Mi lesz a zászlóval?

Mint arról már régebben írtam, az ország lobogóját többféleképpen is értelmezik a helyi erők, a brit-jellegű megoldás lecserélésének gondolata újra és újra felbukkan. Most a Herald című újság felmérésének eredménye lett érdekes.

Mi lesz a zászlóval? részletei…

Kiwi útlevél

 

Nem, sajnos arról még nincs szó, hogy nekünk lesz ilyen, egyelőre csak csendben vágyunk rá. Ámde az ország megunta a jelenlegi útelevelét és legott nekiállt kifundálni a következőt. Ennek minden bizonnyal biztonsági okai vannak, az ilyen dokumentumok biztonsági elemei egyre komplexebbek, a megszemélyesítés egyre bonyolultabb, senki sem szeretné, ha könnyű lenne hamisítani az útlevelet, amelyet kibocsájt.

1949

Hol vannak már a békés évek, amikor a magyar útlevélben is olyanok voltak, hogy “termete növésben”… Mára magyarország is e-passportot használ, benne okos chippel amin mindenféle adatok vannak vagy lehetnek. A zátonyon érvényben levő útlevél dizájnja ’92-ből származik, de 2006-tól már biometrikus azonosító adatok is le vannak tárolva benne.

1964

A következő dobás jövő év közepétől jön, az újonnan kiállított okmány nagyon kiwis és nagyon egyedi lesz, telitömve számos biztonsági elemmel. Szakít az útlevél a megszokott országnév, alatta címer, alatta útlevél felirat megoldással, sőt a színekkel is. Az új darab, az eddigi kékkel ellentétben, fekete lesz, ami itt a “nemzeti szín”, rajta angloul és maoriul az ország neve, a címer, ami kicsit összement a mosásban és az éleknél pedig a páfránylevél mintázata, mindez ezüsttel nyomva. Nagyon kiwis.

ez van most

A miniszteriális ember szerint most majd nem lehet összekeverni az izélandi útlevelet semmivel és ahogy elnézem tényleg nem. Természetesen ebbe is kerül chip benne mindenféle tudományos adattal, amiről semmit sem tudok, de nem is izgalmas. A lényeg, hogy jól néz ki.

 

.

Kiwi ikonok – Új Zéland lobogója

 

Izéland zászlaja követi a Commonwealth szimbolikáját, 1869 óta van használatban és 1902 óta hivatalos. Bal felső sarkában a Union Jack, nagybritannia lobogója, jobbra pedig a dél keresztjének négy csillaga, mindez kék alapon, amely nagy kékség az óceánt és a kék eget szimbolizálja. 1840 és 1902 között a brit Union Jack volt a hivatalos lobogó.

Ezt a lobogót megelőzte több, kicsit egyszerűbb megoldás, amely csak pár évig volt szolgálatban, 1867-1869-ig. Ennek a jobb alsó sarkában látható az NZ betűjel, amely egyértelműen megkülönböztette a Brit Kormányzóság újzélandi hajóit. Nem meglepő módon a szimbolika tengerészeti eredetű, a Crux (dél keresztje) négy csillaga is egy tengerészet által használt lobogóról került át a hivatalos zászlóra. Az eredetin a négy csillag egy fehér korongban volt.

Természetesen nem csak a brit eredetű izélandiaknak van lobogója, 1834-ben a maori törzsfők közös megegyezéssel kiválasztottak egy lobogót, amely az Egyesült Törzsek Lobogója lett. A britek által felajánlott verziókból csak azt az egyet fogadták el, amelyben nem volt benne a brit Union Jack, hanem egy módosított Szent György kereszt. Ezt egészen a Waitangi szerződés utánig használták (1841-ig), hajókon és szárazföldön is. A nemzeti lobogó kérdése egyre égetőbb lett, nemcsak a függetlenség miatt, hanem az újzélandon épült hajókra se volt mit tűzni. Az United Tribes lobogó mai napig lobog Waitangiban és a szerződés deklarálásának évfordulóján, a Waitangi Day-en.

 

A nemzeti lobogó (civil) tengerészeti változata a vörös alapon megjelentetett Union Jack és Crux, ezt használja a legtöbb nem állami hajó. (Az állami hajók a kék alapú lobogót kötelesek viselni, a haditengerészet pedig fehér alapút) A kereskedelmi hajók, amelyek az Egyesült Királyságban vannak bejegyezve, szintén ezt a vörös alapú (red ensign) lobogót használják.

Melőtt rátérnék a poszt valódi témájára, mutatok még két különleges lobogót, mind a kettő hivatalos, és csak megfelelő alkalommal használhatóak. Az első a királynő (II. Erzsébet) saját lobogója, csak és kizárólag akkor használatos, ha Újzélandon jár őnagysága. A második, pedig a korona által kirendelt Governor General lobogója. Van még sok egyéb, mint a haditengerészet és a légierő saját zászlajai, de ez most nem annyira fontos. 

1990 óta létezik “maori lobogó” amit úgy hívnak, hogy Tino Rangatiratanga, amelyben a fekete szimbolizálja a Te Korekore (létezés lehetősége és a sötét amelyből a föld kiemelkedett), a fehér Te Ao marama (fény világa és megértés) valamint a vörös, Te Whei Ao (születés és Föld Anya). Középen a koru, a születés, az új élet és a remény jelenik meg.

