UJ-ZELAND.NET fórum

Ausztrália és Új-Zéland témában létezik egy kiváló fórum, ahol számos, déli féltekén élő magyarral beszélgethetsz, érdeklődhetsz, oszthatod meg a véleményed.

látogass el ide:

uj-zeland.net

104 hozzászólás “UJ-ZELAND.NET fórum” bejegyzéshez

  1. Sziasztok!

    Új-Zélandon élő, dolgozó magyaroktól érdeklődöm a kiutazás, kint tartózkodás, kinti munkaszerzés nehézségeiről, és a lehetőségekről.

    Balázs Péter

  2. kiutazás: repjegyet kell venni
    tartózkodás: mint máshol
    munkaszerzés: pályázni kell
    lehetőségek: azok végtelenek

    elolvastad a posztot? a blogot? mások blogját?

    hogy segítsünk, ha azt sem tudod mit akarsz kérdezni?

    1. Szeva Pappito, hobe és a Többiek,

      Még nem ismerjük egymást, de egy ideje már olvasom a blogjaitokat (kinn élő magyarokét). Kíváncsi volnék,vajon mit gondoltok hogyan is érdemes nekiindulni NZ-nak? Először, persze, ha lehetősége van rá az embernek, kiutazni, körülnézni, ismerkedni, vagy mondjuk úgy, mint pl imma-ék, vagyis elhatározni, dolgozni, gyűjteni, pályázni, utazni, élni? Ja és blogolni…

      Vitya

      1. Szerintem gondolkodás nélkül olyan helyre kell költözni, ahol pukekók rohangálnak a kertben.
        Szerintem.

        Mi a kérdés?

        1. Szeva Pukke,

          A kérdés a következő – vajon NZ szerte szaladgálnak azok a bizonyos pukekók? Mer’ ha igen… látni, hallani akarom!

          1. Vitya: pukekók NZ szerte vannak, szeretik a legelőket, lápokat, de a nem túl sűrű kertvárosban is gyakran lehet velük találkozni. Vigyázat, útszélen gyakran elcsapja őket a motorizáció!

            Viccet félretéve, szerintem nagyon sokat segít a relokáció nehézségein átlendülni, ha nem valami ELŐL menekülsz, hanem valamiÉRT választasz új lakhelyet magadnak. Legyen célod, elképzelésed, hallgasd meg mások véleményét, de csak tényekre próbálj építeni. Sok sikert, és adj zabpelyhet a válaszott környék pukekóinak!

  3. Ott felul a bevandorlas, munka Uj-Zelandon reszt csereld ki vastag villogo piros nagy betukre! 🙂

  4. Vitya, a kérdésed azért elég általános, mindenki máshonnan indul és másvalamit hoz, ergo nincs általános válasz.

    „elhatározni, dolgozni, gyűjteni, pályázni, utazni, élni?” igen, a nagyja így jön ide, de ez még nem recept.

    Nagyban függ attól, hogy mihez értesz, tudsz-e angolul, stb. Én aszondom -Pukkéval mélyen egyetértve – kérdezz meg egy szakembert, aki fel tudja mérni, hogy milyen esélyeid vannak, roppant sok csalódástól és kiadástól megkímélheted magad. Vagy kiderülhet, hogy már rég itt kéne lenned.

    bevándorlási ügynök jobbra a linkek között

    1. Pappito,

      Kösz a választ. Igen a kérdésem általános, mert még tanácstalan vagyok, viszont egyre inkább érik bennem, bennünk a költözés gondolata…
      Az angol nem probléma, bár papírom nincs róla, de beszélem, a szakmám pedig elég érdekes, mert, bár ez furcsán hangzik tudom, de még itthon, Mo-on is hiányszakma. Akik jelenleg művelik, azok nagy része betanulta, viszont az nem ugyanaz, mintha úgymond mesterektől sajátítod el. És a MESTER szót megnyomnám, hiszen tényleges, valódi mesterekről van szó.
      Természetesen szakemberhez fordulok, csak kíváncsi vagyok az egyszerű (értsd – nem ügynök) emberek véleményére is. És mivel erősen kíváncsi vagyok, vajon milyen esélyekkel indulnék, indulnánk NZ-nak, ezért természetesen szakemberhez fordulok.
      Még egyszer, köszönöm!

      Üdv:
      Viktor

  5. Sziasztok!
    Kíváncsi lennék a véleményetekre.A családommal együtt szeretnénk kitelepülni NZ-ra.Úgy terveztük, eladunk itt mindent Magyarországon,házat,kocsit.Bepakolunk egy pár ruhát, és irány a repülőtér.Itt már nem lehet élni, megfojtanak,kidolgozzuk a lelkünket is, csak azért hogy ne haljunk éhen.A gyermekeinknek nincs jövője.És nem lesz itt jobb semmi.Még nincs késő, középkorúak vagyunk, van még jó pár évünk hátra.A férjem több szakmával rendelkezik, és biztonsági őrként kénytelen dolgozni, mert nincs munka.Én munka nélkül,nem csak a képzettségemnek megfelelő munkát nem találok, hanem semmit. És ez vár a fiamra, lányomra. Új életet akarunk kezdeni, ott ahol nincs tél,ahol ér valamit a munkánk, tapasztalatunk.Állítólag szakembereket keresnek nálatok.Gondolom nem csak egyetemi végzettségűeket, vagyis remélem.Persze, mindenki másként látja, és másra is vágyik. Mi nem a gazdagságot keressük, csak tisztességes életet szeretnénk , és nyugalmat.Szerintetek belevágjunk?

    1. Szia Marcsi,

      Ne haragudj, hogy „csak” én jelentkezem egyenlőre, de véleményem van. Mégpedig, szerintem ne égessétek föl magatok mögött a hátországot. Asszem nagy blama lenne, ha véletlenül nem sikerülne kinn megtelepednetek a pukekók főggyén! Azt javallom, én mint abszolut kivándorlási ügyekben járatlan egyén, hogy előszőr ti is tájékozódjatok milyen esélyekkel indulhatnátok neki. Asszem nem kell izgulni a Mo-i lét miatt egyenlőre,sztem egyenlőre ennél nehezebb nem lesz… de jobb se!
      És igen szerintem vágjatok bele! De okosan, nyitott szemmel, füllel!

  6. Sziasztok,

    Most olvastam bele az eszmecserébe és arra szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a „jó szakmám van” vagy „diplomám van” még nem mond semmit arról, hogy mennyi esélyed van vízumot és munkát kapni. Ha komolyan fontolgatjátok a dolgot, akkor érdemes a bevándorlási hivatal honlapján átböngészni a hiányszakmákat: ha a tiéd rajta van, akkor hiányszakma, ha nincs, akkor itt nem számít annak, akkor sem ha nem sokan értenek hozzá. Azt azért tudni kell, hogy munkavállalási engedélyt csak olyan szakma esetén adnak ki külföldinek, amit nem tudnak helyivel megoldani. Vagyis hiába díjnyertes mesterfodrász valaki, fodrászokat itt is képeznek, tehát erre nem kapsz WP-t. Láttam már nagyon menő budapesti marketing menedzsert pofára esni. De van sok olyan szakterület, ahol mindig nagy a hiány: ilyen pl. a diplomás nővér, az orvos és a hegesztő. De van még sok: ezt a listát érdemes átböngészni.

    A másik az elindulás, pakolás kérdés: jó annak, aki megteheti, én azért gyerekekkel nem indultam volna neki a nagyvilágnak valamiféle biztonsági háttér nélkül. Vagyis ha nincs munkaajánlatod és úgy jössz, akkor bizony benne van a pakliban, hogy pár hónap után vissza is kell menned. Eddigi majdnem három itt töltött évem alatt több, mint öt magyar családot láttam hazaköltözni, mert nem jött nekik össze. Volt aki 3 hetet bírt finanszírozni….

    Üdv:

    NZ/X Rita

  7. Marcsi!
    Miert pont Uj Zeland? A koltozes tavolsaga nem noveli az boldogulas eselyet.
    Akkor gyere ide, ha okod van ra. Itt pl nincs kolbasz, teliszalami, Balaton szelet, Turo rudi, vagy eppen egy alap dolog: rendes kenyer. Tel pedig igenis van, hetekig csak esik az eso. A hazakban hideg van, mert nincs rendes futes. A munkanelkuliseg rekordokat dont. Az emberek eleg feluletesek, nem mindenki szereti a bevandorlokat. 40 ora hazajutni haztol hazig Magyarorszagra. Ja es egy negy tagu csaladnak $10000 (=masfel millio forint). Szoval ha honvagyad van, akkor megszivtad.

    Probald ki Ausztriat eloszor.

  8. Vitya, elárulod milyen szakma?

    Azt érdemes figyelembe venni, hogy még mindig magas a munkanélküliség, majdnem a duplája annak, mint amikor mi jöttünk és nekünk 6 hónap alatt sikerült az első munkához hozzájutni.

    Mi nem égettük fel magunk mögött a hidakat, nekem még az állásomat is tartotta a cég ahol dolgoztam, nem adtuk el a lakást, stb. Szerintem ésszel kell csinálni. Az nem kudarc vagy probléma, ha nem jön össze és vissza kell menni, de ha nincs hova, akkor azért komoly gondokat okozhat.

    A hiányszakmával kapcsolatban, láttunk egy srácot, (nem magyar) aki évek óta dolgozik itt wp-el, a cég szereti és nem is tudja pótolni, neki nem akarták meghosszabbítani a munkavállalási engedélyét, mert nem kiwi, van a helyére más a munkanélküli regiszter szerint. Igaz, hogy aki kiwi benne volt a regiszterben, az nem ért hozzá, nem akarja csinálni és 600km-re lakik, de akkor is ott van a rendszerben. Kicsit furán működik, no.

