Munkakeresés Új-Zélandon (rideg valóság)

Az Új-Zélandon munkát vállalni kívánók többféle módszerrel is élhetnek, a nagyját nem taglalom, csak azt a módot, ahogy a többség próbálkozik. Vagyis a megérkezés utáni munkakeresésbe kezdést, mert ez az általános gyakorlat, hogy az ember idejön a szigetre, boldog tulajdonosa egy turistavízumnak (amely értelemszrűen nem jogosít fel semmilyen munkavállalásra) és belefog az internetes és egyéb álláskereső forrásokban olyant lelni, amelyre jó eséllyel pályázhat. Nézzük mivel találja szemben magát. Öveket becsatolni, mert kemény lesz, mint a kád széle.

Szögezzük le előre, hogy a sziget bevándorlópárti, súlyos szakemberhiánnyal küzd szinte minden területen, tehát elvileg nem kunszt álláshoz jutni.

A országnak képzett, igazolható szakmai múlttal rendelkező, hasznos emberekre van szüksége, a bevándorlási/munkavállalási ügymenet is az ilyeneket preferálja. Képzetlen munkaerőből van elég, nővér, programozó, óvónő, állatorvos, stb. hiányzik, nem pedig trafikos, eladó vagy személyzet a mekiben. Ezeket megoldják helyi erőkből és az ilyen munkákra – extrém kivételektől eltekintve – nem is kapunk munkavállalási engedélyt.

Aki azért jön ide, hogy itt munkát vállaljon, az már a megérkezéskor gondoskodjon arról, hogy turistának nézzen ki, hogy a reptéren ne korlátozzák a későbbi ittartózkodását. De ugorjuk át az elejét, tételezzük fel, hogy turistavízummal próbálunk állást keresni, ehhez pedig szükségünk van egy work permitre (munkavállalási engedély) amelyet úgy szerezhet az ember, hogy a leendő munkáltatója ad neki egy munkaajánlatot, amellyel a bevándorlási hivatalhoz folyamodhat. (a különböző engedélyeket, permiteket és ezek feltételeit már tárgyaltuk és az aktuális infók fellelhetőek a bevándorlási hivatal honlapján) Mindez akkor igaz, ha van bármiféle értékelhető végzettségünk, vagy szakmai tapasztalatunk, mindezeket igazolnunk is kell tudni.

Első nehézség

Amikor az ember elkezd az álláskereső oldalakon jelentkezgetni, akkor ugye szépen kicsinosított önéletrajzával teszi ezt, amely meg van támasztva egy szépen fogalmazott kísérőlevéllel is. A CV-nk, ha most érkeztünk, akkor egész egyszerűen nem jó. Rossz. Nem olyan, mint az itt megszokott. Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen a megszokott, illetve az elvárt formátum, tehát sok esélyünk nem lesz. Érdemes ezügyben segítséget kérni, régebben itt élő helyitől, bemenni fejvadászcégekhez, vagy beküldeni az önéletrajzunkat, vásárolni a könyvesboltban ilyen témájú kiadványokat, mert alkalmazkodnunk kell.

Ha már jó sok önéletrajzot szétküldtünk, akkor elkezdenek beesni az elutasító válaszmélek, – ha valami nagyon speciális területhez értünk, akkor sokkal könnyebb a helyzetünk – amelyek nagyrésze formás kis izé, köszönik, hogy jelentkeztél, sajnos most nem, az adataidat elteszik, de később is pályázzunk náluk bátran, vótszerencséjük. Ezeknek nyissunk a levelezőkliensben külön mappát, hogy később elcsodálkozhassunk, hogy milyen sok ilyen válaszlevelünk van. Amennyiben túljutottunk azon, hogy kutyának sem kellünk, de valahol mégiscsak áttörést értünk el, és valaki mégicsak felhív bennünket, akkor jön a

Második nehézség

A vízumstátuszunk. A turista vízumnak ugyanis nincs semmilyen mozgástere, tehát nekünk azt kell elérnünk, hogy a munkáltató szeressen bennünket annyira, hogy adjon egy munkaajánlatot (job offer), amellyel mi majd már intézhetjük a dolgunkat a bevándorlásnál. Ha fejvadász hív fel bennünket, akkor számíthatunk rá, hogy amint meghallja, hogy visitor visa-nk van, le fogja tenni a telefont. Igen, lehet dühöngeni, hogy de hát ti kerestek pont ilyen szakembert, senkit nem érdekel. Amennyiben közvetlenül a munkáltatót (vagy annak HR osztályát) keressük meg, az esélyeink ugrásszerűen növekednek, de ott is meg kell győzni az embereket, hogy semmi másra nincs szükség a cégtől, csak egy munkaajánlatra, és onnantól mindent intézünk amilyen gyorsan lehet. Ez nem könnyű feladat, később lesz szó a miértekről.

Ha a cég un. „akkreditált munkáltató”, és kellünk neki, és megadja azt a fizetést amit az immigration előír, akkor tempós ügyintézésre számíthatunk, ráadásul az akkreditált munkáltatók általában nem félnek a bevándorlási hivatallal kapcsolatos ügyintézéstől sem (bár van kivétel), ezek jobbára nagy cégek, sok munkavállalóval. Ha ilyenbe botlunk és megtetszünk nekik, akkor szerencsénk van, esetünkben a nejem tapasztalata és szakmai háttere pont így hozott egy job offert, majd munkavállalási engedélyt és rendesen megfizetett munkát. Ezzel én is kaptam családi vonatkozás miatt munkavállalási engedélyt amellyel bármely állást betölthetek a zátonyon legálisan. Azaz betölthetnék, de jön a

Harmadik nehézség

Ez a legdurvább és a legfrusztrálóbb az egyszerű bevándorló számára, vagyis az, hogy a fejvadászcégek nem hagyják az embert munkát vállalni. Természetesen biztos vagyok abban, hogy vannak kivételek, akik pompás állásokat közvetítenek, kell ilyennek is lenni, mert valamiből csak megélnek. Ámde. Az alapvető helyzet az, hogy a fejvadászcégek beamőbázták a munkaerőpiac 95%-át, amelyet bátran nevezhetünk teljes lefedettségnek. Rengeteg fejvadászcég van. Ez azt jelenti, hogy az álláskereső 95%-ban olyan hirdetésekkel találkozik, amelyeket fejvadászcégek raknak ki az álláskereső portálokra. A saját és a környezetemben párhuzamosan munkára vadászók tapasztalatai alapján, szinte semmi esély nincs így álláshoz jutni.