Maga a Ministry for Culture and Heritage (Te Manatu Taonga) külön tárgyalja honlapján a jelenlegi lobogó használatának adekvát módozatait, méretezését és hajtogatását, a hivatalos használat rendjét,  és persze, hogy hány fokos szögben vannak egymáshoz képest a csillagok. 

Az igazán érdekes most jön, ugyanis ez a “nemzeti lobogó” dolog korántsem olyan merev ragaszkodás, mint amihez mi szokva vagyunk, és bizony komoly lobbitevékenység folyik, hogy az ország lobogója megváltozzék. Ez persze nem olyan könnyű mulatság, az 1981-es keltezésű Flags, Emblems, and Names Protection Act meglehetős alapossággal definiálja a nemzeti szimbólumokat és azok használatát.

Az első nekifutás 1979-ben történt, amikor Allan Highet belügyminiszter felvetette a lobogó esetleges cseréjét. Már addig is sok egyéni lobogóterv készült, de inkább csak saját használatra vagy a művészi önkifejezés keretein belül. Highet keresett is egy grafikust, hogy tervezzen egy új lobogót, amelyben a ponga (páfrány/silver fern) is benne van. Ez még kevés érdeklődőt vonzott. 

1983-ban Hundertwasser tervezett egy nem hivatalos zászlót a kiwiknek ajándékba, amikor megkapta az állampolgárságot itt. (A hetvenes években járt a zátonyon.) Ez a híres “Koru Flag”, amely már elvonatkoztat a brit gyökerektől, a hangsúlyt a maori alapokra helyezi. Benne balra a tradicionális maori szín, a fekete, majd a születő páfránylevél zöldje. A koru a remény, a jövő és a fejlődés szimbóluma a maori kultúrában.

1998-ban a miniszterelnök Jenny Shipley, az akkori kultuszminiszterrel egyetértésben javasolta, hogy az amúgy is népszerű, mármár “másik újzélandi zászló”-ként a köztudatban élő, fekete alapon fehér páfránylevelet ábrázoló lobogó legyen a hivatalos lobogó, hasonlóképpen a kanadai zászló juharleveléhez.

2003-ban megalakult az NZ Flag.com nevű nonprofit szervezet, amely a lobogó lecserélésének propagandájával foglalkozik, ma is működik. Remek érveket sorakoztatnak a lobogó cseréjének ideája mögé, elsősorban azt, hogy a jelenlegi lobogó nem inspiráló, nem képviseli az ország egészét és nem jövőbe mutató. Nehezményezik továbbá, hogy a jelenlegi csupán egy haditengerészeti zászló, az újzélandiak sosem döntöttek úgy, hogy ez legyen a lobogójuk, és ideje volna szavazni az újról, hogy mindenki közösen dönthessen. Ráadásul túl erős benne a brit kolonializmus ábrázolása. Az általuk ajánlott zászló az alábbi:

Maga a silver fern (Cyathea Dealbata vagy maoriul ponga) egy szép növény, a levele színe zöld, a fonákja ezüstös, holdfényben is remekül látható, ami fontos volt a bokrokban bukfencezőknek és már a maorik is ágyat építettek belőle, és már a búr háborúban is szerepelt hadijelvényként. Nem csak elsősorban sport vonatkozása van, bár az All Blacks is páfránylevelet viselt, amikor legelőször külföldön játszott 1884-ben, és a mostani olimpián is fontos része a zátnyolakó sportolók ruházatának. 

Emellett sok más tervezet is megtekinthető, (itt még másabbak) érdemes is, szerintem egészen jópofák is vannak, a fekete alapú “hivatalosnak” még használati útmutatót is készítettek.  Nekem legjobban a Jeffy James által készített tervezet tetszik (a fekete alapon fehér kicsit túl stilizált már szerintem)


Egy másik próbálkozás 2004-ben tett javaslatot a lobogó cseréjére, az általuk kínált verzió is egészen jól értelmezhető gondolatmenet, (Jason Paul Troup tervezte) beleolvadt az Nz Flag.com-terveibe. Van egy blog is, ahol néhány lobogóterv megtekinthető. 

2005-ben egy Aucklandi ügyvéd, John Cox, létrehozott egy New Zealand Flag Institute nevű szervezetet, válaszul a 2003-as kezdeményezésre, ő a jelenlegi lobogó megtartása mellett lobbizik. 

A csere mellett kardoskodók legnépszerűbb érvei:

 

  • – a jelenlegi lobogó túlságosan hasonlít az Ausztrálhoz
  • – túl brit
  • – nem ábrázolja a maori örökséget
  • – nem kötődik eléggé a földhöz
  • – túl sok verziója van (tengerészet, légierő, ker.tengerészet, stb.)
  • – nincs érzelmi kapcsolat a kiwik és a lobogó között
A jelenlegi megtartása mellett pedig ezekkel érvelnek:
  • – újzélandi
  • – van érzelmi kötődés hozzá
  • – megjeleníti a brit elődöket és a birodalmat és hogy a sziget a déli féltekén van
  • – szép színes
  • – ez alatt a lobogó alatt harcoltak a háborús veteránok
  • – száz éve megvan
  • annyira nem is hasonlít az Ausztrálra (meg vannak azonos zászlójú országok is)
Bárhogy is lesz, egyvalami teljesen biztosnak látszik, ha elegen akarják, akkor lehet majd szavazni az új lobogóról és ha úgy döntenek, akkor megváltoztatják, demokratikusan. Sőt, lehet, hogy megérjük, hogy Újzéland köztársaság lesz, ki tudja? Már felmerült az ötlet. 
.