    1. Sziasztok,

      Igen természetesen elárulom a szakmám, nem titok. Kárpitos vagyok. Egy kárpitos, aki ezer dolgot tanult és tanul most is a szakmáján belül és mellé, hogy komolyan felépíthesse az életét. Főiskolára is jártam műszaki menedzser szakra, hogy megtanuljam minél hatékonyabban megszervezni a vállalkozásomat, s hogy megtanuljam minél hatékonyabban felépíteni az életünket. Nem a diplomáért csináltam. Az jelen pillanatban itthon sem ér sokat, főleg mióta egyértelműen érezhető és látható, hogy sok főiskola és egyetem egy rakat pénzért cserébe mennyire keveset ad, viszont ontják magukból a tényleges tudás nélküli diplomásokat. Ez a mai helyzet a mai felsőoktatásban. Ja és akkor a rektorok, dékánok havi több milliós nettoját még nem is említettem… és nem is fogom. Hogy egy kicsit Pukkénak is válaszoljak – én nem azért akarok elmenni innen mert menekülnék, vagy mert irígykednék vala a tiáltalatok élt életet. Nem. Én szeretnék egy normális, kiszámíthatóbb, sőt sokkal kiszámíthatóbb életet élni és biztosítani a családom jelenlegi és jövőbeni tagjai számára is! És nagyon szeretném látni végre, hogy eredménye van a munkámnak és az életemnek… Ez talán nem nagy kívánság…!

      Üdv!

      1. Újra itt,

        És nagyon örülök,hogy végre kezd beindulni a beszélgetés ezen a topikon, és végre jönnek azok a hideg, kegyetlen, realtime infok amikre vártam, mióta kezdek felocsúdni a kezdeti csodálkozásból! A kezdeti csodálkozásból, amit NZ okozott nekem. Soha nem gondoltam volna, hogy NZ-t valaha is ennyire élhetőnek találom. Végre kezd az „ember gyereke” gondolkodni! És nyitott szemmel és füllel járni-kelni.
        Egyébiránt kicsit deja-vue érzésem van, mióta tudom, hogy Izélandról sokan elvándorolnak máshová pont azért, amiért mi viszont oda szeretnénk.
        Igazam van-e, ha azt kezdem gondolni, hogy Izéland nem sokkal fejlettebb gazdaságilag Mo-nál, viszont a társadalmat tekintve ég és föld a különbség?

        1. mit értesz fejlettség alatt? a GDP a duplája a magyarénak (fele lakosság), a korrupció szintje elenyésző, a mindennapi életben nincs jelen. Egy vállalkozás elinditása (ha jogosult vagy ilyesmire itt) egy nap. Az adók nem elviselhetetlenek, nincs nyolcvanféle elvonás, egy szja bevallás egy fél A4-es oldal. A cégek 90+%a 7 vagy annál kevesebb embert foglalkoztat. Majdnem mindent el tudsz intézni a neten.

          Erős mezőgazdaság van, hatalmas exporttal (tejtermékek, hús, bor) viszont a viszonylagos elszigeteltség miatt (drága ideszállitani mindent) működik a kisipar. A GDP 68%a a szolgáltatóiparból jön össze.

          NZ nem olcsó ország, aki innen megy az leginkább Auba megy, mert ott magasabbak a fizetések.

          Ez elég egyszerű ország, viszonylag békés és nyugis, pláne a középeurópai közeghez képest. Megvannak a maga hátrányai és kellemetlenségei, mint mindennek.

          1. Csak mellekesen: A 90+% 7 fo (kedd?) temahoz csak annyit, nem csak azert van igy mert annyira vallalkozas barat a kornyezet (bar persze ez igaz), hanem mert egy alkalmazottat itt nem lehet kirugni pl azert mert inkompetens. Ezert mindenki aki teheti alvallalkozokkal dolgozik. Mas kerdes, hogy a mittudomenhogyhivjak szabaly miatt, ha a vallalkozas bevetelenek asszem 80%-a egy cegtol jon, az NZAPEH ugytekinti, hogy ott vagy alkalmazasban es lecci adozz is ugy.

          2. Szegasztok,

            Kicsit utánanéztem néhány gazdasági adatnak itt a neten. Ezek szerint 2008-as adatok alapján Mo. a teljes évi nominális GDP-t tekintve 2 hellyel végzett előrébb a világranglistán, mint NZ.(Mo 53. volt, míg NZ 55.) Oszt következett a recesszió, minek hatására 2009-ben már az egy főre jutó GDP-t tekintve közel 20 hellyel maradott le Mo.(NZ a 29., míg Mo a 46. vót.) Nem ösmeretes számomra a jelenlegi adat, csak annyit tudok, hogy mindenki nagy megrökönyödésére Mo az eddig eltelt fél évben a várakozások ellenére 0,2%-os gazd-i növekedést ért el. Ami aztán vagy igaz, vagy nem. Ezt nem tudjuk mérni.
            De én egyébként nem erre gondoltam, amikor a gazd-i fejlettségről beszéltem. Ahogy egyre több NZ site-ot találok és nézek meg, arra a következtetésre jutok, hogy pl. az árak annyira nagyon hasonlóak, hogy már szinte azonosak néhány kivételtől eltekintve, mint pl az ingatlanárak. De a napi megélhetés „rezsije” nagyjából ugyanaz, legalábbis ha számszerűsítjük. Igen, többen is írták a blogjukon, hogy nagyjából hasonló árfekvésekről van szó, tehát, ahogy te is fogalmaztad Pappito, NZ drága ország. Mivelhogy Mo az, nem kicsit. Ellenben az az érzésem, hogy a reálbérek viszont még köszönőviszonyban sincsenek egymással, s ezért fordulhat elő, hogy a magyar vásárlóerő erősen a nullához tart. És ez nagyon nagy baj! Míg nálatok, persze ha már egyenesben az életed, tehát nem kell izgulnod, hogy vissza kell-e menned, van megélhetésed, biztosnak mondható lakhelyed, családod rendben, terveid rendben stb., tehát, ha egyenesbe jöttél, akkor a mindennapi életed sokkal egyszerűbb és könnyebb…és nem utolsósorban tervezhető! Igaz ez?
            Most hogy komolyabban belegondolok, asszem Mo azért tűnik nekem gazdaságilag hasonszőrűnek, mert az EU közepén leledzik. De ez nem garancia semmire… csak arra, hogy az EU csakúgy, mint az elmúlt ezer esztendőben már annyiszor, de annyiszor, ismét ki akarja használni a magyarok túlburjánzó büszkeségét, amely büszkeséget egyébként nem tudok mire vélni. Szerintem nem nagyon van mire büszkének lenni. tudom, most jónéhányan elkezdik felsorolni, hogy dehogynem hiszen… de, ha gondolkodnak kicsit, akkor rájönnek, hogy nem a pesszimizmus szól belőlem.

            Megint elkalandoztam – szóval a gazd. Tele vagyunk újabbnál újabb fogyasztási cikkekkel, akár számtech, akár szolgáltató ipar, akár gépipar, akár bútoripar. A magyar emberek jó része úgy öltözik és viselkedik, hogy az ne sugallja a tényleges anyagi, társadalmi helyzetét, állandóan cikkeznek a különféle orgánumokban a különféle befektetésekről, építkezésekről, fesztiválokról, világra szóló magyar csudákról stb. Na vmi ilyesfélére gondoltam, amikor kédeztem, hogy NZ nem sokkal fejletteb-e…

            Üdv

          3. Tibor,

            „Mas kerdes, hogy a mittudomenhogyhivjak szabaly miatt, ha a vallalkozas bevetelenek asszem 80%-a egy cegtol jon, az NZAPEH ugytekinti, hogy ott vagy alkalmazasban es lecci adozz is ugy.”
            – Ez alatt mit értesz? – Mert ha jól értelmezem, akkor, ha alvállakozóval végeztetek el vmilyen munkát én, mint fővállalkozó, és a cégem bevételének kb. 80%- emez alvállalkozó cég munkájából származik, akkor úgy kell adóznom, mint neki? Vagy??

            Elnézést, ha hülyeséget kérdezek, de ez számomra ismeretlen dolog.

          4. Vitya, forditva, ha Te vagy az ‘alvallalkozo’ es a beveteled gyakorlatilag egy cegtol jon, akkor az NZapek ugy gondolja, hogy csak azert csinalod, hogy csalhass, mert kvazi alkalmazott vagy, ezert lecci adozz mint egy alkalmazott.

  9. Marcsi, Tibornak sok igazsága van, ha bármi havária van, akkor innen nem tudsz hazastoppolni.

    Tél is van, ez nem a karib világ, nem is fiji, óceáni éghajlat van, a déli szigeten nemrég még havazott, lefagytak az utak.

    Ha annyit tudsz NZ-ről, hogy itt nincs tél, akkor előbb kicsit nézz utána, hogy hova indulsz.

    Van az a mondás, hogy ha Mo-n megálltátok a helyeteket, akkor máshol is meg fogjátok, de én is előbb európát javaslom, bár ott is komoly munkanélküliség van itt-ott.

  10. Sziasztok!
    Köszönöm szépen a válaszokat.A tél kapcsán arra gondoltam, amilyen tél nálunk van.Nógrád megyében élünk, ahol a minusz 20 fok általános.Nekem ez a tél.Nem tudom közületek élt e valaki az északi /MO/ országrészen.A munkanélküliség szinte 100%.Ha van is munka minimálbért fizetnek, miközben a beledet kidolgozod 12 órában.A legutóbbi munkahelyemen 24 órát dolgoztam minden másnap.A fizetés amit kaptam érte arra volt elég hogy elutazzak a munkahelyemre, és ne haljak éhen.Pesten egy kicsit más a helyzet,több a munka.De annyit nem fizetnek hogy ott béreljünk lakást.Ördögi kör, amiből szabadulni szeretnénk.
    Ahhoz hogy el tudjunk innen menni, el kell adni mindent. Nincs pénzünk arra hogy elutazzunk.Vissza nem is akarnánk jönni.Elég volt ebből az országból.Elég volt a korrupcióból, a könyöklő emberekből,és abból hogy csak akkor jutsz munkához, ha van ismerősöd, rokonod aki bevisz.Nem köt ide már semmi,nincsenek rokonaink, szüleink.
    Nem tudom élt e már közületek úgy bárki, hogy nem tud venni tüzelőt, mert nincs munka ,nincs fizetés, miközben minusz 20 fok van.
    Természetesen tájékozódunk , nem indulunk el, csak úgy . Írtam bevándorlási ügynöknek is, de még nem válaszolt.Hogy miért NZ? Nézegettük a bevándorlási helyzetet,és talán ott könnyebb.Ausztráliához már túlkorosak vagyunk,Kanada meg hideg.Olyan hely kell ahol a gyerekem nem munkanélküliként kezdi az életét.Teljesen új életet akarunk kezdeni.