Annak ellenére, hogy a szakemberhiány véresen komoly, a szakembert a szakemberre vadászótól a fejvadászcégekből álló, szinte áthatolhatatlan fal zárja el. Érthetetlen. illetve nem is olyan nagyon, egy nagy, nemzetközi fejvadászég egyik tapasztalt fejvadászával beszélgetve bizony nekiszegeztem a kérdést, hogy na mucika, hogy is van ez? Mindenki sír, hogy nincs szakember, de amikor jön valaki aki bírja a nyelvet, van szakirányú tapasztalata, végzettsége, akár hajlandó újra megmászni a szamárlétrát alulról, akkor elhajtjátok, mi folyik itt?

A válasza nagyjából az volt, hogy a fejvadász megnézi a cévénket, látja, hogy honnan jöttünk (messziről), tudja, hogy nagy az időeltolódás, nem tudja lecsekkolni a referenciáinkat (erről szintén később), a megadott emailcímek hitelessége kérdéses lehet, megeshet, hogy nem is tud angolul kommunikálni a megkeresett (ne feledjük, hogy keleteurópáról beszélünk) az egész macera nem éri meg a kockázatot, hogy a mukavállaló nem válik be, a fejpénzt lehet, hogy elbukják, ráadásul minden bizonnyal a megbízó céget is bukják, mert itt kirúgni valakit nem lehet, csak úgy, ha már alkalmazták, plusz a munkavállalási engedélyünk is időkorlátos, tehát majd lejár egyszer később megintcsak gondban lesz. Ezek összességében vállalhatatlan kockázatnak tűnnek, és nyugodtak lehetünk, hogy leszámítva egy-két extrém esetet, nem is fogják vállalni a kockázatot.

Ebből nagyon mókás helyzetek is adódnak, például az, hogy ha valaki fejvadászon keresztül és direktben is pályázik egy állásra, direktben interjúztatják, próbamunkát csináltatnak vele, másnap elétolják a szerződését, azonnali kezdéssel, rendes fizetéssel, sopánkodással, hogy majdnem lemaradtunk a szakemberről, akiért kapkod a piac, majd pár nap múlva – amikor már ott dolgozik a delikvens – a fejvadász értesíti, hogy sajnos nem őt választották, mert találtak egy jobbat.

Vagy az az eset, amikor az embert felhívják, aki meg már előre gondoskodva, összeszedve minden szükséges papírt – ideértve azt is amit a cég kell, hogy az immigrationhoz benyújtson – elvégzi a HR-es munkáját is, majd a fejvadász közli, hogy ez a sok papírmunka, ezt nem szeretik a fejvadászok, inkább nem lehetne olyant, hogy akkor jelentkezem, ha már van permitem? Na de csókolom, ha nem ad job offert, nem lesz permit és farkába harapott a kígyó.

Negyedik nehézség

Nincs újzélandi munkatapasztalatod. Hogyan is lehetne, most érkeztél. Ennek hiányában viszont nem fog veled szóbaállni a munkáltató vagy a fejvadász, mert neki komoly rizikó, hogy más szokások vannak a munkahelyen itt, az udvariassági formulákól az ügyintézés mikéntjéig. Ez sok esetben értelmezhetetlen, hiszen mondjuk egy vegyész, állatorvos, programozó ugyanazokkal a dolgokkal dolgozik, legyen bárhol a világon, viszont a helyi munkatapasztalat hiánya kiváló kibúvó amelyet előszeretettel alkalmaznak is.

Az első egy hónapot leszámítva, mondjuk februártól múlt hétig, körülbelül 350 önéletrajzot és kísérőlevelet küldtem el, változatos állásokra pályázva. Ezen állások kb 80%-a szakmámba vágó lett volna, a maradék meg akármi. A súlyos, hogy az utolsó százat már úgy küldtem, hogy volt munkavállalási engedélyem, mégsem sikerült egyetlen fejvadászcég által meghirdetett állásnál sem eljutni, még az interjúig sem. Ez biztosan függ persze az ember életrajzától (szakmától, munkatapasztalattól) is, de olyan esetekben sem, amelyekre direkt írtam passzoló önéletrajzot, vagy eredetileg is passzolt a szakmai múltamhoz.

Ahol sikerrel jártam (ez a nejem, és több más itteni ismerőseink esetében is így volt) az olyan állásajánlat volt, amelyet a munkaerőt kereső cégek maguk hirdettek meg, és az első interjú után fel is vettek, tisztességes pénzért, szakmámba vágó pozícióba. Az én általam megadott referenciákat le is ellenőrizték egy emailos kérdőívben.

