Kiwi környezettudatosság III – szélenergia a gyakorlatban

 

A zátony energiastratégiájának lényeges eleme, mondhatni célja, hogy az ország kiváltsa a fosszilis energiahordozókból előállított energiát megújuló energiaforrásból előállítottal. Ez nagyon szép elképzelés és a világ különböző részein komoly lamentálás folyik az ügyben, részben a népszerű és jobbára erősen áltudományos indoklású globális felmelegedés hiszti, részben pedig az olajárak elszabadulása miatt.

A kiwik nem beszélnek a levegőbe, okosan előre gondolkodnak, lassúak, de alaposak. Persze lassúsággról csak saját magukhoz képest érdemes beszélni, ismerünk olyan országot, amelyben komplett idióták vannak döntéshelyzetben és sajnos ha hülyeségről van szó, akkor nem halogatják a döntést. 

Nem tudom nem megemlíteni, hogy a szélenergia felhasználásának kérdésében hogyan áll magyarország, függetlenül a természeti adottságoktól, energiaipari szabályozóktól és rendszerirányítási kérdésektől, már a döntés születésének folyamatáról is szép képet kaphatunk, ha ebben a PDF-ben a 13-14. oldalt elolvassuk. Tegyük akár többször is, amíg meg nem értjük, hogy hogyan és kik döntenek energiaügyi kérdésekben is.

Itt kiwiföldön picit másképpen megy a dolog, felismerve és kihasználva a természeti adottságokat, egészen komoly vizsgálatok zajlanak, hogy hogyan és hol lehetne energiát kicsatolni az alacsonylégköri mozgásokból. Tegnapi hír, hogy a TrustPower nevű energiatermelő és szolgáltató szélgenerátor park létesítési kérelmét elfogadták a szak-, és helyhatóságok. A kérelmet a TrustPower majdnem pont kettő évvel ezelőtt adta be, az elmúlt két év pedig környezei hatázsvizsgálatokkal, kivitelezési tervek egyeztetésével és tájékoztatással telt. A 400 millió dolláros beruházás egyébként nem az egyetlen a cég életében, 30 kilométerre a tervezett szélerőműtől már működik egy vízerőművük (Waipori Hydro Scheme) és tervezés alatt a következő szélerőmű, lejjebb kifejtem.

A tervezett Mahinerangi szélerőmű számokban:

 

  • 1723 hektáros terület
  • 200MW maximális kapacitás
  • 145 méter maximális műtárgymagasság (lapát hegye)
  • 100 darab generátor
  • 33kV-os földkábel hálózat, amely minden generátort egy 110kV-os alállomásba kapcsol, amely az erőmű területén lesz
  • 110kV-os távvezeték (20 métert meg nem haladó oszlopmagasság) amely elszállítja a termelt áramot  7 km-re a Transpower 110kV-os hálózatába
  • Optikai adathálózat, földkábellel
  • Esővízgyűjtő rendszer a helyi vízigény ellátására
  • szennyvízkezelő rendszer
  • 37 km telepi úthálózat
színösszehasonlítás
Akit bővebben érdekel a dolog, az legyen kedves mindent elolvasni amit belinkelek, nem érdektelen, hogy hogyan megy az ilyesmi errefelé és a részletek fontosak.
  • környezeti hatásvizsgálat 
  • látványtervek és szimulációk (egészen odáig, hogy honnan hogyan fog majd látszani a telep és milyen színűre javasolt festeni a tornyokat) 
  • Geológiai elemzés(pdf,) (Assessment of Geotechnical and Civil Aspects in Support of Resource Consent) ideértve a talaj, kőzetek, szeizmikus kockázatok, időjárási befolyás, odavezető utak szerkezete és állapota, becsült földmunka mértéke, a környék mekkora kényemetlenséget kell elviseljen, külön felhívom a figyelmet a 6.5.5. pontra amely azt tárgyalja, hogy hogyan kell minimalizálni a földmunkák során keletkező port!
  • mellékletek itt van minden egyéb kiegészítő tanulmány és vizsgálat a zajterhelés-becsléstől a légiforgalomra gyakorolt hatásig
A másik tervezett létesítmény a Kaiwera Downs Wind Farm se lesz pityke, bár ennek az engedélyezése még nem történt meg, egyelőre csak a vizsgálatok és az előkészületek zajlottak le. A linken ugyanúgy, mint a fenti esetben minden felmérés, vizsgálat, becslés, hatástanulmány fellelhető, ugyanúgy színes-szagos, mint a Mahinerangi erőmű esetében.
A Kaiwera Downs számokban:
  • 2568 hektáros terület
  • 240MW maximális kapacitás
  • 145 méter maximális műtárgymagasság (lapát hegye)
  • 83 darab generátor
  • 220kV-os hálózatba táplál be 
Mindkét beruházás többszáz millió dolláros léptékű, és nem hinném, hogy ez nem fog megtérülni. Természetesen az, hogy ezek megépülnek, nem jelenti azt, hogy a szélenergia valami mindenható dolog és mindenhol ugyanúgy rendelkezésre áll. Arról nem is beszélve, hogy a sok babona, ostobaság és tévhit mellett (nekimennek a madarak, meddőséget okoz, kipusztul tőle a vakond) el szokott veszni a lényeg, mágpedig az, hogy a szélgenerátorok működésének meredek felfutási és lecsengési görbéje szükségessé teszi, hogy legyen a háttérben olyan termelőkapacitás, amely azonnal tud reagálni, ha a szél eláll, vagy túl erőssé válik (35-40km/h-ás szél már túl erős), tehát a generátorok abbahagyják a termelést. Nagy erőművek (atom, szén, gáz) erre nem alkalmasak, ezek teljesítménye lassan szabályozható, de a tározós vízerőművek pont jók a célra. (angliában például ilyenek vannak, feltöltött tározó mellett 120 másodperc alatt termelésbe tudnak állni szükség esetén)
Természetesen vannak még rendszerirányítási kérdések is, ezekről nem tudok nyilatkozni, fogalma sincs, hogy itt a zátonyon hogy működik a helyi MAVIR. De nyilván illeszthető a hálózatba a szélgenerátorok teljesítménye, különben nem épülhetne ilyesmi. Ha be akarjuk tájolni, hogy hol lesznek ezek a telepek, akkor itt egy guglimap amin bejelölgettem őket.

View Larger Map