    1. Szia Marcsi,

      Hasonló a sorsunk és mi tudunk tájékoztatni,ha még aktuális,de privátban.

      1. Kedves Juli!

        Mi is gondolkodunk az Új-Zélandba történő kitelepülésen.
        Kérlek, segíts informálódni.

        Köszönettel:

        Mariann

      2. Üdvözlöm Kedves Juli!!

        Ne haragudjon, hogy csak így zavarom. Egy 2010-es fórumon olvastam a hozzászólását amikor felajánlotta a segítségét egy Marcsi „nick” névvel rendelkező hölgynek Új Zélanddal kapcsolatban. Ha nem nagy fáradtság, és ha nem okoz önnek gondot tudna valami pozitívummal szolgálni azzal kapcsolatban ha 3 gyermekkel szeretnénk ki menni Új Zélandra, és ha már ott vagyunk ott is maradni?! 🙂 Köszönöm szépen a válaszát előre is!! Varga György

  11. Marcsi, én értem amit írsz, de a mindent eladok oszt majd lesz valami… na az a legnagyobb marhaság, amit csinálhattok, szerintem. Nem csak ti, mindenki.

    A pénzetek gyorsan elmegy, munkát meg nem fogtok kapni, mert ez nem az eu, ide kell munkavállalási engedély, azt meg nem osztogatják csak úgy. Még azoknak sem, akiknek soksok év igazolható munkatapasztalata van és beszélnek angolul.

    Mi lesz a gyerekekkel? Itt nem tüzelőre, hanem lakbérre kell a pénz. SOK.

    gondolkodj

  12. Marcsi, ha 100%-os a munkanelkuliseg, akkor mar bezartak a boltok, kocsmak, stb. Nincs benzinkut. A tanacs is lehuzta a rolot.
    Na de ne hasogassuk a szorszalat.
    Itt minimum 300-400000 Ft-nyi $-ba lesz minden itt eltoltott honap munkakereses. Semmi frill, csak az alap. Plusz kocsit venni, ‘bond’-ot fizetni a hazberlesre. Ideutazni is bekerul minimum 1 millaba egy 4 tagu csaladnak. Nem jobb lenne ezt a penzt inkabb valami ertelmes dologra kolteni?
    Ha beszelsz angolul, menj inkabb a brittekhez. Oda meg vizum sem kell. Olcsobb, oszt ha szivas haza lehet menni 30rugobol.

  13. Persze, igazatok van.Úgy nem lehet nekivágni hogy majd lesz valami.Nem is így tervezzük. Csak szeretnénk egy jobb életet,semmi mást.A helyi munkanélküliség, persze nem 100%.Egy 2000 lakosú faluban élek, ahol kb 200 ember jár dolgozni.A többi munkanélküli, meg nyugdíjas.Úgy érzem itt nincs jövőnk.Valahová lépni kell.
    Tudom nem illő más anyagi dolgai iránt érdeklődni. De azt hadd kérdezzem meg, hogy nektek, most itt minden fórumozóra gondolok, hogy sikerült kimenni?Tényleg egy vagyonba kerül a repcsijegy. Munkát találni?Főleg úgy , hogy nem osztogatják a munkavállalási engedélyt.Mik azok a szakmák amikkel van esély?Mi már nem vagyunk gyerekek, több mint 20 év gyakorlati tapasztatom van a szakmámban, és a férjemnek szintén.
    Az angol helyzetről sem tudok semmi jót.Nagyon sokszor vágják át az ott dolgozót. A szomszédban lakó lánynak nem fizették ki a bérét, alig tudott hazajönni. Csak nagyon vacak munkák vannak, amiket a helyiek már nem vállalnak el.
    Hát, nem tudom, de valamit tenni kell, mert ez így nem jó.Attól persze én is félek, hogy mi van akkor ha eladunk mindent,feléljük a pénzt, vissza jönni nincs hová,munkát nem találunk.

  14. Szia Marcsi,

    Ha elolvasod, amit fentebb hozzászóltam, már akkor javasoltam, hogy nézd át a bevándorlási hivatal honlapján a hiányszakmákat. Ezekkel van esély. Nem garancia, csak esély. Ha nem vagytok rajta a listán: akkor bármennyi a tapasztalatotok, nem adnak rá permitet. A legtöbb itteni magyar akit én ismerek IT-s, nem feltétlenül mérnök, de IT-s szakember.

    Tudom, hogy Angliában sem könnyű munkát találni, de ha nem feketén vállalsz munkát, akkor kevésbé vághatnak át. Ez Új-Zélandra is érvényes: a feketén dolgozók nagy részét bizony keservesen átverik, nem fizetnek, vagy nem annyit, amennyit ígértek, abban a tudatban, hogy úgysem tud hová fordulni, mert feketén dolgozni illegális és azonnali kitoloncolás jár érte.

    Kérdezted, hogy hogyan sikerült kijutni. Mi például a legbiztonságosabb módot választottuk, a férjem kapott egy állás ajánlatot és már egy aláírt, határozatlan idejű munkaszerződéssel, WP pecséttel az útlevelünkben jöttünk. Nem ez az egyetlen út ide, de ez a legkevésbé kockázatos.

    Félre ne értsd, nem lebeszélni akarlak arról, hogy nekivágjatok, de tényleg szomorú, amikor valaki minden vagyonát belefekteti abba az álomba, hogy itt milyen könnyű lesz és aztán mégsem jön össze és még nehezebb a helyzete, amikor vissza kell mennie. Volt olyan család, akiknek már akkor szóltam, amikor még Magyarországon voltak, hogy ezekkel a paraméterekkel (végzettség, nyelvtudás, stb.) nagyon kicsi az esélyük, gondolják meg a dolgot. Idejöttek, elköltöttek egy rakat pénzt és aztán pár hónap múlva csalódottan mentek is vissza. Mert egy ismerőstől úgy hallották, hogy itt milyen könnyű. Annyi pénzből akár nyaralhattak volna egy jót, ehelyett bosszankodással és munkakereséssel töltötték az időt.

  15. Marcsi, ha elolvasod a blog elejét, főleg az első hat hónapunkat, akkor meglátod. Vagy nézz bele a jobb oldalt felsorolt NZ magyarok blogjaiba (sajnos nem irkálnak már de a korábbi tapasztalataik szerintem értékesek)

    Nekünk, válság előtt, viszonylag nyugodt munkaerőpiacon, 3% alatti munkanélküliség esetén, nyelvtudással és nemzetközi szakmákkal (5+ év tapasztalattal, referenciákkal) 6 hónapot kellett finanszíroznunk (két felnőtt+gyerek)és már össze voltunk pakolva, hogy megyünk vissza, amikor beesett egy állásajánlat.

    Mi úgy indultunk el, hogy adtunk magunknak 6 hónapot, erre volt fedezetünk is és volt hova visszamenni. Mások előre lebeszélt állásinterjúkkal érkeztek, volt aki már előre igényelt letelepedési engedélyt a végzettségére és munkatapasztalatára kapott pontok alapján és PR-ként érkezett ide. A társaságból a nagyja előre alaposan gondolkodva, menekülőutakat hagyva jött ide (legalábbis aki az elmúlt 3-4 évben jött), vagy előre lezsírozva mindent, mint NZ/X Ritáék, a két gyerekkel.

    Láttunk itt már sokféle magyart, akik aztán elmentek innen, olyan is aki sok pénzzel jött, olyan is, aki kiváló szakmával, kiváló renferenciákkal. Semmire sincs garancia.
    Jó szakma, agilis bevándorló, nyelvtudás ÉS szerencse is kell.

    Ha nem titok, megmondod, hogy milyen szakmáitok vannak és mennyire beszéltek angolul?

  16. Köszönöm a válaszokat. Az én szakmám szociális gondozó-ápoló,gondolom ez nem sokat ér NZ-n.A többi végzettségem,a gyors és gépíró, meg a biztonság technikus,ez a személy és vagyonőr magasabb szintje.gondolom nem piacképes. A férjem központi fűtés és csőhálózat szerelő, vízvezeték szerelő, és műszerész.Angolul mind a ketten társalgási szinten beszélünk.Van 2 gyerekünk, 19 és 17 évesek.Már többször elterveztük hogy el kéne innen menni.Most ez még aktuálisabb, itt a helyzet egyre elkeserítőbb.A válság előtt kellet volna lépnünk, de hát ki tudta előre…
    Van egy remek tervem,egy jó kis vállalkozás,amit külföldön lehetne csinálni.Ennek még utána kell járni.Egyenlőre az angol tudásomat csiszolgatom.Ha nem is települünk ki , akkor is el kell innen menni, legalább dolgozni valahová.Az itt kapott fizetésből nem lehet megélni.
    Igen a szerencse… Az utóbbi időkben ez nagyon elkerül minket.

  17. a gondozó-ápoló nem rossz szakma itt (talán hiányszakma is), de tippem szerint honosittatni kell a képzettséget, hogy dolgozhass benne – utána viszont viszonylag jó pénz.

    a központi fűtés szerelés itt nem jó semmire, nincs fűtés a házakban, a vízhálózatot meg plasztikcsövek jelentik 🙂 egyébként ez pláne nem rossz szakma, egy tapasztalt plumber itt jól keres.

    beszélj egy bevándorlási ügynökkel!