Tippek

Mivel minden munkavállaló más, másért jön ide, máshoz ért, nincs generálisan jó megoldás, de szerintem az alábbiakat érdemes megpróbálni:

  • direkt figyelni a munkakereső portálokon a direktben, a cégek és nem a fejvadászok által feladott hirdetéseket
  • megkeresni közvetlenül a cégeket, akiknél esetleg lehet szükség a munkánkra vagy speciáisan a mi szakterületünkkel foglalkozik
  • megkeresni a cégek saját állásportálját (rendszerint a multiknak van ilyen globális szájtjuk, de sok helyi cégnek is)
  • 1-2 napnyi ingyen próbadolgozást felajánlani
  • piszkosul tudni, hogy a bevándorlási hivatal aktuális feltételei és elvárásai micsodák a munkavállaló és a munkáltató részéről
  • megállás nélkül pályázni, nem csak a neten, hanem az újságokban megjelenő hirdetésekre is
  • nem hazudni (amúgy se, persze) és csak olyasmit állítani a munkaerőd eladásakor ami ellenőrizhető, a referenciáidat le fogják ellenőrizni. (telefonon, emailban) Messziről jött ember…
  • legyen ajánlóleveled a korábbi munkáltatóidtól
  • vannak csodák és szerencse, csak ritkán

Tévhitek

A munkavállalással kapcsolatban számos tévhit él a fejekben, ezekkel Új-Zélandot tárgyaló fórumokban, topikokban néha összefutok, innen a saját kommentszférámból is takarítottam már ki ilyesmit. Oszlassuk a homályt, tévhit dől betűvel:

„nem tudsz elhelyezkedni, ha nem beszéled a kiwi akcentust”

Baromság. Az ország is és a munkaerőpiac pláne, elvárja, hogy tudjál angolul, ez az ország (egyik) hivatalos nyelve, angolul adtad be az önéletrajzodat, angolul tudni kell. DE! Az, hogy a kiejtésed milyen, az SENKIT NEM ÉRDEKEL amíg megértenek. Teljesen mindegy, hogy a legvadabb, teleki-téri kiejtéssel beszélsz, vagy india egyik varázslatos tartományából érkezel, amíg angolul beszélsz, addig nem lesz ezzel gondod. A lakosság negyede bevándorló, ezeknek a java polinéz és ázsiai, ezekhez képest a magyar akcentus majdnem old cockney. Ha nem tudsz angolul, akkor viszont ne magyarázd meg magadnak és másoknak, hogy az akcentusoddal volt a baj. Ha 20 éve érettségiztél angolból, de azóta sem használtad semmire, akkor nem tudsz angolul. Amit otthon középfoknak vagy „társalgási szint”-nek írsz be, az itt lópikula. Tudni kell angolul beszélni.

„bármit elvállalok, amíg keresek állást a szakmámban”

Sokan úgy indulnak el, hogy „bármiféle munkát elvállalok” tehát valamicskét keresek, aztán majd szépen, munka mellett lelek a szakmámban, képesítésemben munkát, jelentkezem, felvesznek és csak rút emlék, hogy  naponta háromszázszor kérdeztük, hogy „have here or take away?”. Ez a módszer nem működik. Igen, régen működött és néha-néha feltűnnek extrém esetek, de nagy általánosságban ez az út járhatatlan.

feketén dolgozom, aztán majd lesz valahogy

Ezt nem javaslom senkinek, nem működik hosszasan. Egyrészt, ha valaki felvesz bennünket feketén, akkor filléreket fog fizetni, simán a minimálbér alatt, panaszkodni úgysem fogunk, hiszen mi magunk is illegálisan vállaljuk a munkát. A másik gond, hogy ha egyszer feketén dolgoztunk már 6-8 dolláros órabérét valakinek, akkor ő soha nem fog törekedni arra, hogy legalizáljon bennünket, ami ügyintézős macera, és kifejezetten a saját zsebe ellen hat, hiszen onnantól legalább a dupláját kéne fizetnie nekünk, ráadásul hirtelen érvényessé válnának a munkavállalókat védő törvények is ránk. Soha nem fog bejelenteni.

A másik gond, hogy ebből a pénzből megélni nem, vagy csak nagyon szűkösen fogunk, még flatmateként is, ráadásul előbb-utóbb lejár a látogatóvízumunk, onnantól pedig a státuszunk overstay lesz, ami egyenértékű a kiutasítással. Igen, a legendák szerint éveket lehet overstayni, de ha bukunk (ami előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik) azonnal kirúgnak a szigetről, ahova jó eséllyel soha nem engednek be többet. Természetesen lejárt turistavízum után munkavállalási engedélyért folyamodni is értelmetlen, kidobnak.

Összefoglalva 10 hónap tapasztalatait, nem kecsegtetek senkit egyszerű munkavállalással. A legokosabb amit tehet az ember, hogy folyamatosan képben van a hiányszakmák listájával, a lehetőségeivel és azzal az idővel, amit fedezni tud itt bevétel híján. Ha egyszer bukunk valami illegálissal, akkor örökre meg leszünk bélyegezve, ki/be utazásnál, bevándorlási ügyintézésnél, bármikor visszaüthet, nem éri meg.

A másik, hogy nem fog a sziget munkaerőpiaca igazodni az elvárásainkhoz. Az NZQA minősítését nem tudod megváltoztatni, a diplomádat (ha van) besorolják és kész, az vagy, akármennyit költöttél a honosításra. Nagyon sok többdiplomás itt elhazudja a diplomáit és csak azt vallja be az önéletrajzában, amelyik leginkább passzol a megpályázott álláshoz. Nem bántásból írom, de a sokdiplomás bölcsészekre nem kifejezetten nyitott a munkaerőpiac, és ezek a bölcsészek nem fognak kelleni a fisencsipszesnél sem. Ács meg kőműves fog kelleni, programozó és bölcsödei gondozó, fog kelleni, idősgondozó és nővér fog kelleni. Nézd meg a hiányszakma listákat, mielőtt elindulsz.

Amúgy is azt javaslom, hogy már indulás előtt próbálj otthonról pályázni állásokra (esélytelen vagy persze, ha nincs NZ címed, telefonod, de ki tudja?) vagy megkeresni szakmádba vágó cégeket, megemlítve, hogy mikor jössz, hátha behívnak egy interjúra. Keress meg egy bevándorlási ügynököt, aki fel tudja mérni, hogy a képesítésed, szakmád mennyire piacképes éppen.

Az első állás megszerzése nagyon nehéz, ha nincs valami speciális szakterületen igazolható tapasztalatod.

