Gasztro – Pizza

Alapvetően mindenféle pizzareceptek vannak, én magam is mindenfélét összeolvastam már olyan hozzávalókról, mint az olívaolaj meg a szezámmag. Ugyanakkor vékony tésztához a legegyszerűbb recipe a legjobb, úgyhogy most ezt tárgyaljuk. A mértékegységek cup-ban vannak megadva, mert itt abban számolnak, egy itteni metrikus cup (metrikus, ééted) nagyjából pont 250 milliliter térfogatú, a grammokkal nem szarakodunk.

Kell hozzá:

  • 2 cup liszt
  • 1 cup víz
  • csipetsó
  • csipetcukor
  • 2 csapott teáskanál élesztő
Ennyi az egész, mégis működik. Mondom hogyan. Az élesztőt beletesszük egy pohárba, nyakonvágjuk egy teáskanálnyi cukorral és egy deci langyos vízzel. Ezután kicsit megkeverjük (állítólag fémkanállal nem szabad, de hát fehér elefántra se volt szabad gondolni) és langyos helyre tesszük. Erre legcélszerűbb a kb 50 fokra felmelegített, majd kikapcsolt sütő. ( bármi jó, tévé vagy számítógép teteje ) 12-15 perc alatt rendbejön.
Amint a cucc súrturájz, megkel, akkor fogjuk a liszt és beleszórunk egy jó csipet sót, összekeverjük és egy cup vízzel meg az élesztős hogyhíjjákkal meggyúrjuk. A liszttől függően lehet, hogy kell még bele víz, vagy nem kell egy cup, ezt érzi aki gyúrja. A lényeg, hogy nagyjából száraz, nem ragadós felülete legyen és kellemesen elasztikus állaga. Ha ezt elértük, akkor szórjuk be a tetejét kevés liszttel, és be a langyos helyre egy jó fél órára, bátrabbak 35 percig is elmehetnek.
Ha erős csodálkozásunkra a tészta már kb duplájára dagadt, akkor óvatosan tépjük ketté és már ne gyúrjuk, hanem az egyik felet takarjuk le, és száműzzük vissza a langyos helyre. A másik felet kézzel nyomkodjuk laposra, majd sodrófával finoman nyújtsuk akkorára, amekkora edényben vagy lemezen fogjuk sütni. Kerek pizzát csináljon a donpepe meg az olaszok, mi tisztességes konyhabarátok nem dobáljuk a tésztát és nem csinálunk belőle helikoptert. Ha kinyújtottuk, akkor kellemesen vékony, de tartós tésztát kapunk, ezt fektessük a kissé kilisztezett edényre-edénybe, és nyomjuk rá a feltétet. Nyilván, ha két edényünk van, mint ahogy nekünk nem, akkor egyszerre érdemes megcsinálni a két adagot. Én szoktam a lisztbe oreganot tenni, mert ettől jópofábban néz ki, de enélkül is tökéletesen működik. Ráadásul, mivel nekem egyelőre sodrófám sincs, a nyújtás egy bacardi breezer-es üveggel csinálom. (tropical lime ízű volt a tartalma)
Általában a feltét alapja paradicsomszósz, erre a bézik modell a sonka és sajt, de most kivételesen előre csináltam frankó feltétet: kb 30 deka marhahúst felkockáztam, olíván feltettem egy serpenyőbe és amikor az egész átmelegedett, akkor kapott sok fokhagymát, szójaszószt meg vizet. Nagyon pici kockákat csináltam, hogy viszonylag gyorsan elkészüljön, és többször fel kellett önteni vízzel, mert nem volt puha. Az utolsó felöntés után kapott két evőkanál mézes csiliszószt, rozmaringot és sóborsot. Ezután elforraltam az összes levet és jó erős lángon megsütöttem. Ettől még kisebbre összementek a kockák, de teljesen átitatódtak a szafttal.
A kinyújtott és paradicsomszósszal lekent tésztára ezt a husit szórtam, sajtot rá és be a sütőbe, a másik adag pedig sonkás-sajtos lett. A csípősmarhás tejföllel nagyon klassz, megérte a babrálást meg az időt. Amúgy is szinte minden konyhai maradék jó pizzafeltét, a kelbimbótól az egy darab tojásig.