  18. Elore elnezest kerek ezert a postert….
    „a gondozó-ápoló nem rossz szakma” – Ha ha ha. A leheto legroszabb! Regisztraciohoz kotott, elcseszett szigoru angol nyelvvizsgaval. Semmi joval nem tudlak biztatni. Amikor a bevandorlo sebesz orvost 10 ev gyakorlattal visszakuldtek az egyetemre egy nover semmi jora nem szamithat.
    Az egeszsegugy kicseszett nagy business NZ-n. Legalabb is az volt Helen Clark alatt de valoszinuleg ez nem valtozott sokat azota sem. A benfentesek vedik is a sajat beveteluket es nem engednek senkit a tuz kozelebe. Tudnek errol meg meselni de maradjunk ennyiben most.
    Andrew

  19. Andrew ebben nagyon egyetértünk!!! Az új-zélandi regisztráció megszerzése nem könnyű. Én végigcsináltam, végül megkaptam, de sok-sok időbe és sok-sok pénzbe került.

    Ráadásul rákerestem a megfelelő honlapra és szociális gondozóként még külön kompetencia vizsgát is kell tenni, pl. elvárják, hogy a Maori jogokban, kultúrában, stb. járatos legyél és ezt egy vizsga keretében bizonyítanod is kell. Ráadásul a regisztráció még nem egyenlő a működési engedéllyel, csak feljogosít arra, hogy működési engedélyt kérj, amit évente meg kell újítanod és ezt sem mérik olcsón. És ez még nem garantálja, hogy munkát kapsz, csak annyit, hogy elvileg dolgozhatsz, ha valaki alkalmaz.

    Marcsi, a 19 éves fiad nagykorú, és ha jól tudom, Ő már csak saját jogon folyamodhat vízumkérelemért. Vagyis, ha Ti megkapjátok, akkor az nem jelenti automatikusan, hogy Ő is kap vízumot.

    Azt hiszem tényleg jobb ha beszéltek egy szakemberrel, mert szerintem azért a Ti esetetekben nem biztos, hogy egyszerű lesz a dolog….

  20. Sziasztok!
    Találtam egy bevándorlási ügynököt,Hajnalka a neve a vezetékneve nem jut eszembe.Kitöltöttük a jelentkezési lapot de nem jött semmiféle válasz.Tudtok róla valami? Működik még?

  21. Szerintetek van olyan hely a földön, ahol egy magyar család tisztességesen meg tud élni a munkájából? Ahogy nézegetem a helyeket egyre inkább elkeseredek.Ahol nincs sok ember, meleg van, ott nincs munka. A másik tapasztalatom pedig, ahogy különböző fórumokba írogatok, valamint az iwiwen is találtam elég sok külföldön élő magyart, hogy senki sem segítőkész. A legtöbb nem is válaszol, pedig nem munkát kérek csak tájékoztatást, munka, élet, lakás terén.Összetartás egyenlő a nullával.Azért vagyunk ott ahol.

    1. Marcsi,

      Ez a magyar ember ismérve. Ahogy mondani szokás – a magyar külföldön is csak magyar.

      Bár akik ezen a fórumon írogatnak, beszélgetnek valószínűleg kivételt képeznek, hiszen rengeteg infoval és tanáccsal látnak el bennünket indulni vágyókat. Ezért köszönet mindnyájuknak!!

    2. Marcsi, en meg azt gondolom, hogy ha barmelyik ablakon kinezve nem tetszik amit latsz, akkor lehet hogy az ablak az tukor.

    3. Tudom, hogy nem ezeket a válaszokat várod, de hogy azonos nyelvet beszéljünk, szeretném tisztázni a következőket:

      1. a „külföldön élő magyar” nem azt jelenti, hogy „dúsgazdag időmilliomos, aki tudja a válaszokat”, hanem azt, hogy Magyarországról külföldre költözött. Ugyanúgy vannak problémái, sőt, képzeld, a legtöbbnek ugyanúgy a pénze és/vagy a szabadideje kevés. Hozzáteszem, ha tartósan sikerült egy idegen környezetben megállnia a helyét, akkor feltehetőleg kialakult benne egyfajta problémamegoldó képesség, így nem panaszkodik, hanem megoldást keres, s inkább kerüli mások problémáit. Feltehetőleg.

      2. a „nem segítőkész”, illetve „nem válaszol” az nem jelenti azt, hogy „összetartás egyenlő a nullával”. Az csak azt jelenti, hogy az illető saját életét éli, és úgy döntött, hogy nem vonódik bele számára ismeretlen emberek életének nehézségeibe. Lehet, hogy ő is keresi még a válaszokat, lehet, hogy nem akar ismeretlenül tanácsot adni vagy reményt kelteni. Gondold végig, hogy mennyire tudod kezelni az elutasítást és a közönyt, mert idegen környezetben eleinte bőven jut belőle, arra inkább ne építs, hogy valaki megoldja a problémáidat csak azért, mert ugyanaz az anyanyelve.

    4. Marcsi,

      Biztosan van olyan hely a földön, de nem könnyű megtalálni. Amikor gazdasági válság van, akkor nemcsak a magyaroknak nehéz, hanem másnak is. Azért itt is van sok munkanélküli, ha nem is annyi, mint Magyarországon. És nagyon küzdenek. Sőt, a magyarországi statisztikák munkanélkülinek számolják a feketén dolgozókat is, hiszen hivatalosan, papíron azok, gyakran még a segélyt is felveszik és mellette dolgoznak. Itt aki munkanélküli, az azt jelenti, hogy tényleg nincs munkája. Biztosan van kivétel, de az ritka.

      A fórumokon sokféle ember van, én éppen azt látom, hogy pl. ezen a fórumon nagyon sokan akartak neked segíteni. Biztosan nem minden fórum ilyen, de azokra meg nem érdemes írogatni.

      A külföldön élő magyarokkal kapcsolatban azért azt is tudni kell, hogy nem mindenki mostanában kelt útra. Aki harminc éve nem él Magyarországon, abból viszont már hiányzik a nacionalizmus és sokszor a nagyar identitás is. Ismerek egy magyar nőt, aki 6-7 évesen került Dél-Afrikába, onnan néhány éve költözött át, és sokkal inkább dél-afrikainak érzi magát, mint magyarnak. Éppen ezért főleg a dél-afrikaiaknak segít.

      A másik, hogy sok külföldön élő magyar maga is küzd a munkakereséssel, nem egy családról tudok, akik eddig vidáman éltek az USA-ban és most képtelenek munkát kapni, pedig már állampolgárságuk is van.

      Szóval azért önmagában az, hogy külföld, meg nyugat ma már nem jelent feltétlenül jólétet. Lehet, hogy érdemes lenne pl. először valahol Budapest környékén keresgélni, ott azért sokkal több a munkalehetőség. Nem mondom, hogy a jól fizető állásokat úgy osztogatják, de lehet, hogy nagyobb szerencsével jársz arrafelé…

      Ha pedig komolyan gondolod, hogy inkább a világ másik fele, akkor tényleg érdemes először minél több információt összegyűjteni a bevándorlási, munkavállalási feltételekről, arról, hogy mennyi pénz kell hozzá, nézni, hogy mennyi állást hirdetnek, stb. Ha ez már megvan és az jön ki eredménynek, hogy elvileg belefértek az adott kategóriába (mondjuk elismerik a végzettséged, tapasztalatod, stb.), akkor már megfontoltabban tudsz dönteni.

      Nektek a másik lehetőség az lehetne, ha mondjuk a nagyobb gyerekedet beíratod itt egyetemre és ha Ő végez és kap munkát és residency-t, akkor utána kihozza az egész családot. Ez viszont sok idő és nagyon-nagyon sok pénz. Itt a tanulás sokba kerül…

  22. Tibor,

    És melyik a jobb, ha vállalkozóként adózol, vagy alkalmazottként?
    Ez egy érdekes dolog. Érdekes, hogy alvállalkozó létemre alkalmazottként adózzak, ha egy fővállalkozónak dolgozom vmit. Ha ez itthon Mo-n is így működne, akkor az autópályaépítkezéseken, vagy hídfelújításokon, ill. más állami beruházásokon dolgozó rengeteg alvállakozó cég mind alkalmazottként adózhatna.

    A ti esetetekben ez vajon azt jelenti, hogy kisebb adó terheli az alvállakozó céget, ha bevétele x%-a egy fővállakozótól származik?

    1. http://www.ird.govt.nz

      Ez igy ertelmetlen kerdes. Ha ceg vagy, cegkent adozol, ha maganember, akkor ugy.

      Az en megjegyzesem nem a ‘nagy’ cegekre vonatkozott, hanem az 1-2 szemelyes kft-kre. De tudtommal ez mostmar Mo.-on is igy van, igaz az egesz sztori motivasioja a ket orszagban kulonbozo (adoelkerules vs. pc alkalmazaspolitika).

  23. Szia Marcsi és Vitya! Eddigi tapasztalatom szerint itt a kárpitosok és a vizvezetékszerelők is általában kisvállalkozások. Van belőlük elég sok, ami potenciálisan növeli az esélyeket, hogy az egyik beléd szeret és csak téged akar alkalmazni. A probléma ott kezdődik, hogy work permit nélkül nem fog alkalmazni, a work permit-hez szükséges munkaszerződést pedig nem akarja kiadni, mert ez neki is nagyon sok macerát jelent az Immigration felé. Szóval, lehet, hogy rólad álmodott éjszakánként, de mégsem vállalja be az egészet, mert az Immigration itt bürökráciában képes túlszárnyalni a magyar Apeh-ot. Ha van rá esélyetek, akkor érdemes átgondolni a residence megszerzését még otthonról. Ami egyébként csak javitja az esélyeiteket a munkaszerzésben, de sajnos nem garantálja az azonnali sikert (saját példa), szóval a köztes időszak finanszirozását valahogy meg kell oldani.

    1. Szia Anikó,

      Van-e blogod, vagy egyéb elérhetőséged, hogy okulhassak a ti példátokból?
      Ha „csak” Emiled van, és nem tartod tolakodásnak tőlem, örülnék ha elküldenéd a blogomon keresztül!
      Előre is köszönöm!