Ha van olyan idevágó sztorid, véleményed, gondolatod ami aktuális, érdekes lehet vagy más nézőpontból vizsgálja a kérdést, akkor bátran írd meg kommentben, minden tapasztalat érdekes lehet és segítheti az ide készülőket. Vagy csak írd meg a te esetedet mások okulására.

219 hozzászólás “Munkakeresés Új-Zélandon (rideg valóság)” bejegyzéshez

  1. Biztos voltam benne, hogy ő az. Igaz, akkor még jóformán gyerek volt. 🙂 (kis túlzással, velem egyidős). Ő ilyen könyveket írogatott én pedig játékprogramokat. Gondolom az is erősen benne volt, hogy kiment NZ-re, hogy balhé volt közte és Gáspár András között.

  2. Jocó: valóban jóformán gyerek voltam…:) Az Új-Zélandra költözésem indokairól nagyon szívesen írok, ám azt gondolom, hogy ez szétfeszítené egy comment kereteit, ráadásul ez a blog nem is rólam szól.
    Röviden azért válaszolok: noha Andrással volt egy időszakunk, amikor feszült volt a viszonyunk (és a közönség ezt úgy élte meg, mintha valami halálos ellenségeskedés dúlna), valójában észbe kaptunk mindketten, mielőtt valóban eldurvult volna a helyzet. A nehéz időszak múltával a barátságunk helyreállt, még jóval kiwiföldre költözésem előtt, és a mai napig szoros kapcsolatot ápolunk.
    Ő tehát éppen nem volt oka az elhatározásomnak, de közel jársz nagyon: a 2000-res évek jogosítatlan kalózkiadványai és aztán a Valhalla eladása körül kialakult cirkusz adták az utolsó lökéseket.

  3. Hmmm, a végére értem 🙂 Nagggyon szórakoztató volt.
    Gratulálok a munkádhoz, meg az asszonyéhoz is. Na meg a mosógép! Szuper.
    Azon gondolkodtam, hogy május óta összesen hány napot esett itt az eső? Kb két hetet. És a ház sem penészedik….
    Másról inkább nem írok…
    Gratula még egyszer.

  4. cptstraw, majus ota ket hetet…:) Akkor koltozunk oda:) Nalunk eros joindulattal szeptemberben es oktoberben esett ket hetet. Bar tudom, feletek a legnaposabb:)

  5. Kösz mindenkinek, nagyon jól szórakoztam a metrón melóba menet 🙂 Mennyi türelmetek van holmi verebekhez ez kész… És grat Pappitonak természetesen a munkához, mosógéphez, meg mindenhez ami aktuális!
    Amire meg végképp nem számítottam az az hogy ezen a blogon bukkanok holmi ős-M.A.G.U.S. történetre 🙂

  6. Nekem azt mondtak, hogy Aucklandben 6 hetig zsinorban esett Julius-Augusztusban. Szerencsere mi akkor Europaban rohadtunk a melegben:-)

  7. Hat itt is rengeteget. Majusban jottunk vissza, es mar akkor is eso fogadott. De, 2 napja tombol a nyar (igaz, 3 nappal ezelott megint futottunk…:)) De remelem olyan lesz a mostani nyar, mint a tavalyi.

  8. Te Vili, ha mindent jobban tucc, akkor mi a lomposnak irogacc ide? Azon meg húsz perce röhögök, hogy elmész óklende verekedni, a fijúk meg felvetik a látleletet, oszt a vidéki jard meg elvisz és nem véd meg semmi, mer állampógár vagy… Gondolom, majd a maori skacoknak is elmeséled, hogy mennyire nem tudnak semmit a világról…. soxerencsét!

  9. Hát én mindezt megéltem Magyarországra bevándorolva. Munkavállalási engedély nehézségei, bevándorlási hivatal logikátlan követelményei, visszafordítás Magyarország határáról, orvosi vizsgák, hogy nem vagyok leprás, aids-es, TBC-s. Egy egyeszerű bankszámlát sem volt könnyű nyitni mint külföldi állampolgár. 6 év az állampolgárságig.
    Még az aláírásomba is belekötöttek.
    Different country – same shit.

  10. Hú, micsoda parázs és hosszú vita.

    Annyit szeretnék csak hozzászólni, hogy GRATULÁLOK, amiért ilyen kitartóan küzdöttetek azért, amiért kimentetek, hogy lenyomtátok a közben adódó kisebb-nagyon nehézségeket, és igazán nagyon örülök neki, hogy mindkettőtöknek sikerült korrekt munkát találni.

    Hát, akkor mostantól ENJOY!

    Puszi a csajoknak is! 🙂

  11. Inkább olvasatok judapestet eme eszmefuttatás helyett. Én is gratulálok, teljesen meghatódtam a sikertörténeten, azt hiszem, publikálom is, mint követendő példát.

    Esetleg hozzákezdhettek gratulálni a feleséghez, a gyerekhez, az legalább akkora siker, mint a munkaszerzés.

  12. Tibi! Mihez lehet szerinted gratulalni? Mi a kovetendo pelda? Teljesen tanacstalan vagyok..

  13. marosy, a Magyarországi helyzet sokkal rosszabb, mint az NZ-i. Nálunk ugyanis nem működik az állam. NZ-n csak bonyolult a procedúra és úgy van megtervezve, hogy csak azokon a módokon juthass engedlyekhez, ahogyan azt az állam kitalálta.

    Mo-n is bonyolult a procedúra, ellenben megalázó és kiszámíthatatlan is. És akkor még a korrupcióról nem is szóltunk….

  14. William, szerintem egy egyszeru taplo vagy meg egy sz*r alak a bejegyzeseid alapjan. Csak ennyire tellett belolem:D En Wellingtonban lakom, engem is meglatogasz Karacsonykor?

    Nem akarom tovabb gerjeszteni az ertelmetlen sz*rdobalasodat, de ha erre jarsz, tenyleg szoljal!

