Madarak vadászatáról

Az erdei vadak vadászatáról és a hozzá való fegyverekről volt már szó a blogon, most jöjjön a sport másik ága, a madarak vadászata.

bird-sundown

Madarak vadászatáról részletei…

Gasztro – kacsasült almával

 

Tegnapelőtt könnyelműen megbeszéltük Andrással, hogy sütünk majd valamikor kacsát nálunk, mert neki nincs sütője. Ennél vadabb dolgokra is bólintottunk már, úgyhogy erre is, és egész tegnapig el is feletettem a dolgot, amikor is András sms-ben kérdezte, hogy jöhet-e ma a kacsával… Nu, a délelőtti kis kirándulásunk után úgyse volt sok dolgunk, úgyogy jött a kacsa. Alaposan meg volt fagyva, szép hosszú csőre volt és kb két kiló volt az egész jószág.

 

Kiolvasztottuk, majd levágtam a fejét és a lábakat térd felett, majd belülről alaposan megkentük majorannával és kis rozmaringgal, teletömtük a pocakját friss almával. Ezután a bőrét itt-ott felszúrtuk és egy jó marék fokhagymát dugdostunk alá.

 

A bőrét kívülről só és bors keverékével bedörzsöltük, evőpálcikából faragtunk hústűket, hogy összetűzzük a töltemény mögött a bejáratot és a tepszibe fektettük, vastagra vágott hagymákra. Kapott maga mellé egy fél pohár vizet (a kacsa azt szereti, igennem?) letakartuk fóliával és betoltuk a sütőbe. A bőrét kockásra bevagdostuk, hogy a zsírja jobban kisüljön.

 

Kb három és fél órát töltött a hőkamrában, ebből az utolsó harminc percet már grilleztük, időnként locsolgatva a saját zsírjával, hogy a bőre szép ropogós-barna legyen. Időközben elszaladtunk krumpliért, és készítettünk egy alapos krumplipürét tejjel, vajjal, sóval és szerecsendióval, bontottunk egy üveg száraz verest és kiszedtük az állatot, hogy feldaraboljuk.

 

Nagyon kellemes volt, nem is száradt ki, a hús viszont kellően omlós lett, szinte leesett a csontról. Az almák és a fokhagyma krémesre sült, mindkettőt kenni lehetett. Utána némi fagyival segítettünk szegény állatnak az átalakulásban. Elment vele az egész délután, de nagyon megérte, jó móka volt együtt főzni mással és mégjobb mulatság volt élvezni a sok macera gyümölcsét. Mielőtt András hazament volna még megkérdezte, hogy mi a véleményünk az egyben sült báránycombról, úgyhogy azt is kipróbáljuk.