Tutankhamon – bécsi fahéjas

 

Aki megteheti, az ne mulassza el, Bécs sokkal közelebb van (nektek), mint Kairo, és fene tudja mikor jönnek közelebb a múmiák. A bécsi Művészettörténeti Múzeum és a National Geographic Society közös rendezésében tekinthető meg az egyiptomi kiállítás, amely maga nemében páratlan és először látható Ausztriában.

Jegyek rendelhetők (magyarul is) a rendezvény saját honlapján, úgyhogy ugrás a kocsiba és irány labancföld. A Kunsthistorisches Museum előtt nézzünk hosszan szigorúan, mert innen lopták el Cellini egyedüli ránk maradt mesterművét 2003 május 11.-én, ami 987 napig volt egy ládában (javarészt elásva), mire visszakerült az intézménybe, de sajnos számos sérülést szenvedett. Mondjuk ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz, ettől még nagyon pipec múzeum.

Az egyiptomi kiállítás szeptember 28.-áig tekinthető meg, jegyek online is rendelhetők, érdemes előre tudni mikor megy az ember. A kiállítás mozgáskorlátozottaknak ingyenesen látogatható és magától értetődő módon kerekesszékkel is végigjárható. A múzeum nyitvatartása:

Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek : 10:00 – 19:30
Szerda: 10:00 – 23:00
Szombat, Vasárnap, Ünnepnap: 09:00 – 20:00

 

Tutankhamon fáraó sírját 1922-ben Howard Carter fedezte fel a Királyok Völgyében, sírkamrája érintetlen volt, az évezredek alatt nem fértek hozzá a fosztogatók, azóta is ez a legteljesebb ilyen lelet. A vele eltemetett kincsek nem csak lenyűgözőek és páratlanok, hanem erős hatással voltak az európai művészet fejlődésére is. A huszas évek derekára Egyiptom nagy divat lett Európában, hatása jól követhető a kor mindennapi dísztárgyain, ábrázolásain. A fáraó halotti maszkja szimbóluma lett a letűnt egyiptomi kultúrának és civilizációnak. Az irodalomban, filmgyártásba azóta is számos alkalommal kerül elő a “fáraó átka” motívum, és egyéb ősi egyiptomi kultúrára utaló elemek.

Az urlakodó ie.1341-ei.1323-ig élt, nyolc vagy kilenc éves korában lett fáraó és kb. tíz évig uralkodott. Az újbirodalom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója volt, és mint szinte minden ilyen esetben, állt mögötte egy nagybácsi, aki megmondta mit csináljon, úgyhogy a valódi hatalmat Horemheb gyakorolta. Fiatalon elhunyt, halálának tisztázatlan oka sokáig találgatások és elméletek alapja volt, mert egy 1968-as röntgenvizsgálat ütéstől eredeztethető hematóma nyomait mutatt ki a koponyán.

Három alkalommal vizsgálták a múmiát, először a huszas években Carter csapata csomagolta ki a testet, de ők inkább a pólyák közé rakott amulettekre mentek rá, sajnos a holttestet is szétdarabolták, az arcot fedő arany maszkot meleg késsel távolították el. A második vizsgálat 1968-ban mindenfélét megállípított, többek között azt, hogy a hematóma keletkezése után a fáraó még élt. Az utolsó vizsgálatot 2005-ben vágezték a leleten, ekkor a Zahi Hawass által vezetett, tudsokból álló csoport egy 15 perces komputertomográfos vizsgálatot is elvégzett, ennek során 1700 felvétel készült a testről. Ez a vizsgálat kizárta a koponyasérülést, ellenben fényt derített arra, hogy a fáraó halála előtt lábtörést szenvedett, halálát valószínűsíthetően üszkösödés okozta.