  15. Ugyan, Gabez, ne foglalkozz vele, minek?
    Addig idegelte magát amíg újra kommentelni kezdett, most őszintén nem mindegy? 🙂

  16. szepek vagytok!
    aki akar dolgozni az talal munkat!
    Az nem talal munkat maganak akinek fustol?(budos)a melo!

  17. De, mindegy. Csak engem kicsit felhaboritott a stilusa. Egyebkent van par magyar ismerosom itt Wellingtonban, akik hasonlo korulmenyekkel kerultek NZre, mint Ti (ertsd turistaviyumosdi). A szerencsesebbeknek es kitartobbaknak sikerult megragadni, a tobbi pedig haza ment. Rajtuk latom, hogy tenyleg nem egyszeru vizumot szerezni majd jo munkat talalni vagy forditva. Sajnos tobb rossz peldat lattam, mint jot. Megerositem, hogy az angolul nem beszelok takaritonak sem kellenek egy hotelba.
    En voltam parszor AU-ban, lenyugozott a nyuzsgo Melbourne, Sydney es Brisbane is, de minig orommel jottem vissza NZ-ra. Tenyleg nem itt szakitasz a legnagyobb penzt, de ezert a nyugiert, kiegyensullyozott eletert, rengeteg kekert meg zoldert megfontolnam az atkoltozest, plane a hazakoltozest…
    $450-ert pedig olyan hazat berelsz Wellingtonban, amiert otthon mindenki irigykedne, nem beszelve a kilatasrol.

    Sok napsutest Nektek fent Aucklanban!

  18. Kösz, Gabez, sokmindenben egyetértünk. A gyereknek is jobb itt felnőni, azt hiszem, meg nagyjából ezt is látom rajta.

    Jön a napsütés, remélem nálatok is klassz idő lesz hamarosan.

  19. Hello!
    E-bookot keresve bukkantam erre a blogra es iszonyuan megorultem neki, mert elso pillanatban ugy tunt, hogy NZ-n ertelmes magyar kozosseg van akik nem egymast szapuljak:) De mint kiderult a magyar mindenutt magyar marad. Abban remenykedem csak, hogy a Pappito felek vannak tobbsegben odaat. En magam kaliforniaban es ausztriaban elek es dolgozom. Kaliforniaban a San francisco bay areaban. Itt kb 10 ezer magyar el. Van egy kozossegi levelezo rendszerunk aki elvileg arra szolgal, hogy tudjunk egymasrol es ha tudunk segitsunk egymasnak. Ezt eloszor el is hittem. Mara mar tudom, hogy csak arra jo, hogy konyebben tudjuk egymast utalni. Nagyjabol a levelezes 98 szazaleka arrol szol hogy ki mekkora buzi, hazug, csalo, tolvaj es persze kocsog. Segiteni pedig csak a legritkabb kiveteles helyzetekben, de akkor is a nagy tobbseg inkabb csak kurva anyazik es egymas torkanak esik. A jo erzesu magyar ezert sajnos nem is baratkozik es keresi mas magyarok tarsasagat sajnos. Hatalmas problema ez es szociologus barataimmal probalunk evek ota rajonni a miertjere. Merthogy piszok kevesen vagyunk. En ezt szemely szerint mindig kinis hasznalom. Ertsd: annyira kevesen vagyunk, magyarok, hogy kicsit sem szamitunk, se jot se rosszat nem tudnak rolunk:). Viszont ezt a tenyt mi magunk keptelenek vagyunk belatni. Kevesen vagyunk, es nagyon de nagyon ossze kellene tartanunk. Ez nepnemzezi es egyeb szelsojobbos megnyilvanulas akar lenni, hanem egyszeru tapasztalat. Nalunk itt a mexikoi bevandorlok vannak a legtobben. Nagyobb reszuk illegalis. Sokan nem is ertik hogyan boldogulnak megis. Ennek pedig nincs semmilyen titka. Osszetartanak. Ennyi. Ha egy mexikoi bajban van egy utcanyi ember indul el kerdes es keres nelkul segiteni. Az elet legaprobb dolgaira is igaz ez. Sajnos mi nem ezt tesszuk. Ha valamelyikunk akar csak megprobal segiteni is ( megha csak annyival is, hogy leirja a tapasztalatait egy blogban – koszonet erte – akkor azonnal megjelenik nehany jo akaro ember es megmondja, hogy az iro egy hazug semmirekello ocska pitianer buzi es hogy minden mashogy van es egyebkent is csak eg hulye. Nem azt mondom, hogy nem kell megirni, ha valakinek masok a tapasztalatai, de nem ertem ehhez miert kell mindenaron szapulni a masikat, miert kell a foldbe dongolni es miert kell az anyjat szidni a masodik mondat utan. Mindannyian mashogy elunk meg dolgokat. Szuksegunk lenne egymasra, ha masban nem is de a tapasztalatok megosztasaban mindenkepp. Azt gondolom vili is ahelyett, hogy azt bizonygatna, hogy o sokkal tobb, mint az osszes magyar egyuttveve normalisan leirna, hogy o mit hogyan elt meg es tapasztalt, lehet, hogy eleteben talan eloszor tudna segiteni masokon, akar ismeretlenul is. Igen szeretnem, ha o is elmondana vele mi hogyan történt es ha lehet minel tobben mert akkor lehetne egy teljesebb kepet kapni. Persze ehhez meg kellene tudni allni, hogy ne szemelyeskedjunk es ne az legyen a fo cel, hogy mindenaron bebizonyitsuk a másik a hulye. Azon sem lepodtem meg, hogy mar a az elso nehany hozzaszolas utan elkezdett valaki ciganyozni. Ajanlanam neki jojjon ide lakni es akkor megtudja milyen feherkent kisebbsegben elni:) Bar ez az itteni magyarokon sem segitett az egymas lebuzizasa utan a legkedveltebb tema a magyar ciganysag szapulasa. 🙂 Az meg, hogy magyarorszagon a TB-re befizetett penzek hova kerulnek inkabb legyen egy kulon post temaja, mert sajnos errol sok es szemelyes tapasztalatom van es 90 szazaleka nem a ciganyokhoz vagy a raszorulokhoz kerul. Mondjuk ez nem egyedi problema es nem magyar sajatossag, hanem egesz egyszeruen a politikusok mindenutt egyformak. Elnezest a hosszu hozzaszolasert es remelem nektek sikerul egy osszetarto es jo kozosseget epiteni odalent delen;)

  20. Jaj azt meg elfelejtettem, hogy ha lehet akkor engem nagyon erdekelne csanad tortenete, akkoriban meg en is gyerek voltam es sok mindent nem ertettem meg es talan itt lenne az ideje, hogy valaki elmondja hog. Mi miert történt, valhalla es egyebek. Koszono elore is.

