Tannin – Stoneleigh Pinot Gris, 2008

Kisebb borkészletet halmoztam fel a háztartásban, ebből egyedül a Pinot Gris az egyik, amelyet még nem próbáltam, ellenben ezen is túl kell esni egyszer. Minimum.

A Marlborough régió már sokszor szerepelt és még sokszor fog is, kiváló dolgok teremnek ott, például remek szőlő és roppant barátságos fehérborok. A Pinot Gris igen elterjedt, bár nem veszi fel a versenyt mennyiségben a Chardonnay és Sauvignon Blanc fajtákkal. Érdekes, hogy a szőlője szürkésvörös, úgyhogy előfordul belőle rozé is, de a nagyja az félédes fehér formában palackozódik.

Utóbbit illetően már el is mondtam a lényeget, félédes, ami nem az én igazi álmom, de szó nem érheti a ház elejét, pláne, ha az árát is nézzük a palacknak. A Stoneleigh fehérjeibe már belekóstolt a szerkesztőség korábban és viszonylagos nyugalommal veszi le a polcról az ismerős címkét.

Címszereplőnk szalmasárga, könnyed színű itóka, de nem sápadt, van neki rendes színe, amitől szép lesz, ez már jó pont. Illata szinte semmi, csak valami halvány, muskotályérzemény, finom frissen szelt sárgadinnye aromával, de nem hangsúlyosan, csak úgy. Nem nagyon árulkodik magáról, illatban visszafogott, udvarias.

Az íze sokkal jellegzetesebb, amolyan szürkebarátságos, édeskés de nem negédes, nem egy egész zacskónyi pomber gumimacit iszunk. Elsőre nem is édesnek, hanem gyümölcsösnek érezni, csak második élmény az édesség, amit lassan felváltanak a savak, de azok is halványak, nem viszik le a fogzománcot, ellenben azoknak kell meglepően sok idő, mire elülnek. A gyümölcsökből csak a könnyűek játszanak, azok is csak jelzésszerűen, hamvas barack, szőlő, édesebb citrusok, külön-külön egyik sem lenne egy karakter, de együtt mégis finoman működnek, összedolgoznak.

Az édesség el is tereli a figyelmet az alkoholról, mintha nem is bor lenne, pedig kellemes 13%-os alkoholtartalma van, úgy száll fejbe, mint a likőrök, ha nem is olyan gyorsan. Az nem tetszik, hogy édes, de az tetszik, hogy azért nem a cukrot érzi az ember csak, hanem előbb íze van és csak aztán édessége. Azt érzem, hogy nem belőlem fognak élni a pinot gris termelők, de a bor nem rossz, itatja magát (engem) és kifejezetten friss, tiszta íze van, csak én nem tudom sehova tenni, meleg időben túl édes, hideg időben túl fehér…

A szerkesztőség két táborra szakadt, a nej szerint ez finom, sőt, mustillatú az elején és kellemesen édes, nem gejl, tetszetős,  nem savanykás, úgyhogy mégsincsenek veszélyben a termelők.

  • Szőlészet: Stoneleigh Vineyards
  • Marlborough, NZ
  • Évjárat: 2008 (szüret: április)
  • Fajta: Pinot Gris
  • web

verdikt:

Ízlik

Egy hozzászólás “Tannin – Stoneleigh Pinot Gris, 2008” bejegyzéshez

  1. Értem én, hogy karácsony előtti lírai hangulat, meg minden, no, de “muskotályérzemény”??? Hallóóóó!

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.