      Viktor

      1. Megirom ide, hátha másokat is érdekel. A kisvállalkozások és a work permit kapcsolata nem a saját példám, hanem egy drága, szeretetreméltó család példája. A férj autóvillamossági szerelő, ami itt elvileg hiányszakma. Egy év után sem sikerült munkát kapnia és elfogyott a pénzük. Sirva vittük ki őket a reptérre. Akik ide irtak és próbálják arra biztatni az embereket, hogy nagyon alaposan gondolják át a döntéseiket és készüljenek fel, azok nem a levegőbe beszélnek, hanem átélték, amiről irnak. És a saját példám: közgazdász végzettséggel és residence permit-tel (amit a férjem jogán kaptam meg, aki IT-s szakember és van állása) 5 hónapba telt, mire kaptam munkát. Előtte részmunkaidőben dolgoztam annak a multinak, akinek már Magyarországon is. Ezalatt szintén nézegettem az állásokat, de inkább csak félgőzzel. Ez az 5 hónap az igazi intenziv munkakereséssel töltött időszak. A munkahelyek 99.9%-a vagy egyáltalán nem válaszol vagy valami közhelyes indokkal elutasit. Egy munkahely válaszolt, ahová fel is vettek. Hála Istennek, nekem csak egy munkahely kellett :), szóval nagyon örültem neki.

  24. Marcsi, kérlek olvasd el ezt: https://www.pappito.com/bevandorlas-munka/

    pont azért született, mert sok a félinformáció mindenfelé és messzebbről más a kép.

    Rágd magad végig rajta, sőt, nemsokára frissítem az egész bevándorlás/munkavállalás menüpontot a fejlécben, hogy kicsit átláthatóbb és információgazdagabb legyen, hátha az segít.

  25. Szegasztok,

    Ugye érzitek Marcsi soraiból, hohy mennyire elkeseredett? Elkeseredett, mert nem nagyon talál kiutat a szutyokból, ill. talál ő, csak az meg nagyon nehezen járható. És pont az az egyik fő oka a járhatalanságnak, amiért el akar menni – anyagiak.
    És itt most az anyagiakat nem gazdagságként kell definiálni (csakúgy más fórumokon sem!), hanem nagyon nagy problémaként, vagy inkább akadályként. Akadályként, amit az ember nem elkerülni akar, hanem, mint normális esetben mindenki, megoldani, túljutni rajta. Csakhogy ez itthon nem igazán megy… hacsak nem akarod a polgártársaidat kiszipolyozni, kihasználni…
    Imma fogalmazta meg anno a blogjában frankón a kivándorlásának okait –

    „Sokaknak az okokat nem kell magyarázni, mert értik, de nincs mindenhol szinkronitás, úgyhogy röviden leírom.

    Nem is tudom, melyik a legfontosabb, mert rengeteg oka van ha az ember el akar menni a saját hazájából. Azért nehéz ezt megfogalmazni, mert ez nekem egyáltalán nem akkora probléma, mint például a melltartóvásárlás, de persze nem akarom elbagatellizálni a kérdést. Szóval címszavakban:

    – Nem tudok ügyeskedni, fusizni, intézni ezt-azt, csencsölni, és úgy általában félfeketén félmaszekolni, a bér-fizetés meg itthon nem pálya
    – Nem tudok hosszú távon egészséges maradni a hungaro-hetero megcsömörlött kedélybeteg masszában
    – Nem vagyok én bumburnyák, mer okos vagyok, kreatív, tetterős, nagy teherbírású, ennélfogva szeretnék sokat dolgozni és megélni (és itt a hangsúly a megélni szón van…)
    – Még ezt sorolhatnám, de tulajdonképpen a legfontosabb: van egy gyerekem akinek nem azt szánom amire itt jelenleg számítani lehet.”

    Csanád fogalmazta meg még az igazat valahogy eképp –

    „Gyönyörű nők sétálnak számolatlanul, pezseg az éjszakai élet. Ittam pálinkát, jó volt. Ettem Turó Rudit, téliszalámit és gyulai kolbászt. A családtagjaim fantasztikusak, a barátaimmal alig van már kapcsolódási pontunk, mégis szuper volt találkozni velük.
    Voltam író-olvasó találkozón, nosztalgikus élmény, de rájöttem, nincs ott semmi keresni valóm.
    Mindeközben a szívem szorul el: Budapest élhetetlen, minden aspektusában. Maga a kis pokol.
    A városszervezés tragikus, a két évvel ezelőtt feltúrt utak ugyanúgy fel vannak túrva. A közlekedés gyalázatos. Új-Zélandon nincsenek autópályák, csak Aucklandben. Emiatt a város egyik végéből a másikba jutni fájdalommentes és kiszámítható. Magyarország cirka tízszer annyi autópályával rendelkezik, ezzel szemben Budapesten megtenni 40 kilométert másfél órás kalandtúra, és remegő gyomorral végződik.
    Az emberek rosszkedvűek, ellenségesek és a segítőkészséget hírből sem ismerik. A bizonytalanság, a rosszindulatú, bizarr kivagyiság fojtogató páraként hömpölyög.
    Ez egy szegény ország, de már elfelejtettem, hogy mennyi új és drága autó rohangál az utakon. Egy kereszteződésben állva belénk kanyarodott egy piros Renault (a kár inkább esztétikai jellegű, szerencsére), idős vezetője felháborodottan rázta öklét, majd nem állt félre, hanem elhajtott.
    Tetszőleges dolog elintézése tízszerese a normálisnak: bankszámla nyitás két és fél óra, adás-vételi szerződés megkötése 3 és fél. Félórákat töltök bankautomata keresésével, a kisebb üzletek nagy-többségében nem fogadják el a kártyát.
    Semmi sem megy simán, semmi sem korrekt, viszont lehetetlen a belvárosban eltölteni fél órát anélkül, hogy koldusok hada ne környékezne meg.
    És nem, mindez nem normális. Nem kellene normálisnak lennie.
    Az árak ijesztőek – nagyjából az új-zélandi árakkal találkozhatunk – csak a kurvák, az ingatlan, a cigi és a kommersz alkohol olcsóbb.
    Négy év elég volt, hogy megszokjam, hogy van jobb, négy év elég volt ahhoz, hogy elborzadjak most: nemcsak az aktuális állapotok miatt, hanem amiatt is, hogy EZT képes voltam 35 éven keresztül normálisnak tekinteni.
    Semmi sem olyan, amilyennek lennie kellene, semmi sem olyan, mint lehetne. Pedig a lehetőségek adottak volnának.
    Rettenetesen sajnálom.
    Pont.”

    – Az okokat tehát mindenki ismeri…
    Szóval kérlek ne bántsátok se Marcsit se mást, azért mert időnként elkeseredésében beszólógat, vagy nyafog… és tudom, hogy csak segíteni akartok, de ő ezt nem vette még észre, mert úgy tűnik, tényleg nagy szarban van…

    Szóval menni szeretnénk…

    1. „Új-Zélandon nincsenek autópályák, csak Aucklandben. Emiatt a város egyik végéből a másikba jutni fájdalommentes és kiszámítható.”

      ez igaz volt két évvel ezelőtt, de nem igaz ma. napi 50km-t autópályázok és a kiszámíthatóság nem éppen az első szó, ami eszembe jut. Tudom, mellékes, de akkor is.

      Egyébként nem Marcsit bántjuk, hanem szóvá tették a kommentelők, hogy szembe megy a józan ésszel. Ide jönni vakra a legdrágább lehetőség, ami csak adódik. Arról nem beszélve, hogy van egy olyan mondás is, hogy aki ott nem boldogult, az itt se fog. Persze ez csak mondás.

  26. Pukke szavaira némiképp visszautalva én is úgy vélem, hogy elkeseredésből idejönni és lesz-ami-lesz alapon belevágni nagyon nehéz. Pláne most. Úgy értem mikor a gazdaság és ezáltal a munkaerőpiac is még mindig gyengélkedik.
    Meg lehet próbálni, de vagy hatalmas szerencse szükséges hozzá vagy nagyon sok pénz (persze jobb ha mindkettő megvan), ezenfelül sok-sok utánajárás a kiutazást megelőző időszakban.
    Nem tagadom, én is ilyen módon jöttem ki, de nem mertem az egész családot hozni, sem anyagi sem lelki okokból. Ezenfelül tudakolóztam előtte, hogy a szakmám itt kelendő-e vagy sem, valamint van nemzetközileg elfogadott papírom arról, hogy ezt tudom (no nem az Immigration számára, ezt ő nem fogadja el, a munkáltatók viszont annál inkább). Ami viszont a legtöbbet nyomott a latban, hogy még Magyarországról sikerült két interjút (telefonon illetve skype-on) lebonyolítanom, és végül mindkettő sikeres lett. A Sors fintora, hogy itt helyben egy olyan állást sem sikerült megpályáznom, aminek lett volna értékelhető eredménye. Oké, egy-két HR találkozó volt, de komolytalanok.
    Tudom hogy ez főképp IT-ra érvényes (a jó kétkezi szaktudást nehéz telefonon bizonyítani), de egy HR fickó nagyon hangsúlyozta hogy 2009-ben nehéz elhelyezkedni, örülhetek ha bármit találok. Örültem is a végén 🙂

    Ami a megkeseredettségedet illeti az itteni magyar összefogást illetően én megértem, mégha egyáltalán nem is tartom jogosnak. Átéltem ezt a helyzetet, nem vártam segítséget a már itt élőktől, ámde nagyon örültem mikor kaptam. Főképp biztatást, kellemesen eltöltött órákat, azaz mellettem álltak emberileg, mikor nagyon el voltam kenődve a családtól távol. Munkát keresni nem segíthettek, az pusztán egyéni dolog. Vagy végrehajtod egyedül, vagy mehetsz vissza. Sajnos ebben nem nagyon van más lehetőség. Mi is jobbára kisemberek vagyunk itt, alkalmazottak, akik lelkiismeretesen dolgoznak hogy meghálálják az itteni munkáltató belénk vetett bizalmát.

    Egyszer egy sráctól kaptam emailt, hogy segítsek már neki elhelyezkedni egy focicsapatban. Megírtam neki hogy amiben tudok szívesen segítek – főképp információkkal – dehogy mi itt a focihelyzet, arról fogalmam sincs. Járjon utána, aztán ha konkrét kérdése van, véleményt szívesen mondok.
    Eredmény: azóta sem válaszolt.