  21. Sziasztok!

    Segítségét szeretném kérni azoknak, akik már jártak kint.
    A párom kint dolgozik és most adta be a munkavállalásiját. Azt mondta, hogy 1-2 hónap és kiderül, hogy mikor jöhet haza. De létezik olyan is, hogy nem engedik haza? Ezek a dolgok függnek valamitől vagy egyszerűen a kinti nagyfejek úgy döntenek, ahogy akarnak?!
    Válaszotokat előre is köszönöm.

  22. kedves Viki,

    1. hol kint? NZ-n?
    2. hogy dolgozik és mit, ha nincs munkavállalási engedélye?
    3. mi köze a munkavállalási engedélyének a hazautazásához?
    4. ki nem engedi haza? a bevándorlási hivatal, aki kiadja a munkavállalási engedélyét, nem szól bele abba hogy hova utazhat
    5. milyen nagyfejek?

    Legalább kis segítséget adj, hogy átlássuk mi is a gond.

  23. Viki,
    Tobb helyen sem stimmel, amit irtal, lehet hogy csak rosszul fogalmaztal? Ha még csak most adta be a munkavallalasi engedély kérelmet, akkor hogyhogy dolgozik? Ha vissza akar menni, akkor miert adott be kerelmet, miert nem ment csak siman vissza Mo.-ra?
    Barkit hazaengednek egyebkent, nem láncolnak ide senkit a bevandorlasiak, csak fel kell szállni a repülőre és annyi. 🙂

  24. Hu, na várjatok. 🙂
    Van olyan, hogy meg lehet hosszabbítani a kintlétet?

  25. Tehát az a helyzet, hogy ő kiment tavaly nyáron és a testvérééknél dolgozik.
    Valami olyasmit mondott, hogy májusban lejárnak a papírjai és ezért kellett „meghosszabbítani”, amit már be is adott. És ott azt mondták, hogy 1-2 hónap, amíg elbírálják és utána derül ki, hogy mikor jöhet haza. De lehet most már akkor én értettem félre valamit. A „hivatal”, az kiadja a papírt és ő dönt, hogy mikor jön haza?! A „hivatalnak” nincs köze hozzá?

  26. a munkavállalási engedélyeket a bevándorlási hivatal határozott időtartamra adja, pl. egy év, két év, stb. ha ez lejár, akkor jogosulatlanul tartózkodik az országban. Elvileg a hivatal megköveteli, hogy a lejárat előtt hosszabbítson az ember, erre van is lehetőség, a hosszabbítás ügyintézése változó időtartamú folyamat, lehet egy hónap is meg hat is. Az időben hosszabbítás a munkavállaló felelőssége.

    A bevándorlási hivatalt nem érdekli, hogy mikor megy haza, kizárólag abban az esetben tartozik rá, ha nincs az ittartózkodásának érvényes jogalapja (turistavízum, munkavállalási engedély). Ha a papírjai lejártak, akkor kitoloncolhatják.

    De az, hogy az érvényes munkavállalási vízuma időtartama alatt hova utazik az a kutyát se érdekli. (feltéve, ha joga van visszajönni, különben úgyse engedik be)

    Szóval a hivatal nem korlátozza az itt tartózkodásra jogosultak mozgását, bár elvárja, hogy gondoskodjon a munkavállaló a ki/belépési engedélyekről.

  27. Pappito mindent leírt, nincs is mit hozzáfűzni. Tényleg akkor megy haza, amikor akar.
    Arra tudok esetleg tippelni, hogy meg szeretné várni, míg elbírálják a kérelmet, hogy biztosan meghosszabbítják-e neki, és csak utána menne Mo.-ra. Bár ha meg vissza akar menni, akkor nem értem, miért hosszabbít. 🙂

  28. Értem. Tehát ha megkapja a papírjait és a hosszabbítást, akkor ő dönt arról, hogy mikor akar hazajönni. Jól értem, ugye?

  29. pontosan.

    amire szüksége van (ha vissza is akar jönni az országba) az két dolog:
    -work permit
    -work visa

    ha mind a kettője van, akkor vissza is jöhet gond nélkül.

  30. Dehogy nyúltatok 🙂 Így legalább én is tisztában vagyok a dolgokkal és neki is szólok, hogy ne vegye komolyan más rossz információit.
    Köszönöm a segítségeteket és ha van valami, úgyis jelentkezem 🙂

  31. Most olvasom még mit írtatok.
    Jönne már nagyon haza, néha nagyon szenved (vagy csak nekem mondja :)) csak gondolom a papírjait, amit Whatever is mond, meg akarja várni, mi lesz a végkimenetele. Meg a kinti dolgait akarja még elintézni.

  32. Viki, ha menne már haza, akkor milyen papírokat intéz a bevándorlással? Ha haza akar menni, akkor üljön fel a repcsire és gyia, senki a világon ebben meg nem fogja akadályozni, hivatalok biztosan nem. Ahhoz nem kell hosszabbítás, sőt, kiutazni lejárt papírokkal is gond nélkül lehet. Ha nem akar visszajönni, akkor mit hosszabbít?

