Címke: geotermikus energia

 

Újzéland deklarátlan környezettudatos ország, annyira az, hogy mindenféle állami előregondokodás tapasztalható környezettudatosság ügyben, sőt külön van klímaváltozásügyi miniszter is, bár fogalmam sincs mit csinálhat egész nap. De például az ország törekszik a megújuló energiaforrások felhasználására, az egyik legnagyobb energiaszolgáltató lelkesen hirdeti óriásplakátokon és ojságokban, hogy jót teszünk a környezetnek, ha mielőbb leoltjuk a villanyt. Na ő üzemelteti az ország legnagyobb szénerőművét, amely évente majdnem kettő millió tonna szénből állítja elő az ország energiaigényének 12%-át. (az évi 5,7 millió tonna kitermelt szén másik nagy fogyasztója az acélipar, a maradékot pedig exportálják japánba és indiába)

 

Huntly szénerőmű – az üzemeltető oldalán

Emelett általános a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a természeti értékek védelme és az atomenergia minden fomájának elutasítása, olyannyira, hogy atommeghajtású hajó ki sem köthet az újzélandi partoknál. Főleg vízenergiában utaznak, ami egyrészt tiszta, jó, szép, még a madarak is szebben dalolnak tőle és az orrodat is tiszticcsa, ugyanakkor rendszeresek az áramkimaradások, különösen szárazságkor. Ráadásul helyük is lenne egy biztonságos atomerőmű létesítésére távol minden lakott településtől, amivel egy lépésben elérhetnék az energiafüggetlenséget, de hát a poliszi az poliszi, úgyhogy atomerőmű nem lesz, viszont lesz árapály erőmű sok, meg további gátak és gravitációs vízerőművek. 

 

Huntly erőmű nem az üzemeltető oldalán

Tavaly év végén újzéland tíz éves moratóriumot hirdetett meg a szénerőműépítésre, úgyhogy szabad utat kaptak a megújúló energiahordozókban gondolkodók. Több nagy energiacég is telepít hatalmas szélgenerátor farmokat, amelyeknek nagy jövőt jósolnak, mert itt sok helyen van szinte állandó, alkamas szél.  A szél kérdésével is foglalkozik a EECA ami egy állami energiaokoskodási intézmény. 

A megújuló energiaforrások kiaknázása nem újkeletű dolog, már évtizedek óta dolgoznak a különböző ötletek megvalósításán, talán legjellemzőbb példa a Wairakei Geotermikus Erőmű amelyet 1963-ban helyeztek üzembe, vagy a Manapouri Erőmű, amely a világörökség részévé nyilvánított Fiordland Nemzeti Parkban található.

 

Manapouri erőmű

Az árapályerőművek egy szép példányát fogják megépíteni Aucklandtól északra (2011-re lesz kész) amely az országos igény 4%-át fogja tudni előállítani, de folyamatosan dolgoznak hullámenergia-erőművek és további, még hatékonyabb árapályerőművek megépítésén. Azt a zöld energiát amit vízből állítanak elő, azt már most „kék energiának” hívják, különösen az Awatea (újzélandi hullám- és árapályenergia szövetség) tagjai.

Mindenesetre energiaügyben nincsen magára hagyva az egységsugarú kiwiember, az újzélandi energiastratégia (NZES) 2050-ig vázolja fel, hogy merre akar haladni az ország, szóval azt nem lehet mondani, hogy nem gondolkodnak előre. (aki pdf-ben szeretné, az legyen kedves ide kattogtatni: NZES pfd)

 

Wairakei Geotermikus Erőmű

A lakossági energiatermelést korántsem ösztönzik olyan erősen, mint gondoltam, ennek nyilván számos oka van, az egyik mindjárt az, hogy itt az állam nem jóságos nagybácsi aki mindenfélét kifizet az embernek/helyett. Mivel a földgáz használata a háztartásokban nem jellemző, mindenki elektromos árammal fűt-főz, ezen az éghajlaton, ahol nincs minusz fok, a hőszivattyű (heat-pump) tűnik optimális megoldásnak, bár értelme csak szigetelt épületek esetén van, illetve értelme mindig van, de akkor a maximális a hatékonysága. Érdekes módon nem állami támogatás jár az ilyesmire, hanem nekünk például az áramszolgáltatónk ajánlott fel szabad szemmel jól látható kedvezményt, ha ilyesmit szereltetünk be egy általa meghatározott gyártótól vásárolva, ami azt jelenti, hogy a piaci erők képesek együttműködni a közös érdekek mentén.