    Tömören összefoglalva: magyar és/vagy emberi összetartás ide vagy oda, főképp Magadra (Magatokra) számíthatsz, a többi esetleg bónusz lehet, de alapozni nem szabad rá.

    Félre ne értsd, őszintén drukkolok Nektek hogy sikerüljön és szívesen segítek is a magam lehetőségei szerint.

  27. Sziasztok,
    Jopofa olvasni, hogy tortenetek mennyire hasonloak.
    Ha megengeditek akkor en is hozzaadom a magamet.
    IT-s szakma, igazolt szakmai mult, 1-2 tanfolyam, angol tudas es igy is majdnem egy fel ev volt mire lett workpermit meg normalis munkam. PR tobb mint egy evig huzodott kulonbozo vicces okok miatt. A legemlekezetesebb beszelgetes az ugyintezovel valahogy igy hangzott:
    „-Jonapot. Mi van a PR-ommal? Harom hete nem jott hir maguktol.
    -Varunk a borgyogyasz riportjara a borbetegsegerol.
    -?????? Nekem nincs borbetegsegem!
    -Mi is a neve?
    – Mr X.Y.
    -Ja, bocsanat valaki mas papirjai keveredtek az on aktajaba.”

    Hat abban a pillanatban nem tudtam, hogy sirjak vagy nevessek.

    Tanacsot adni pedig nagyon nehez szerintem egy ido utan. Nem utolso sorban illegalis mert a bevandorlasi tanacsadas engedely koteles ha jol tudom. Amig benne voltam ebben a bevandorlas mokuskerekben addig naprakesz voltam. Ha felkeltettel volna a legmelyebb almombol akkor is meg tudtam volna mondani, hogy mi volt a ponthatar a legutolso alkalommal a PR-hoz es mi a procedura.
    Aztan amikor az elet lenyugodott a bevandorlasi ismeret rips-ropsz elavult es mivel a baratok is mind szepen munkat talaltak es lenyugodtak arrol sem jott tobb info, hogy mas szakmakkal hogyan lehet boldogulni.
    Most meg hogy mar nem is NZ-n vagyok meg otleteket is csak ovatosan adnek.
    Indiai kollega ujsagolja minap, hogy kivandorolnanak NZ-re, mit gondolok? Mondomneki: „Ravi, ez K nagy otlet de kerdezz meg valakit aki ott el. Lehetoleg valakit aki frissen erkezett NZ-re.” Aztan masnap olvasom Pappito blogjaban hogy valtozik a torveny. Nagyon orultem, hogy nem kezdtem el az eszt osztani a kollegamnak.

    Az en tanacsom ami nekem bejott:
    -Olvasni az immigration weboldalat
    -Legalabb atlapozni a bevandorlasi torvenyt es a vonatkozo szakmai szabalyozast
    -Kapcsolatot felvenni szakmai szervezetekkel
    -Minnel tobbet megtudni az orszagrol tavolrol
    -Nem felegetni minden hidat magad mogott

    De ezt mar masok mind megirtak.
    Ha valaki Singapore-on keresztul jon vagy megy NZ-re azt szivesen meghivom egy sorre itt. En ezt tudom felajanlani a koznek. 🙂

    Andrew

    1. A köz nagyon örül. Még sohasem ivott Singapore-i sört. Pedig sok Singapore-i kollegája volt… 🙂

    2. Csak egy apróság: tanácsot adni bevándorlás ügyben nem illegális, ha barátilag teszed, közvetlen viszonyban és nem kérsz érte semmit cserébe illetve nem rendszeresen végzed. Valamint ha megjelölöd a forrást, mondjuk egy Immi linkkel és csak azt mondod/írod, ami ott van, nem vonsz le következtetéseket, akkor az nem minősül tanácsadásnak.
      Az Immigration honlap meg tényleg jól használható, szinte mindent ki lehet keresni!

      Kár hogy a szingapúri sörről nem tudtam hamarabb, a kutyám arrafelé jött februárban 🙂 Bár nem hiszem hogy kiengedték volna a reptérről egy italra…

  28. Szegasztok,

    A reakciókból vmi hihetetlen nyugalom árad, úgy érzem…
    Én a magam részéről nap, mint nap bújom a blogokat, olvasom a hírportálokat(főleg nzherald), időnként videokat nézek meg, bele-belenézegetek az immigration oldalaiba (innen tudtam meg azt is, hogy jelenleg a rövidtávú hiányszakmák között megtalálható a szakmám!), ill. más jellegű site-okat is olvasgatok. Szoktatom magam a nyelv hangzásához. Igazság szerint attól féltem kicsit, hogy nehezen értem majd meg a NZ angolt a hatalmas nációkeveredés miatt, de nyugodtan konstatáltam aztán, hogy nincs vele különösebb gondom. Bár még rádiót eddig nem hallgattam, de hamarost…
    Viszont lenne egy kérdésem: eddigi infoim alapján csak bizonyos esetben indíthatnék saját vállalkozást, bármi is legyen az. Vagyis egyszerű bevándorlóként nincs jogköröm hozzá, asszem minimum addig, míg nincs meg a residency. Tudtok-e erről vmi közelebbi infot adni nekem? Van-e valamelyikőtöknek ebbéli tapasztalata?
    Előre is köszönöm, ha tudtok rá adni csak csekélyke választ is!

    Vitya

  29. van vállalkozós bevándorlási lehetőség, ha csak úgy idejössz, akkor nem vállalkozhatsz egyszerűen. SŐt, az adószámhoz jutást is megkomolyították, már nem csak igényelni kell, hanem igazolni, hogy van hozzá permited.

    kérdezz szakembert kérlek, mi egyrészt nem adhatunk bevándorlós tanácsot, másrészt én pont a vállalkozósról semmit nem is tudok.

  30. Köszi Pappa!

    Lenne még kérdésem bőven,ha nagyon nem idegesítelek vele titeket. Bár ez a fórum, gondolom, ezért is jött létre…
    Nagyon érdekelne, hogy milyen ételeket fogyasztotok úgy általában? Ugye azt több blogban is olvastam, hogy természetesen nincsenek olyan ételek a Zátonyon, amikhez itt Mo-on hozzászoktunk. Mik azok az összetevők, azok a fűszerek, azok a hozzávalók, amiket ti a leginkább preferáltok? Milyen irányban változtak meg, ha ezt így ki lehet fejezni, az étkezési szokásaitok? Mire álltatok át,vagy rá? Hogyan ment az átállás? Gondolom a magyar ízvilágon kívűl még számos nagyon ehető és finom létezik a világban, így Nz-on is…

    1. Párdon, hogy beleválaszolok suttyomban, de szerintem, ha van időd, meg kedved, akkor klikkolj bele jobboldalt a „címkefelhő”-ben a gastro-sorba. Ki fog adni 7 oldalnyi blogbejegyzést; érdemes elolvasni, egyrészt az élvezetes és egyedi stílus miatt, másrészt meg mert elég jó metszetét adja a vegyes-konyhának. Izéland, magyar módra.:)

      (Éhesen, netán fogyókúrha közben NE olvasd!:) )

  31. Vitya,

    Lacanak igaza van, nézz bele a gasztroposztokba 🙂 Persze ez csak az én személyes izlésem, nyilván mindenki másképpen reagál a megváltozott takarmánykörnyezetre.

    Kis odafigyeléssel itt nagyon jó minőségű alapanyagokhoz juthat az ember, ha hajlandó kicsit nyitottabb szemmel nézegetni, elmenni olyan boltokba, amikben eleddig simeretlen holmik vannak, netán beszélgetni az ilyesmit árusitókkal, akkor fantasztikus kajákhoz juthat.

    Mi húsból szinte csak marha/bárány/csirke amit eszünk, viszont halak/rákok kerülnek az asztalra, ami Mo-n nem volt, sokkal több gyümölcsöt eszünk.

    Az egyetlen dolog, ami itt nincs, viszont nekünk nehéz lenne nélküle, az az őrölt pirospaprika, azt bizony Mo-ról kell beszereznünk.

    Egyébként pedig annyiféle népség lakik itt, hogy mindenféle kajához hozzá lehet jutni küzdelem nélkül. Nekünk nem inkább kiegészült a takarmányozásunk, mint átváltozott.

  32. Őrölt (magyar) pirospaprika van a magyar hentesnél és a horvát boltban is. Drágább, mint Mo-on, de van….

  33. hát a hentesnél nemtommivan, oda nem járok, a horvátoké meg nem olyan. jobb, mint az indiai modell (ami pláne nem olyan) de ha már beengedik a paprikát maf-ék, akkor inkább rendeset használok.

  34. na jó, én is azt használom amit otthonról hoztam :)de egyszer láttam a hentesnél Kalocsai pirospaprikát… és csak azt akartam sugallni, hogy MÉG EZ IS van, szóval nagyjából bármit elő tudsz állítani otthon… én egyetlen dologba nem futottam még bele és az a juhtúró, ami vicces, lévén, hogy lépten-nyomon birkákba botlok. persze lehet, hogy juhtúrót is árul valaki, csak még nem találtam meg…

    1. kalocsai pirospaprika és kalocsai pirospaprika között azért igen komoly különbségek tudnak lenni. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható termék a fogyaszthatatlan kategóriában játszik.