  33. Vannak kint egyéb dolgai is, meg üres kézzel sem akar hazajönni és ezért hosszabbította meg, hogy legálisan, amíg intézi a dolgait, dolgozhasson.

  34. En csak annyit fuznek hozza, hogy nehogy haza menjen mielott befejezte a munkat, mert akkor ki fogja elvegezni. A munkat. A papirt meg tartsa maganal, mert szukseg lehet ra. Nekem peldaul reggelente.
    Visszajonni meg nem kell ha el sem ment, mert mar itt van. Kint. Es most ugysem tud hazamenni. Nem azert mert nincs haza, hanem mert most mindenki itt marad aki el akar menni. Vulkanugyileg. Vegul is szerencseje van, mert ki sem tudjak toloncolni. Hacsak nem teszik egy galyara es ‘izombol’ kell hazamennie. Mar ha akar. Vagy ha kell.
    Nem hagytam ki semmit?

  35. Köszönöm ezt az igen szórakoztató és egyben nagyon vidám másfél órát… Ez a diskurzus még 2 év távlatából is a mosoly könnyeit csalja a szemembe! Hatalmas respect – így utólag -, akiknek volt türelmük az egy személyes Mónika show lelki és szellemi megmentéséért fáradozni. A finálé pedig egyenesen fenomenális volt, ahogy Csanád feltette az i-re a pontot és egy könnyed tussal a legfájdalmasabb területre vitt be komoly sérüléseket okozó találatot. Bravo!

    A lényeg, hogy köszönöm a mérhetetlen feszültség mellett megbúvó nagyon hasznos információkat! Én mostanság szeretnék Új Zélandra menni és szükségem volna 1-2 jó tanácsra, viszont nem feltétlenül egy blog commentjein keresztül. Pappito és/vagy Csanád tudnátok rám egy kis időt szánni egy pár e-mail váltás erejéig?
    A választ előre is köszönöm!

  36. Szia Pappito!

    Megnéztem a hiányszakmákat, és szomorúan láttam hogy a Műszaki menedzser nincs köztük (ez a jelenlegi végzetségem).
    A kérdésem, szerintetek érdemes-e új szakmát tanulni ami Új-Zélandon hiánynak számít pl: Villamos mérnök (közel áll a jelenlegihez tantárgyakban, és másod diplomát 2,5 év alatt lehet szerezni) és friss diplomásként munka tapasztalat nélkül nekivágni Új-Zélandnak, vagy jelenlegi szakmámmal és tapasztalattal nekivágni?
    Kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy te melyik megoldást választanád?
    Melyik esetben van az embernek több esélye a vízum és munkaszerzésre (olvastam a blogot és láttam, hogy a kettő között szoros a kapcsolat).

    Köszi előre is.

    Levi

  37. levi, őszintén megmondom, halvány gőzöm sincs, mit csinál egy műszaki menedzser.
    Az itteni tanulás elképesztően drága, ha tanulóvízummal csinálod és nem csak a tandíj rohadt magas, hanem minden más is, viszont nem lehet mellette teljes állásod, tehát keresni is alig tudsz.

    Nem csak hiányszakmával lehet idejönni, hanem a pontokkal is, nézd meg a pontkalkulátort az immi honlapján.

  38. Szia Pappito!

    Kerlek segits.
    Azt hiszem kicsit bionytalan vagyok. Vagy meg sem?
    Nem tudom mint akarok, bar iskolaba jartam. Hany pont kell hozza, hogy kell-e hozza vizum es ha milyen akkor igen. Vagy tud valaki-e segiteni baratnot talalni. Mert akkor, szivesen dolgoznek feketen. Mert neger vagyok.
    Ja, a nyelvet nem beszelem.
    Kerlek.

    Csao
    Tibi

  39. Jó estét!
    Érdeklődnék, hogy Én mint 22 éves ipari alpinista és pincér (utóbbiról van csak referenciám, mint külföldön munkát vállalt)végzettséggel rendelkező ex-egyetemistának mily esélyei lennének NZ-on a véleménye szerint.
    Köszönettel:
    Tivadar

  40. Draga Otthon Szakadt Honfitarsaink!

    Legyetek szivesek felfogni, hogy ez a forum nem egyenlo a berandorlasi hivatal ugyfelszolgalataval. Mi itt csak velemenyeket tudunk mondani. Azzal meg ki lehet torolni mindenkinek a sajat, vagy altala megnevezett polgartars segget. Az enyemet hagyjatok beken, mert erzekeny.
    Tessek olvasni a bevandorlasi hivatal oldalat, beszelgetni olyan szakemberrel (bevandorlasi tanacsado) aki ebbol el. Persze ezert penzt fog kerni. Mert ugye Lenin koporsojat sem oriztek ingyen. Ha meg nem tudod elolvasni a http://www.immigration.govt.nz -et, mert ugye nem beszelsz angolul, na akkor kedves baratom, ne is almodj arrol, hogy Uj-Zelandra vandorolsz. Ki.

    Es vegul: itt sem olyan jo mint elkepzeled! Na.

  41. Szia Pappito

    Elöző beírásomat félre értetted. Nem Új-Zélandon szeretnék tanulni, hanem itt Magyarországon.
    Jelenlegi diplomám és munkám nincs fenn a hiány munkák között. Ezért gondoltam, hogy elvégzem a villamos mérnökit is, mert az a hiány szakmák között van.
    A kérdésem lényege az, hogy szerinted (Saját tapasztalatod) friss „új” diplomásként, munkatapasztalat nélkül milyen esélye van az embernek elhelyezkedni NZ-n?

    Köszi.

    Levi.

  42. Sziasztok,

    először is nagyon tetszett az írás. Annak kapcsán jutottam el ide, hogy 2 ismerősöm is készül NZ-re jövő évben. Az látszik, hogy ehhez kitartás és elszántság kell, no meg persze komoly angol tudás.