20 hozzászólás “Gasztro – Pizza” bejegyzéshez

  1. Szerény véleményem szerint pizzatésztába (még háziba sem) való élesztő. Van ám egy receptem, gyakorlatilag garantált siker, de ide be nem írom, mert akitől kaptam, az is úgy szerezte, szóval meg kell dolgozni érte.

    Maradjunk annyiban, hogy ha kiértünk, készítek nektek egy adaggal, aztán majd lehet csodálkozni.

    Ezt veheted ígéretnek is.

  2. Papa, ismered a Fűszer és lélek gasztroblogot? Jó posztok gyönyörű fotókkal, érdemes. Csak úgy eszembe jutott. Vagy ha ismered, akkor ugye?

  3. Imma, szerintem élesztő az kell, különben mitől kel meg a tészta?

    Mindenesetre az élesztőmentes verziót alig várom!

  4. gyoresz, hát igazából nem ismerem, nem olvasok gasztroblogokat, illetve csak a bűvös szakácsot meg ami a judapesten előjön gasztróból. De a fűszer és léleket megnézem magamnak, kösz a tippet!

  5. Györesz kösz a tippet, mégiscsak ismerem, most kirakom én is ajánlóba oldalra a linkek közé, nagyon klassz. Pláne a fotók. Kéne nekem is olyan optika, amivel ezek készülnek. Na majd megérdeklődöm…

  6. szia. élesztő nélkül a pizza nem pizza, persze nem kell túlzásokba esni. az igazi autentikus levédésre kerülő olasz pizza vékony, van benne élesztő és nincs agyondobálva feltéttel. viszont duromlisztből készül. javaslom a kipróbálását. itthon két félét lehet kapni az egyik sima a másik tészta névvel van illetve. előbbi nevéhez hűen sima, akárcsak egy finomliszt a másik sokkal durvább, olyasmi mintha apró golyóbisokat készítettek volna a búzából. na ez utóbbi amit vétek kihagyni. tehát mindenáron durumliszt.
    nekem és minden ismerősömnek aki evett ebből ez a recept vált be. s mint te is mondtad az egyszerű a legjobb. sonkaként prosciutto crudo (nyers érlelt sonka) az igazi. olasz vagy spanyol jellegű boltban szerintem ott is hozzájuthatsz.
    40 dkg finomliszt, 2,5 dkg élesztő, 1/4 liter langyos víz, 1 tk só.
    Az élesztőt felfuttatom 1 dl langyos vízben. A lisztet beleszitálom egy mély tálba, a közepébe mélyedést nyomok és beleöntöm az élesztős vizet. Ezt a környező liszt kis részével összekeverem (kovász), majd a többi lisztből kevéssel betakarom, letakarom és meleg helyen kétszeresére kelesztem. Kb. negyed óra után hozzáadom a sót és a vizet, majd jól elkeverem. A tésztát úgy mint a rétestésztát párszor a deszkához csapkodom és cipót formálok belőle. Meglisztezem, letakarom és kb. egy óra hosszat kelesztem.

  7. durumliszt is van itt az biztos, de rendes prosciutto… hát akkor akár be is iratkozhatnék a golfklubba 🙂 megfizethetetlen és a helyi sajnos csak nevében az, ami.

    a receptnek meg nekifutok egyszer

  8. No. Trentói taverna séfje szerint az a pizza, ami pl. a pizza hut – zsíros, erősen kelesztett, felemelt tészta – az nem pizza. És azért nem kelesztem a pizzatésztát, mer a pizzatészta nem kelt tészta.
    Trentói taverna séfje egyébként azt is mondta nekem, hogy hagyományos pizzareceptet nem is lehet otthon megcsinálni, hacsak nincs pizzakemencénk a háznál. Háznál én kizárólag olyanokat ettem eddig, amik inkább hasonlítottak a bukta tésztájára mint pizzára. A te receptednél meg azt nem értettem, hogy hol az olaj.

    A nápolyi tésztához valóban használnak élesztőt, csak éppen tizedannyit, mint amit bármelyik házi receptben láttam.
    Római tészta otthoni változata pedig teljesen élesztőmentes:

    20 dkg finomliszt,
    20 dkg durumliszt,
    1-1,5 dl olivaolaj,
    2-2,5 bögre víz (ahogy adja magát)
    nagy csipet só, és
    – na jó, megmondom a titkos összetevőt –
    egy nagy kanál méz.

    Házi calconét gyakorlatilag csak ebből a tésztából sikerült értelmeset készítenem, egyébként. Ebbe is mehet, ha olyanod van, oregano vagy kakukkfű.

