Amióta a szerkesztőség rövidebb lábú tagjai is elsajátították a betűvetés és a számolgatás alapjait, új lehetőségek nyíltak meg az analóg közösségi együttszórakozásban.
Felkapós. (Knucklebones, Osselets, Bones, 5 Stones, Jacks, Tali, Kugelach) Kezdjük az elején, az egyik legrégebbi játékkal, amit már a régi rómaiak is. Bár kétezer évvel ezelőtt ezt állatcsontokkal játszották, a mai verziók is ugyanarra a formára készülnek. Gyakorlatilag egy kézügyességen alapuló játék, a földre szórt „csontokat” meghatározott, egyre nehezedő sorrendben kell felkapkodni, ha hibázunk, a következő játékos dobálhat és kapkodhat. Könnyen hordozható, olcsó és hosszú órákra kiváló szórakozást nyújt minden korosztálynak, kötelező kempingezős kellék.
Sakk (chess)
Minden játékok (kivéve a go!) királya. Bátorkodtam a helyi kockásterítő és bástyaellátótól igényelni egy szabályos szettet, ami meglepően civilizáltan van kivitelezve és öröm vele a játszás.
Gyerekkel sakkozni elég időigényes, de roppant szórakoztató dolog, különösen az elején, amikor át lehet vele beszélni az elmulasztott helyzeteket és együtt megtanulni, hogy mikor mire kell figyelni. A sakk csiszolja az elmét és tiszta jellemet okoz, szívből javaslom, hogy sakkozzatok ti is leszármazottaitokkal, nincs nagyobb öröm egy szülőnek annál, amikor a lánya elveri sakkban!
Ostábla (backgammon)
A backgammon szintén nagyon régi játék, az ásatások és a műalkotások elemzése során a közelkelettől a vikingekig mindenhol megtalálták és ma is népszerű, még világbajnokság is van belőle meg pénzdíjas versenyek. Mivel egyelőre nem találtunk szép készletet, rajzoltam egyet a sakklepedő hátuljára és nyomtattam hozzá műanyag korongokat. Ez ugyan nem lett szép, de a célnak pont megfelel.
A játék célja, hogy az ellenfelet kicselezve, minden saját korongunkat a saját negyedünkbe juttassuk, majd ezeket leszedjük a pályáról, ha ez előbb sikerült nekünk, mint ellenfelünknek, akkor nyertünk. A játékba kalandot a dobokóckák vélatlenszerűsége és a másik játékossal való kiszúrás lehetősége visz. Két játékost órákra le tud kötni, szuper játék.
Dáma (draughts vagy checkers)
A dámát mindenki ismeri, a sakkhoz hasonló táblán játsszuk, átlósan lépünk, az ellenfél bábuját átugorva ütjük le azt. Ha egy bábunk elért az ellenfél alapvonaláig, az dámává változik, aki onnantól kezdve már mindenfele tud lépegetni, nem csak előre. Érdekes módon ez a legkevésbé népszerű táblás játék a házban.
Táblás römi (rummikub, rummy-o)
A táblás römi a jó öreg rablórömi egyik verziója amit nem kártyákkal, hanem számokkal ellátott csont (jó, akkor műanyag) lapokkal játszanak, a szokásos színeket négy különböző színnel velcserélve. A játék lényege, hogy mindenki húz 14 lapot, aztán minél előbb kijátsszuk minden számunkat, ha nekünk fogyott el először a lapunk, akkor nyertünk. Ez eddig még nem lenne túl komplikált, viszont amikor rajtunk a sor, és már megszereztük a jogot, hogy az asztalon machináljunk (kijátszottunk egy 30 pontos kezet) szétszedhetjük a saját és mások által korábban már lerakott sorokat és csoportokat, hogy belekombináljuk a saját lapjainkat.
Ez a kombinációs rész a legszórakoztatóbb a játékban és soksok gondolkodást igényel, hogy az ember összetett lépéssorozatokkal alkosson olyan helyzeteket, amelyben elsütheti a saját, még a tábláján levő lapokat. Négyen is játszható egyszerre, ami ideális családi játékká teszi, nagyon szeretjük és a kicsi is szuperül bevonható.