  35. sziasztok kedves kint elo magyarok es otthonrol tervezgetok,

    pappito nagyon sok jo tanacsot ad, halas koszonet erte. Igazan megfontolando az utolso betuig.
    Szoval akkor az en kis tortenetem es majd jon a kerdes is. 2.5 eve elek Dublinban, a Smaragd-szigeten. Marciusban voltam NZ Expo-n Londonban, ahol egy allami ceg kivalasztotta a CV-met. Ott csinaltak rolam egy gyors fotot, adatlap kitoltese, stb. A management felhivott Wellingtonbol erdeklodeset kifejtve. Lezsiroztuk a video interjut, persze a kepernyo nem mukodott, de azert kifacsartak belolem egy 75 perces telefonos interjut. Kisse lassan mentek a dolgok, interju elott 1 oraval kuldtek a munkakori leirast, amin elcsodalkoztam, mert nekem 6 ev muszaki szakmai tapasztalatom van, nekik meg Senior Project Manager-re kellet vki. Interju ennek ellenere sikeres volt. Huzodott a dolog, de kellett egy numerikus es szovegertes tesztet is egy kihelyezett kp-ban itt helyben csinalnom. Na, hat az eredmeny sokara jott meg, de ez mar sikertelennek bizonyult. Erdekes, h a matek jobban ment mint a verbalis resz. Mondanom se kell, h nagyon nehez volt, cikket kellett behatarolni, h igaz/hamis/nem relevans. Betudhato, h nem angol anyanzelvunek szulettem. Kb 3 hete hivtak fel, az en unszolasomra reagalva, h sajnos nem en kaptam meg az allast, es tovabbra is hirdetik. (kicsit jo erzessel tolt el,h ezekszerint nalam jobbat se talaltak).

    Itt aztan ratok bukkantam. Hatarozottan csak konkret akkreditalt munkaltato altal felajanlott melo utan pakolnek es mennek. Csak ugy a semmire nem, bar vannak tartalekaim, nem ohajtom oket felelni. A magyar bevandorlasi ugynok holgy is felmerte a lehetosegeimet, sajnos a legfelso kategoriaba nem esek bele, de melo ajanlattal minden ok.

    Kerdes: van egy visszajelzes NZ-bol, de epp nincs ajanlata a szamomra, viszont majd jon ide Irhonba az illeto es begyujt nehany CV-t meg jelentkezo elszant egyent interjura. A pasas irdeklodott, h miert NZ, meg mit tudok az orszagrol (toletek meg tobbet) es mik a csaladi korulmenyeim. Erre csak hivatalos valaszt adtam. Masodik leveleben kert dokumentumokat:

    ‘Please do send me copies of:
    – ID – Passport is good
    – a recent Photo
    – Qualifications
    – any written references that you have.
    – completed attached application form. All in confidence naturally.’

    Nekem egy kicsit gyanusnak tunik, illetve tul szemelyesnek. Minek neki az en passportom meg a photo?? Nem hazasodni keszulok. Szerintetek ez elfogadhato? Szkeptikus vagyok, de a lehetosegektol se szeretnem magam kizarni.

    Amugy palyazgatok Ausztraliaba is, ha NZ nem jonne be.

    Hat, ha vki valaszol annak koszonom a kedvesseget.

    Udv az eso alol 🙂

  36. Igen. A világ másik végén vagy, ha talál is ügyfelet, akinek „el tud adni” valamit mégis tudnia kell rólad. A passport azért kell, mert tudni akarja a nemzetiséged, születési dátumod, stb. A fotó meg azért, hogy nagyjából lássa hogy nézel ki. Mondjuk lehet, hogy kopasz vagy és hatalmas tetoválás van a füleden és mondjuk az ügyfél egy konzervatív cég… Ezt normál esetben személyes interjúval szokás megoldani, ami a Te esetedben nehéz. Szóval ennyi személyes cucc teljesen korrekt.

    Üdv: Rita (ex-recruitment consultant)

  37. Szia Rita,

    Hat nekem rastam van meg szemoldok piercingem. Viccet felre teve, nagyon szepen koszi a tanacsod, es orulok, hogy valaki mas szemszogbol (szakmai) latja a dolgot. Ketelyek eloszlatva. Ma amugy epp egy NZ, AU vizum napra megyek. Holnap pedig scannelem is az utlevelet.

    Szep napot, illetve hetet, ott mar lassan hetfo 🙂

    Udv, Aggie

  38. Sziasztok!!
    En informaciot szeretnek tudni a ujzelandi diakokrol.En 24 eves vagyok,2007 ota elek angliaba,es szeretnek Uj zelandon egyetemre menni.Mar talaltam is egyett neten.Szeretnek megtudni,hogy mas hogyan jart el ilyen teren diakvizum…Es ha valakinek sikerult-e a suli utan pl itt maradni????
    Valaszokat elore koszonom
    Udvz Gezu

    1. Te nem Laco vagy álnéven? Ez az „angliaba” gyanús, bár ő legalább nagy A betűt használt a szó elején. De ez most lehet hogy csak a félrevezetés része!
      :o)
      Én jártam suliba Pécsett, most már utána vagyok, kijöttem és itt maradtam (legalábbis egy időre). Szóval van, akinek ez sikerül!

  39. Hogy torom a magyart??Nincsen magyar billentyuzetem!Ismertek-e valakit aki ott vegzett el valami sulit,egyetemet?Engemet pl erdekell a erdeszet,vagyis erdeszetire szeretnek menni!Szerintetek ilyen vegzettseggel van esely pl ottmaradni.????

  40. Geza, mi itt mind erdészek vagyunk, ismerjük a szakmát, mint a tenyerünket. Már a szüleink is új-zélandi erdészek voltak, sőt gyermekeinkre is ez a szakma vár. Pontosan tudjuk, hiszen felmértük, hogy erdészként milyen elhelyezkedési lehetőségeink vannak, sőt, utánajártunk, hogy tanuló- illetve munkavízumot ezen a szakterületen hogyan tudunk szerezni. Összes barátunk erdész, sőt, rokonaink és üzletfeleink is. Tulajdonképpen mást nem is ismerünk, csak erdészeket. Maori erdészt, pakeha erdészt, ausztrál erdészt, dél-afrikai erdészt, sőt, még belső ázsia sivatagaiból érkezett többedik generációs erdészt is. Szerintünk egész újzéland egy nagy erdész.

    Kérdezz minket bátran, biztos vagyok benne, hogy minden erdészettel kapcsolatos kérdésben kompetens választ tudunk adni.

    1. Szerintetek egyetemre erdemes menni vagy kozep iskolaba???En mar talatam egy university christchurchbe.Aminek mar vegigneztem a honlapjat,nagyon erdekes a egesz.Megadnal-e nekem egy privat email cimet ahol emailezhetnenk???
      A valaszonad elore nagyon koszonom.

  41. Géza, a viccet félretéve, senki sem tudja megmondani neked, hogy van-e esélyed itt vagy nincs. Fogalmunk sincs. Ha itt tanulsz egy egyetemen, akkor ELVILEG nagyobb az esélyed, de az egyetem sem garantálja neked, hogy lesz itt majd melód. Nagyobb esélyt ad egy helyi végzettség, hogy élni tudsz-e majd azzal az eséllyel, az már RAJTAD múlik. Erdő van itt dögivel, de több a legelő szerintem. És gőzöm sincs, milyen itten az erdőgazdálkodás, ha téged az érdekel, akkor nézz utána. Első lépésként pedig mindenképpen az Immigration oldalán keresgesd, hogy egyáltalán vannak-e erdészettel kapcsolatos szakmák a hiányszakmák listáján.
    És nézd meg Kanadát is, ott nagyobb az erdő. Mondjuk több a hó is és az erdésznek többet kell birkózni a medvékkel :)))

  42. Sziasztok!

    Erika vagyok.Pár hete olvasok Új-zélandi blogokat.Szóval,még eléggé az elején vagyok a dolgoknak.
    Pár éve fogalmazódott meg bennem,hogy szeretnék másik országban élni,és egyre több infót gyűjtögettem ez idő alatt.Voltam előzetes „felmérésen/megfigyelésen” :)Írországban,és Spanyolban is.Viszont egyik sem volt az igazi.Mostanra tudatosult bennem,hogy Ausztráliába,vagy Új-Zélandra szeretnék menni.
    Szakmám szerint gyógyszertári asszisztens vagyok.Amint nézegettem ezt sajna nem láttam a hiányszakmák között.
    Aztán olvasgattam és láttam,hogy pl.Ausztráliában keresett szakma barista,és azt is gondoltam elvégzem és ennek birtokában próbálom meg.
    Egyedül mennék egyébként.
    Felvettem a kapcsolatot egy bevándorlási ügynökkel,és az esély felmérés alapján azt mondta,hogy lehetne esélyem menni.
    Egyébként a tanuló vízumot ajánlotta,mert mondtam neki,hogy Angolt is szeretném ott anyanyelvi környezetben tanulni.Mellette pedig ,ha lehet,akkor 4-6 órában dolgozni.
    Szeretném a véleményeteket kérni.Neki lehet vágni ilyen feltételekkel?
    Szerintem Ti ,akik ott éltek tapasztaltok,láttok,hallatok olyan dolgokat is,amelyek hozzánk nem jutnak el.
    Minden választ előre is köszönök.

    Szép napot!
    Erika

  43. Olvasgattam a bologat és konkrétan kérdezném. Angolul nem tudok, 50 fölötti, pedagógusi, államigazgatási végzettségem és gyakorlatom, valamnit épületasztalos papír, amiben nem dolgoztam. Jogsim, számítógépes ismeretem van. Tanuljak angolul, vagy hagyjam a fenébe az egészet? Amennyiben „törve” megértetem magam, mondjuk annyira megtanulok, az elegendő-e?

  44. Köszi Pappito!
    Ez elég konkrét volt! Amennyiben egy év alatt olyan szintre hozom magam, hogy képes vagyok a hétköznapi életben kommunikálni, a képesítéseim piacképesek-e az adott országban? Itt Magyarországon dűl össze minden és nincsenek illuzióim a hazai jövőt tekintve! Gondoltam arra is, hogy a nyelvtanulás mellet esetleg fakultatívan elvégzek egy szakmát. Gondoltam egy víz, vagy gázszerelői képesítésre. Szerinted ez megfelelő alap lenne így? Amennyiben nem túl tolakodó a részemről, tudnál egy hiányszakmás lista linkjét adni, mert próbáltam a magyar nyelvű hiánylistás szakmákat megnyitni, de egy error fogadott!
    Köszönettel: Sanyi

  45. Sziasztok,

    Én Dec végén érkezem meg Paraparaumuba.
    Akad valaki a közelben akivel tudok sört inni magyarul,
    és megosztani a csempész erős pistát?:D

    Köszi,,

    Milan

  46. Sziasztok en Attila vagyok es keszulok hogy jojek februarba-
    ha minden jol megy mar osze visza olvastam mindent amit lehet es mondhatom hogy sok minden tisztazodott hogy mi var ram ottan Egyenlore egyedul megyek a csalad marad es szerencsere van vallaki aki ott fogad ….. mit modtok egy harom holnapos ott ulesre menyi penzt tegyek jebre …….nagyabol halozsakos vagyok nicsi gond ha padlason is alszom ……..