    Ennek a tésztának a legvitathatatlanabb előnye, hogy egy-egy pizzányi gombócokra osztva, folpackba csomagolva 2 hétig elvan a hűtőben, előkapod, kinyújtod és mehet a menet. Ennélfogva én mindig dupla adagot gyúrok.

    A feltétet a következőképpen csinálom:
    Spenótos: megrottyantott spenót (nem püré) fokhagymával, kaliforniai paprika csíkokkal, pritaminnal

    Sonka: sima fehérsonkát (vagy pármai sonkát, valami tisztát) csíkokra vágok, borssal megpirítom kicsit

    Bologna: tudod

    Ricotta: kikeverem kis tejföllel vagy joghurttal, fokhagyma, olasz zöldek

    Meg persze szalámik, prosciutto, szárított paradicsom, gombák, egyebek.

    Aztán ezeket szoktam tetszés szerint variálni a calconéban, általában amolyan piros-fehér-zöld odabent. Kis tálakban tartom, és mindenkinek azt pakolok, amit óhajt.

    Rá természetesen mozzarella, zsíros sajt, parmezán.

    Ha calzonét csinálsz, összehajtás előtt jól be kell vizezni a szélét belül, és úgy sodrod össze a széleket. Utána a calzone tetejét is vizezd be, attól sül olyan jó hólyagosra. Utána csak úgy dísznek reszelj rá kívülről is egy pici parmezánt, szépen rábarnul.

    De azért az ígéretemet tartom, lesz majd egy welcome to NZ pizzaparti!:)

  9. Pizzaba mi is teszunk elesztot. Olasz receptunk van, es finomlisztbol es buzaddarabol csinaljuk. Nagyon franko na teszta, nem kalacsos es nem is cipotalp. A sutobe kell tenni egy kolapot, es azon sutni. Itt NZ-n lattam direkt pizza suteshez kovet, amit a sutobe lehet tenni.

  10. Imma, olajról szó sincs, azt tegyen a pizzahut, az tényleg nem tészta, hanem kalács. Amit én csinálok, abban nincs egy szem olaj se, buktára még csak nem is emlékeztet, teljesen pizzasztikus.

    És ennél egyszerűbb és gyorsabb recept nincs.

    Az meg, hogy neki se álljak, ha nincs kemencém, hát tudod… az olaszok is bekaphatják 🙂

  11. Ez az Imma, ez naon jó:)

    Tele van a lakás régi festményekkel, és pont a gyerekszobába jutott egy úgynevezett Irma néni, aki állítólag néha rosszallóan összehúzza a szemöldökét, ha a gyerek rosszalkodik…

    Ezentúl Imma néninek fogom hívni:)

  12. Vazze, Te mar be is adhatod a NZ utlevelkerelmet. Csak azzal lehet ugyanis pizzara olynokat rakni, hogy mez meg szojaszosz.
    A legjobb poen az itteni pizzazok “gournet”-nek nevezett pizzai: apricot csiken, curry, steak, chips (!), satobbi.
    Gyertek el hozzank es akkor majd jol csinalok Nektek franko, haznal de kemence nelkul keszult elesztos, olajos, de dorongliszt mentes, buktajellegmentes igazi digopizzat.

    Remelem sikerult mindenkibe belekotnom ezzel az egy commenttel.
    Es azert is en tudom a legjobban.

  13. Szija Tibor,

    én nem teszek a pizzára mézet. Csak a tésztájába:) hehe.

    Pappa: még van rá kerek 6 hónapod, hogy fejlesztd a tudásodat, utána menthetetlenül lesöpörlek.

  14. Te Tibor egyébként te a dugóhúzó Tibor vagy? Csak mer nem értem mi lelte a dugóhúzót, vagyis nem tudom értelmezni a jelenlegi tartalmat vagy menüt vagymi,gondoltam hátha te tudod.

  15. Mar elnezest Pappito, hogy itt uzenofalazunk a Te portadon.
    Immacolata: en vagyok az en, de nem ertem a problemat. tibor kukac dugohuzo pont com

  16. Imma,

    legyen hat hónap, ha már ennyit kell várni, de utána se lemossál, hanem csináljunk együtt kajákat!

  17. ugyan már, az én üZENőfalam a tiétek is, beszélgessetek nyugodtan senkit nem zavar 🙂

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.