Bölcsi projekt – hatodik

 

Hétfő mindig sarokpont a kistermetűek közösségbe kényszerítésénél, hiszen két nap a szülőkkel, nem pedig a takonyterror osztagban, meglágyítja a lelket. Kora reggel már volt is egy kis nyafogás, hogy nem akar menni bölcsibe, de ezt hamar letörtük és elvittük anyát dolgozni, mi pedig az intézmény felé vettük az irányt.

Leparkolva az épület előtt, a nyafogás elmúlt, és a “megyek bölcsibe” program indult be, teljesen váratlanul. Beballagtunk és a gyermek előnyös testtartással behatolt a sűrűjébe, oda se bajszintva a neki örülő rabszolgahadra. Sem a kiképző őrmesterek, sem a tartótisztek nem tudták megtörni az elszántságát, amivel kihaladt a teraszra, felmarkolt egy kék autót amiben maga BigBird ült, éljenek a csaposok. (fröccsöntő)

Gondoltam, ha ő nem, majd én sopánkodok egy kicsit, úgyhogy elkezdtem fenyegetni azzal, hogy én most elmegyek (apa viszi nagyautót szerelőbácsihoz) de azon kívül, hogy kaptam egy puszit meg integetett, nem érdekeltem komolyabban, úgyhogy hamar leléptem. Meg láttam, hogy a frankó építőjátékokra már érdemtelen kis nyüvek lecsaptak, nem volt miért maradjak. Magamnak megígértem, hogy délután hazaviszem és már mentem is. Kicsit vártam az előtérben, hátha felhangzik a halálsikoly és az ökölben összemorzsolt kék autó ropogása, de semmi, úgyhogy hazamentem. 

Délután 3 körül értem oda, csemetém békésen csücsült a földön a többi gyerekkel és lakmározott valami felismerhetetlent, de szemmel láthatóan ízlett neki, amikor a többi gyerek szólt neki, hogy itt a bácsi aki el szokta vinni, akkor meglátott, megörült, majd lecsücsültem mellé, hogy azért egyen még, ha már ennyit fizetünk a bölcsiért. Gondoltam csomagolok belőle itthonra is, akkor nem kell főzzek, de mivel nem tudtam megállapítani, hogy mit esznek, inkább óvatos voltam és otthagytam.

Kicsit vonakodott eljönni, a kínvalatásnak alávetett személyzet pedig bevallotta, hogy a gyerek egész nap nem sírt, ellenben aludt egy órát ebéd után, összességében teljesen bölcsisként viselkedett. Ezt örmmel nyugtáztam és mivel a gyeremek megerősítette a vallomást, hittem nekik. Teljesen jó hangulatban volt, a végén már azt hittem, sose megyünk haza.

De aztán mégis, bár előbb még apa dumált kicsit a bölcsinénivel, aki már csomót tud magyarul, remekül tudja mondani a gyereknek, hogy “bociiii”. Hosszan fejtegette, hogy milyen jó is lenne, ha elvégeznék valami early childhood education kurzust, mert férfi ovóbácsiból nagy hiány van és a bölcsödeügyi minisztériom két fő célkitűzése közül az egyik, hogy legyen több hímnemű bölcsinéni. A másik célkitűzés, hogy legyen több maori, de ezt ismert okokból nem tudtam igazán akceptálni. Majd ha rezidensek leszünk, akkor lehet, hogy elmegyek óvóbácsi-képzőbe, az két év múlva is hiányszakma lesz. Mondjuk eddig a kisebb gyerekek elbőgték magukat, ha megláttak, de hát a sírás csak erősebbé tesz, ahogy az Androméda Törzs című Chrichton regényből közismert.

Szóval jól haladunk, bár a bölcsinéni szerint a gyerek csak összecserélte a hétfőt a péntekkel, de hát ő portugál, mit ért hozzá? 

6 hozzászólás “Bölcsi projekt – hatodik” bejegyzéshez

  1. Milyen módon értette meg a boci, hogy a többiek mit mondanak? Tényleg, az iskoláskor elötti gyerekek számára logopédust alkalmaznak? Orvos jár e a bölcsibe? Van-e üzenőfüzet? Hány éves korig járhatnak ide a gyerekek? Iskolaelőkászítés van-e? Mit szól a melóhely, ha a gyerek beteg és a szülő otthon akar maradni, más megoldás híján?
    Nagyon fájt a szíved, hogy a gyerek már pénteken kiválasztotta a kisautót?

  2. Ööö… Ha már Andromeda Strain: nem csak a sírás segít, hanem az önmagunk módszeres és folytatólagos tajtrészegre ivása is, mint az közismert. :-)))

    Jó, tudom, gyerek, ráér még… :-DDDDDD

  3. Orvos nincs, az van minden szülőnek, tessék oda hordani a kölköt. Ha benn lesz beteg, akkor van riadólánc, hogy kit hívnak fel először, ha senkit nem érnek el, akkor viszik a legközelebbi dokihoz. Amúgy is részletes jelentést készítenek a fogvatartottakról, zaba, alvás, játszás, témakörben, szóval van üzenőfüzet-féle. Sőt, kifigyeltem, hogy van külön “baleset” és “betegség” nyomtatványuk, amin, mint a karambolnál be kell jelölni, hogy pistika mijét verte be és hogyan, milyen ellátást kapott meg minden. tüchtigék.
    Betegséggel otthonmaradás ügyében nem tudom mi a helyzet, de megkérdeztetem a család GDP orientált tagjával.
    Kicsit fájt a szívem, mert jó kisautó, de abból a legendakörből nekem Elmo a kedvenc, nem BigBird, úgyhogy nem toroltam meg 🙂

  4. ZöPö, tudod milyen poroszosan szigorúak a nevelési elveink, három éves kor előtt, se pia, se cigi, se udvarló. Különben is nagyon vigyázunk a májára, hátha később el kell adni 🙂

  5. Üdv!

    Ez az ovóbácsi képzés milyen móka?
    igényel előképzettséget? 🙂

    ki kéne menni kiwibe nyelvtanulni…

  6. Előképzettség nem kell hozzá, de irdatlan pénzekbe kerül, ha nem vagy rezidens. Angolul kell tudni hozzá.

    a nyelvtanulásra is van lehetőség, az sem olcsó, már csak a repjegy miatt sem. És amellett nem dolgozhatsz. Ésszerűbb eu-s országba menni nyelvet tanulni, ott melózni valamit, hogy eltartsd magad, aztán idejönni penge angollal és jó szakmával.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.