lehet vele, az se baj, ha nem benzinges. Gyors körbenézés után egy volt ami érdekesnek tűnt, azt el is vittük megnézni egy körre, a tulaj egy barátságos kiwiember volt, aki egészen addig volt jókedélyű, amíg meg nem hallotta az ajánlatomat.
Hosszas alkudozás után (kért telefonos segítséget is) még jó 15%-ot leharcoltam az árból, majd elcsattogtunk a postára átiratni, aztán meg haza. Nagyon jópofa jármű, elég nagy is, jó magasan ül az ember benne és mindenféle kütyü van benne amelyet az ördögi delejesség késztet működésre. Úgy híjják, hogy Isuzu Wizard és egy három literes TD motor van benne. Kapcsolható összkerékhajtás meg felező vagy mi, hogy szántani is lehessen vele. Van neki nagy csomagtartója meg nagy kereke meg bigyók. ’96ban gyártották és 168ezer km van benne.
Még ezzel sem tudunk nevezni az átlagos itteni magyarok járműgyűjtő versenyére, annyira alacsony a költsége a járműtartásnak, hogy hajlamos az ember egész flottákat legeltetni a lakóhelye közelében. Mi ennél sokkal szelídebben csináljuk, mindösszesen három járművünk van és a legelső szerzeményünk nemsokára búcsúzik tőlünk, sajnos annak komoly gondjai vannak, végül is csak hat hónapra vettük és annyit becsülettel ki is szolgált. Na, ha elment, akkor marad két járgány, felnőttenként egy, ahogy a gyerek mondja, a “szürkeató” meg a “nagyató”.
Utolsó 10 komment