Esős szombat – eurodeli

Ma, napra pontosan nyolcvannyolc évvel a Panama-csatorna megnyitása után Hendersonba mentünk, megnézni az EURODeli nevű boltocskát, ahol mindenféle finomságokat lehet kapni. Eddig abban a hitben éldegéltünk, hogy az nagyon messze van és kár is odáig elmenni, de most nekivágtunk. Csak a Lincoln roadig kell menni és már ott is vagy.

A boltocska eléggé nagy, és soksok remek finomság van benne, amit hiányol a magyar ételbarát, meg sok olyan amit nem hiányol. Van soksok húskészítmény, a nagyja ausztrál eredetű, soksok podravka termék, savanyúkáposztától az ajvárig, vegetától a fűszerekig. Van sütnivaló kolbász, amit vettem is és meg is sütöttem itthon és nagyon finom lett, és vannak tojásos tészták, levesbetétek.

Meg kedves kiszolgálás, meg minden. Szóval nagyon jó kis bolt és nincs is nagyon messze. A két sláger nekem a kefír volt (helyi gyártmány amúgy) ami teljesen olyan, mint gyerekkorom poharas kefírjei csak itt „drinking yoghurt”-nak hívják, a másik pedig az alábbi képen megtekinthető.

pappito.com

A betűtészta azért jó, mert amikor az ember szülei mindenféle változatos pofonokat ígérnek, hogy hagyja abba az olvasást evés közben ( a „nem is evés közben olvasok, hanem olvasás közben eszem” dumák csak közelebb hozzák a pofon eseményhorizontját ) a betűtésztába nem lehet belekötni, mert az szülő anyánk főzte nekünk. Igaz, hogy macerásabb kirakni belőle bármit, de így mennek az emberek copywriternek, akik nem szeretik a paradicsomlevest, csak a betűtésztát benne… No, és lehet, hogy ebből még fejlécet is faragok a blogomnak.