 

árapály-turbina (ilyen lesz Kaipara Harbourban)

Meg is tennénk, ha nem lennénk bérlők, és itt kezdődnek az ilyen okos dolgok elterjedésének nehézségei. A bérlő ugye nem fog rákölteni többezer dollárt a bérelt házra, a főbérlő pedig nem fog többezer dollárt költeni arra, hogy a bérlő jobban érezze magát és alacsonyabb legyen a villanyszámlája. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy legokosabban úgy érdemes beépíteni az ilyesmit, ha előtte körbeszigetelik a házat, ami további plusz dollárezrek, akkor a dolog reménytelennek is tűnik. 

Pedig muszáj lesz kitalálni valamit, mert a szigeteletlen épületek fűtése nettó energiapazarlás, a folyamatosan felfűtött-lehűlő helységek egyrétegű ablakain áll a víz, abban megtelepszik a penész, azt meg belélegzi a tisztelt lakosság és asztmás meg hurutos lesz, ami frankón jelentkezik az egészségügyi költségekben. A televízióban többműsor is foglalkozik az egészségtelen házakkal és a következményekkel, amolyan ismeretterjesztés szinten, viszont gondolom kevés embernek van a sifonérben hirtelen 20-40ezer dollárja, hogy egészségesebbé és energiahatékonyabbá varázsolja a házát. A building code idéntől nem engedi a szigeteletlen lakóházak építését, és azt rebesgetik, hogy a dupla ablak is belekerül…

A napenergia sokkal ritkább, mint várná az ember, a háztartási felhasználása pedig műszakilag sem bonyolult, a napocska szívesen felmelegít csomó vizet a zátonylakónak. De. A probléma az, hogy a melegvíz nem vesz részt a fűtésben, tehát csak fürdeni és mosogatni kellene, így viszont sosem (nagyon hosszú idő alatt) térül meg egy melegvizes solar megoldás. A szigeteletlen faház szétfurkálása, hogy központi fűtéscsöveket hekkeljenek bele, reménytelen, bár az elektromos padlófűtésről már hallottak. Mivel a napsütéses órák száma évi 1600-2400-ig szór, (dél-észak) az átlag 2000 óra/év körül van, ami a világátlag is, amitől a megtérülés szempontjából sem igazán vonzó alternatíva. Akit komolyabban érdekel a napenergia felhasználásnak helyi körülményei, az itt kövesse a linkeket.  

 

családi ház Dunedinben (egyrétegű ablakok!)

Összességében elmondható, hogy az energiafelhasználás felől nézve a kiwik előre gondolkoznak és igyekeznek nem függeni olyasmitől ami elfogyhat, hiszen villanyt ugye nem lehet tartályhajóban idehozni, sőt komplett stratégiájuk van, ami azt jelenti, hogy nem csak holnapig látnak a naptárban. Ugyanakkor érdekes ellenpontozása a nagy környezettudatosságnak a lakások energiagazdálkodása, amely borzasztó kevéssé hatékony és még sok esetben egészségügyi kockázatokat is rejt.

Szerény meglátásom szerint egy jól szigetelt (fa)ház dupla ablakokkal és hőszivattyúval fillérekből komfortosan tartható lenne, legalábbis itt Auckland éghajlatán, de dél hideg részein is jóval alacsonyabb költséggel üzemelhetnének az otthonok. Nekünk már akkor nem kell fűteni, ha pár percre kisüt a nap, ha az épület szigetelve lenne, akkor a szén-lábnyomunk egy nagyságrenddel kisebb lehetne, így a költségek és a környezetterhelés tekintetében is előrelépnénk, ha sokan megtehetnénk, akkor országosan csökkenne a lakossági energiafogyasztás, pusztán a hatékonyság növelésével.