A szép napsütéses időjárás és a mértékkel történő locsolás kifejezetten jót tett a kertnek, sőt. Nemhogy répákat szüreteltünk több ízben (alkalommal, na) hanem az uborkafán is eluralkodott a progresszió.
Continue reading ‘Kert – répákról és uborkákról’
Gasztro poszt már régen volt, de így az újévet kezdjük valami kajával is, ha már borral nyitottunk. A paella délszaki étel, ennél délszakibb ország nem sok van, úgyhogy elvégeztem egy paella-kísérletet. Kerestem receptet a neten, de az első klasszikus recept azt írta, hogy öt evőkanál vegeta, na ennél inkább kitalálok én jobbat.
Continue reading ‘Gastro – paella’
A tavalyi töltött káposzta nagy sikert aratott, idén is elkezdtek érkezni puhatolódzó kérdések, hogy tervezek-e ilyesmit? Úgyhogy megtudtam, hogy tervezek. Advanced hagyományteremtés.
Az avokádóról írtam már korábban, de most újra kénytelen vagyok, az ezerarcú gyümölcsöt újabb kiváló oldaláról ismerhetjük meg.
Ez most a más tollával való ékeskedés minősített esete, de megéri beszélni a dologról, mert a zátony nem elsősorban a haute cuisine-ről híres. Még.
Continue reading ‘Gastro – Best New Zealand Restaurants 2009′
Előre elnézést kérek, mert nem lesznek képek a processzusról, (fényviszonyok, nemzetközi helyzet és földrengés is volt) ráadásul ezt nem is én főztem, hanem. De lássuk, hogyan kell!
Tegnap közegészségügyi okokból otthon maradtam, hogy a gyeremekemre vigyázzak, aki nem mehet a bölcsibe, mert szimptómákat mutatott. Csak kicsit mutatta, de ez elég volt a karakán bölcsinéninek, hogy egy napra hazarendelje a kölköt. Életképek. Meg leves.
Az úgy volt, hogy Immáék óvatlanul vendégségbe hívták Sebi egyik kollégáját, aki a nőjén kívül egy rohadt nagy halat is hozott magával.
A kiwik nem vetik meg az édességet, legyen szó csokiról, fagyiról, nekik is megvan a maguk Leó jégrémje (Hokey Pokey, posztot ér) sportszeletje (chocolate fish) és persze a maguk dobostortája (pavlova), de van itt más is. Na de ha szeretik?
Szóval a hűtő feltöltése ürügyén elszaladtam a bótba, beemelni mindenféle állati tetemeket, és kifigyeltem ott egy jópofa round-steak-et, ami ott árválkodott még vagy nyolcvan kiló más húsok mellett. Annyira jól nézett ki, hogy nem volt lelkem felszeletelgetni és lefagyasztani.
Utolsó 10 komment