  47. Szia pappito!

    Lehet hogy hülye kérdés de furdal a kíváncsiság… Elég sok blogot és infót átolvastam, de valahogy nem jöttem rá, hogy az egyik blogban miért nem ajánlják Christchurch-öt, mint bevándorlási célpontot… Ez ügyben lenne némi infód esetleg, hogy ezt a célpontot miért is ne?

    Köszi a válaszod
    üdv

  48. Sziasztok,

    Milyen NZ portálokat érdemes olvasgatni? Olyasmire gondolok, mint az index.hu vagy origo.hu helyi megfelelői..

      1. Köszönöm, pont ezt a kettőt javasolták az uj-zeland.net fórumon is.
        Igyekszem ráhangolódni a ritmusra, a hétköznap híreire információira, illetve (amennyire lehet) képbe kerülni.

  49. Sziasztok!
    Még ez év végén Auckland-be fogunk költözni (nem, nem elkeseredésben, hanem párom munka ügyében) és szeretnénk 1-2 hónapra kedvező áron szállást bérelni, míg nem találunk megfelelő albérletet. Nem tud valaki erre a célra ár/érték arányban megfelelő helyet? (Erre az időszakra nincsenek nagy igényeink, de azért ne menjen el az életkedvünk se tőle:) ). Előre is hálásan köszönjük!! – ha kell, viszünk matyó hímzéses terítőt cserébe, vagy bármit :))
    Üdv,
    Judit

  50. Szia Pappito!

    En egy kinnragado felben levo utazo lany vagyok. A deli sziget nyugati partjan dolgozom. Husvet tajt fenn leszek Aucklandban nehany napra. Szivesen osszefutnek kinn elo magyarokkal nemi eszmecserere. Lenne kedved osszefutni dumalni?

    udv,
    Eszter

    1. Szia Eszter,

      A többi itteni magyarka nevében nem beszélhetek, de egy dumálásra szívesen találkozom veled. Légyszi dobj egy mailt a pappito kukac pappito pont komra és megbeszéljük a részleteket, jó?

  51. Szia Pappito!

    Jelenleg Ausztraliaban dolgozom szerkezettervezo mernokkent. Erdeklodni szeretnek, hogy van-e olyan ismerosod (vagy esetleg epp Te) aki megosztana uj-zelandi tapasztalatait a kinti munkavallalasrol ezen a teruleten. Teljes jogu munkavallalo vagyok mindket orszagban. Ausztraliaban ezidaig kozel 3 evet dolgoztam a szakmamban.

    Koszonettel:

    Akos

    1. Szia Ákos,
      én építészként dolgozom Aucklandban. Regéket nem szeretnék írni, be vagyok havazva. De ha szeretnél tanácsokat skypolhatunk egyet, ha tudok szívesen segítek. Skype: icety77
      üdv, Eszter

  52. Kedves Pappito!
    Szeretnélek tisztelettel megkérni, hogy amennyiben lehetőség és mód van rá, oldaladon az alábbi felhívás megjelenhessen.
    Köszönöm,
    Nyuszilander
    Sziasztok!
    Belga- magyar pár vagyunk; december elsején érkezünk N.Z.-ra,2016 február 28.-ig maradunk.
    40 es éveink elején járunk, három hónapos kempingezést tervezünk nálatok.
    Nagyjából az utunk eddig úgy néz ki, h landolás (Auckland) után észak felé vesszük az irányt, aztán a keleti part mentén lefelé Wellingtonig. Olyan jan. 15-20 között/ig tervezzük Dunedin környékéig az utunkat, aztán onnan jövünk megint fölfelé, inkább a szárazföld belsejére koncentrálva.
    Ezek a fix(ebb) pontok eddig:
    Whangarei, Northland dec.5-7 , North of North Island dec. 12.-ig, Gisborne dec. 18-20, Napier dec. 20- 25,Masterton dec. 28-30,Lower Hutt jan. 3-5,Wellington jan. 7-9,Christchurch bármikor januárban,visszafelé :Levin február elején leszünk.
    Nagyon szeretnénk kinti magyarokkal –is –találkozni, ha látsz rá alkalmat, ha szívesen találkozol velünk, kérlek, jelezd. Itt szeretném elmondani, h senkitől nem várom el, h a kiutazással, kint tartózkodással kapcsolatban bármely problémámat megoldja helyettem.
    Tudom, aki kint él sem időmilliomos, és nem feltétlenül tudja mindenre a választ. Tanácsot, ötletet, iránymutatást viszont nagyon szívesen fogadok, hiszen a net is csak akkor segít, ha tudom, mire keresek rá…..
    Amit lehetett leszerveztünk, van bankszámlaszámunk, sokan válaszoltak és fogadnak minket a couchsurfing-en keresztül, sőt, egy N.Z.-on élő belga barátunk majdnem az ott használandó kocsinkat is megvette,- foglalózta volna-,de sajna az itt maradt szülők valamelyikét baleset érte,ezért „haza” repült,így ez kútba esett.
    A wwoof-on keresztül is szervezkedünk, nagyon kíváncsiak vagyunk flórára faunára, mert mi Mo-n is kertészkedünk, (bio), mivel én teljesen vegetáriánus vagyok ,Állandó Jellegű Tettestársam meg kénytelen, mivel nem készítek husis kaját
    Szeretnék pár dologban segítséget, tanácsot kérni:
    Vinni szeretnék fűszereket, -a babérlevél pl bolti lesz,de a paprika szerintem piaci-,itthonról eltett lekvárt, sőt még püspök vagy gyümölcskenyeret is sütnék….
    Egy kis adag pálinkát, kókusz zsírt is vinnék, teát,ill kávét is. Nem gondolom, h ott ezek nem kaphatók, meg nem is három hónapnyit, csak az első pár heti adagot vinném.
    Persze akkor nem, ha az egészet megérkezés után kidobatják….
    Anno pl az U.S-ba sem lett volna szabad semmi ilyesmit bevinni hivatalosan, aztán sose volt belőle gondom…. illetve a tornyok után igen, de akkor is inkább pl a hajszárítómmal, aminek fura képe volt a röntgenen…..:)
    Tehát mi a tapasztalat?A gyári csomagolt élelmiszerféle bemehet,a házi nem?Vagy egyik sem?
    A másik kérdéskör, amivel hozzátok fordulok az hosszabb-távú. N.Z.-re később kitelepülést szeretnénk, az ápolói végzettségemre alapozva. Persze összeolvastam én már az összes elérhető tücsköt, bogarat, mégis az volna a legjobb, ha valaki, aki hasonló végzettséggel odamerészkedett; volna szíves a tapasztalatait megosztani. Természetesen a másodkézből jövő infók is jók..:)
    Hallottam olyat h gyakorlatilag végig kell járni az ápolói sulit N.Z.-n,ami nem feltétlenül probléma,még akkor, sem ha fizetős a suli, ami nem világos, hogy ez elegendő a vízumhoz?Vagy a beiratkozás is csak úgy megy, ha előtte találok valakit aki a suli után alkalmaz?Szóval hogy van ez?
    Volt aki csak egy évet, volt aki kettőt emlegetett…a suli költségeiről sincs nagyon fogalmam…
    Hát, igyekszem úgy készülni, h a kirándulás mellett egy két interjút is beszervezek. A déli szigetet ajánlották – úgy általánosságban is-nekem igazán mindegy. Sőt , legjobban annak örülnék, ha volna lehetőségem önkéntesként pár hetet dolgozni bármely egészségügyes intézményben…..nem,nem gondolom, hogy ( szak) ápolói feladatot bíznának rám, de talán az alapellátásban megengednék, hogy segítsek….
    Pár dolog azért rólunk, hátha felmerül bennetek: A Párom irodalomtörténész, de inkább fordításból él, amit hála istennek jól tesz,és abszolút nem röghöz kötött. Nagy tapasztalatom nincs az ápolói szakmában, belső indíttatásra, és a kivándorlás reményében végeztem el felnőtt fejjel. Az angol jól megy, több mint egy évtizedet dolgoztam óceánjárókon. A külföldön élést is gyakoroltam, éltem Chilében, Cipruson, Belgiumban. Csak azért írom, h lássátok: a nehézségekkel már volt alkalmam találkozni.
    Előre is köszönöm a visszajelzéseket, és értem, hogy az általam kívántak egyelőre csak wishful thinking, de szerintem mindenki így kezdi….
    Nyuszilander kukac hotmail pont com

  53. Sziasztok!

    Kérlek segítsetek nekem tisztázni pár dolgot. Én csak hátizsákoss utazóként mennék ki, kevesebb mint 90 napra. A konzulátusi szolgálat szerint ha nem haladom meg a 90 napot az ott tartózkodásommal, akkor a turista vizumot sem kell kiváltani. Helyette egy angol nyelvü kérdő ívet kell kitöltenem, illetve rendelkeznem kell egy vissza fele vezető repjeggyel és megfelelő összegű pénzzel, amivel ellátom magam a 90 nap alatt. Kérdésem hogy valóban csak ennyi kell az országba belépéshez, vagy van amit rosszul értek, vagy nem tudok még? Nektek mi a tapasztalatotok? Előre köszi a segítséget!
    Üdv!

    1. Utlevel kellett (ervenyessege ne jarjon le a 3 honapon belul?) s repjegy, penzt nem kerdeztek, s volt elso napra egy hotelfoglalasunk. 3.5 hetet voltunk, nem kellett vizum. Jo utat!

Hozzászólás a(z) MartinIsti bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük