Gastro – leves és bárányvagdalt

A kertben termett mindenféle jóságokat csak feldolgozva értelmezzük, ezért azt eszeltem ki, hogy a cukkinikből levest csinálunk, és ha már főzikéltem, akkor processzáltam egyéb dolgokat is. Végigmegyek a menün.

Cukkinikrémleves

A zsenge cukkinikből kiválasztotam két nagyobbat, a végeiket levágtam, majd nagy kockákra hasogattam. Nem a végeiket, hanem. Fogtam két szem újkrumplit, amiket a pucolás után szintén felkockáztam, egy kis fej vöröshagymát is, meg 2-3 gerezd fokhagymát, amit viszont nem kockáztam fel, mert mindennek van határa.

cukkinileves1

Egy lábasban forraltam kb. egy liter vizet, két marhahúsleves kockával, majd a forrásban levő vízbe dobáltam a sok felkockázott mindenfélét meg őrölt borsot. Úgy negyed óra kell mindennek, hogy átfőjön, ekkor levettem a tűzről és félretettem hűlni, mert a botmixerünk műanyagból van, nekem pedig aggályaim voltak, hogyan reagálna a kilencven fokos levesre.

cukkinileves2

Lehűlés után az egész miskulanciát összeturmixoltam és még toltam bele két kanál tejfelt, hogy krémebb legyen. Három szelet sokmagos kenyeret felkockáztam és serpenyőben megpirítottam, hogy legyen zsemlekockánk hozzá, amivel nagyon finom is lett az egész, ellenben hiányzott belőle még egy kevés bors és szerecsendió.

cukkinileves3

Bárányvagdalt

A kb- 70 deka darált bárányhoz adtam két fej apróra vágott és sötétre pirított vöröshagymát,  gerezd mégsokkalappróbra vágott fokhagymát, egy kiskanál pirospaprikát, sót, borsot, finomra vágott kakukkfüvet, rozmaringot és mentát. Jól összekevertem, majd egy félórácska pihentetés után (én pihentem) beleütöttem egy tojást és összegyúrtam az egészet, alaposan.

csevap1

A gyúrmányból kis hosszúkás mihíjjákokat formáltam, majd mind ment a vékony, de forró olajra. Sokat kell vele bajlódni, ha nem barbin csinálja az ember, hogy minden oldala átsüljön, de megéri a törődést, kellemes, fűszeres backgroundot kap a bárányhús. Ha többet csinálok, akkor megy mellé még egy kis disznóhús is, felesben a legjobb, de az a súlyos bárányhónalj-íz és szag nincs az itteni bárányhúsnál, magában is nagyon finom.

csevap2

Fűszeres (aka csajozós) burgonya

Köretnek rizst csináltam (igen, tudom, krumpli a cím, mondom máris) de abból nagyon kevés volt otthon, úgyhogy kénytelen voltam valami más után nézni. Nem volt nehéz kitalálni, hogy mivel csak krumpli volt a háznál, abból lesz valami. A fűszeres krumpli rém egyszerű táp, viszont csajozni lehet vele, mert az emberről simán elhiszik (na jó, bizonyos speciális körülmények között) hogy tud főzni, nem is akárhogy, ha ennek nekiáll, viszont biztonságos is, mert ha végig részt veszünk az elkészítésében, (vagyis közben nem csajozunk,  khm) akkor szinte lehetetlen eltolni.

A lényeg, hogy az újkrumplit felvágjuk kocekákra, megpucolni sem kell, csak alaposan megmosni, majd feltesszük főni. Vízbe. A gyávábbak már a vizet is fűszerezhetik, (csajozós szempontból érdektelen, a nők nem buknak a vegetás vízre). Az egyetlen lényeges pont, hogy azelőtt abbahagyjuk a főzést, hogy masszává szanaszét főznénk a krumplit, hanem még félkemény állapotában (az nem csajozós, bocs) öntsük le a vizet róla. Mivel dobálni fogjuk, kell, hogy bírja a strapát és ne kenődjön szét.

fuszereskrumpli

Egy serpenyőben forrósítsunk kevés olajat (tényleg csak egy kicsi olaj kell), az sem baj, ha oliva, és amikor már nagyon meleg, akkor szórjunk bele mindenféle fűszereket, ami csak van otthon, legjobb, ha frissek. Kakukkfű, oregano, petrezselyem, koriander, minden mehet, ha van valami provanszi keverékünk, akkor ne féljünk használni. Bátrabbak vagy magasabb tűrőképességű csajra hajtók beletolhatnak a krumplival pár gerezd fokhagymát is. Ha az íz benne van, akkor mehet a krumpli, pár percenként forgassuk meg és süssük addig, amíg kap egy kis ropogós kérget. Ez pofon egyszerű és majdnem minden kajához passzol.

csevap3

16 hozzászólás “Gastro – leves és bárányvagdalt” bejegyzéshez

  1. Leveskocka van az eurodellben is, ha esetleg akadozna a posta 🙂

  2. OXO kocka is van, nem kell ahhoz anyós. Teljesen fasza kockák, három íz: csirke, marha meg erőleves.

  3. a postaláda közelebb van, mint az eurodell 🙂

    különben is mit fumigáljátok az én anyósom, aki a lelkét is kiteszi? zúzza a pirospaprikát meg kockát meg az ízvarázst!

  4. Anyósokat nem bántani, enyém olyan házi pirospaprikát szerzett, hogy ihaj.

    Ja, és a botmixer alapból bírja a hőt, nyugodtan bele lehet nyomni a forró levesbe.

  5. A zen anyosom piros aranyat meg gulyaskremet kuld nekem. A hetvegen meg is kerdezte, hogy kell-e valami tubusos _szar_ 🙂

  6. de ez ilyen műanyag botmixi, mindegyik bírja a kiképzést? mert olyant is láttam, ami fémből bot, gondoltam az bírja a plasztik meg nem túl. Nekünk braun van.

  7. Braun, one of the best. Viszi a levest, spenótot, mindent, forrón, még a fazékban. Nekem is az van, sokadik éve nyúzom, sosem hagyott cserben. Hidd el, nem fog elolvadni. A fém szép-szép, de azzal inkább az a nyűgöm, hogy hogyan tartod szép tisztán-csillogósan 🙂

  8. Nu most estem be a gvilágodba. Egyből a „Római szakácskönyv” vetült retinám ki-kihagyó pixeleire. Irnod kéne egybe-könyvbe ezt a gasztroizét. A könyv megvan az olvasó kütyüdön?

  9. nem hinném, hogy könyvet kéne ebből írnom, pláne, hogy nyakra-főre jelennek meg gasztrokönyvek, némelyik sokkal elkötelezettebb szerzőtől. Én hobbifőző vagyok, csak azt írom meg amit szerintem érdemes, a hétköznapi takarmányt nem. Nemsokára jön a jóidő, jönnek a gasztroposztok is 🙂 stay tuned!

  10. Most sokat olvastam a régiekból is, egyezzünk ki a gasztrofotóban.
    Ha meg már úgyis jön a jó idő megosztom asszonykám salsa budapesto-mexicanensisét az olvasókkal, csak előbb összeszedem a hozzávalót.
    Mármint a mujert hogy mondja billentyűbe.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.