    Olvastam és tudom, hogy ez nem az Immigration New Zealand Helpdesk-je, de ha szabad egy kérdést engedjetek meg(vagy irányítsatok a megfelelő fórumba)

    0 kilométeres gazdasági agrármérnök milyen esélyekkel indulna ott?

  43. hát… én nem sokkal biztatnálak. az immi weboldalán megnézted, hogy meglenne-e a pontod?

  44. Kedves Pappito!

    Én figyelmesen olvasom akár a fórumokat, akár a blogokat, és Hozzád fordulok, mert olyan vagy, mint a virtuális Teréz anya. /persze nem bántásként írom :)/
    Én is tervezem, hogy elmennék innen, mert engem ebbe az országba érzelmileg semmi nem köt. 17 éves korom óta egyedül élek, és mindig dolgoztam, bár ahogy látom, nagyon rossz szakmát választottam. Igazságügyben, bíróságokon dolgozom közel 20 éve, és az ELTE-n elvégeztem az igazságügyi-igazgatási szakot, de mindezzel kint semmire nem megyek. Tudok dolgozni, sosem voltam semmirekellő, az lenne a kérdésem, hogy esélyem lenne-e akár egy szállodában, vagy bárhol takarítani. Nem magam miatt lépnék, hanem a 8 éves kislányom miatt, mert olyan mintha állóvizet taposnék, nem jutottam előrébb, és a jövőkép itt egyáltalán nem kecsegtető. A fizetésemet a lakáshitelem szinte el is viszi, nem jutok egyről a kettőre. Én már két éve döntöttem, de nem lehetek felelőtlen a gyerekemmel szemben. Úgy gondolom, hogy itt kellene munkát találnom oda, szóval a kérdés, hogy szállodák által nyújtotta munkalehetőségre mennyi esély van?

    Előre is köszönöm a válaszod!

    Üdv.: Izabella

    1. egy angliában élő barátom ezt kérdezte, a kommented olvastán:

      mer szalloda? ha beszelne angolul szuper admin munkakat kaphatna. mondjuk nemtom nz-be beengednek-e de uk-ban siman kapna ertelmes aktakukac allast, mer tok sok tapasztalata van.

      Szóval NZ-be így tényleg nem sok esély van bejutni és tartósan munkát vállalni.

  45. Sziasztok.

    Kerékár szerelő vagyok.

    Ott kint egy ilyen szakmával lehet mit keresni???

    Már ezt úgy értem keresett szakma tényleg??

    ezt hallottam.

    A

    1. Jól beszélsz angolul? Ha nem, akkor tanulj meg, ha igen, olvass kicsit.

  46. Sziasztok!

    Informatikus mérnök vagyok, a Dunaújvárosi Főiskolán szereztem a diplomám bő fél éve levelezőn, még a hagyományos képzésben, tehát nem BSC.
    Angolul középfokon tudok, jelenleg a szakmai tapasztalatot gyűjtöm, meg a pénzt(dolgozok). Érdeklődési területem: JAVA, PHP, SQL, WIN, LINUX. Kicsit nehéz átlátni a bevándorlási hivatal információit, ezért kérdezek itt:

    1. Jól olvasom akkor, hogy a végzettségemet elismerik NZ-on, és hiány szakmának számít?
    2. Tehát ennek alapján viszonylag gyorsan kaphatok munkavállalási vízumot akkor is, ha nincs még cég, aki alkalmaznia és ott akarok munkát keresni?
    3.Korom 38, egészséges vagyok. Nagyjából hány pontom lenne, ha be akarnék vándorolni?

    1. Tom, a helyzet az hogy egyszerre két dolognak kell megfelelned ahhoz hogy itt elindulj:
      – az egyik az Immigration, aki esetleg elfogadja a szakmádat vagy legalább könnyen el tudod ismertetni (optimális esetet írok most),
      – a másik a munkáltatók. Őket lehet hogy nem is érdekli milyen főiskolai diplomád van, viszont nagyon érts hozzá. Ha érdekel az SQL és esetleg meglenne a 70-432 vagy 70-433 az mondjuk segít.

      Arra már nem emlékszem hogy nyitott work permitet hogyan lehet saját jogon szerezni (általában a partnerek szoktak), legtöbbször a job offer a legjobb „ajánlólevél” hozzá.

      1. Félreérthető volt az utolsó mondatom: a job offer nem a nyílt vízumhoz a legjobb ajánlólevél, hanem a céghez kötötthöz, és szerintem az elinduláshoz.

  47. Kedves Tom!

    Szerintem célszerű itt kezdeni: http://www.immigration.govt.nz/migrant/stream/work/workperm.htm – itt meg tudod nézni milyen visa-k jöhetnek szóba az esetedben, illetve ezen belül itt: http://www.immigration.govt.nz/migrant/stream/work/skilledmigrant/ – ez a skilled migrant category részletezése, a kérdésed alapján kb erre gondolhattál.
    Ez utóbbin megtalálod a pontszámítást (points indicator), valamint át tudod bogarászni az SMC feltételeit (Can I apply?). Javaslom először a feltételek alapos átnézését és utána a pontszámítást.
    A megkövetelt angol nyelvtudás IELTS overall band score of 6.5, ami a magyar honosítási szabályok szerint már felsőfok (C1). Tesztelni tudsz pl. itt http://www.examenglish.com/IELTS/index.php vagy itt http://tinyurl.com/yfwkqnz

    a.

  48. 30 éves, jelenleg a NAV-nál pénzügyőrként dolgozó férfi vagyok, 3 éve éltem korábban angliában. Sajnos fegyveres rendvédelmi testület tagjaként lószar a keresetem, stressz az egekben, kilátás zéró. Új Zélandi letelepedést fontolgatok, de nem elkapkodva. Ha minden terv szerint alakulna, akkor fel tudok szabadítani 4 millió Ft-ot az elkövetkezendő 1-2 évben, a terv megvalósítása céljából. Angolul középfoknál jobban beszélek, rendszeresen fordítok és foglalkozok a nyelvvel. Mik az esélyek?

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.