Kockapóker (yahtzee)
A kockapóker nem olyan nagyon régi játék, de a sok kocka véletlenszerűsége igen szórakoztató, hiszen a pontokat regisztráló kis táblázatunkban ki kell taktikázni, hogy melyik dobásunkat milyen formában használjuk fel, hogy maximizázljuk a pontjainkat. Érdemes rendes kockákat vásárolni, nem sokkal drágábbak, mint a hitvány, távolkeleti vackok, viszont sokkal szebbek és pontosabbak is, és biztosak lehetünk benne, hogy nem valamiféle mérgező műanyaggal játszunk.
Mi Chessex kockákat használunk, amik rendben vannak, nem is drágák és szinte mindenhonnan beszerezhetőek, ha különlegességekre vágyunk, akkor ott a Koplow, a Dice UK, a diceshoponline, ahonnan mindenféle kockákat beszerezhetünk.
A mancala is nagyon régi játék, mindenféle változatait évezredek óta játsszák afrikában és ázsiában, valószínűleg az ókori egyiptomból származik. A táblán gödrök vannak, amelyekben a köveink vannak, ezeket a köveket kell újra és újra átrakosgatni, hogy végül a saját házunkban több legyen, mint az ellenfelünknél.
Ahogy a köveket körbe-körbe rakosgatjuk, ravasz technikákat alkalmazhatunk, hogy az ellenfél ne tudjon köveket gyűjteni magának és/vagy a lépése a mi kezünkre játsszon. A játék viszonylag rövid ideig tart, egy-két menetet simán lezavarhat az ember amikor hazaér a munkából vagy az iskolából.
A Scrabble-t mindenki ismeri, értelmes, szótári szavakat kell alkotnunk a táblán, amelyek pontokat érnek, ha nincs több betű és nekünk van a legtöbb pontunk, akkor nyertünk. Szuper szórakoztató és egészen komolyan is lehet csinálni (amit mi nem csinálunk) remek családi, nappalibanhasalós játék, köszörüli az elmét és bővíti a szókincset is.
UNO
Az UNO-t mindenki ismeri, színre színt, számra számot, ha csak egy lapod marad, akkor lehet uno-t ordítani. Menet közben ha ügyesen játsszuk ki speciális lapjainkat, akkor megfordíthatjuk a játék sorrendjét, húzathatunk lapokat a többi játékossal meg mindenféle ravaszságot csinálhatunk. A szabályok egyszerűek, a pakli könnyen hordozható, a knuckebones mellett ez is ideális utazási kellék, UNO minden családban elengedhetetlen, pláne ha ösztönözni akarjuk leszármazottainkat, hogy a kijelzőktől elszakadva is találjanak szórakozást maguknak.
A misztérium egy sajátos képi világú és hangulatú társasjáték, amely során a játékozok együttműködnek, hogy megfejtsék a rejtélyt – megtalálják egy különös gyilkosság tettesét. A játék dedukciós-asszociációs, az áldozat szelleme tippeket ad a megfejtéshez, ezek a tippek „álomkártyák” formájában érkeznek. A kártyák nem közvetlenül utalnak a tragédiára, hanem elvont asszociációkkal próbálnak segíteni, a játékosoknak pedig ki kell találniuk, hogy a szellem mire utalhat egy színnel, egy formával, egy figurával…
Az álomkártyák nagyon szépek, misztikusak és némelyikük kissé bizarr, de a játékmenet során remek móka kitalálni, hogy a szellemünk mit akart mondani egy-egy kártyával, pláne az, hogy a játékos mit vélt kiolvasni belőlük. A játék időigényes de nagyon jó és az egész készlet szépen illusztrált, nagyon igényes kidolgozású, öröm vele foglalkozni.
A Cluedo egy brit eredetű klasszikus murder mystery játék a negyvenes évekből, a kastélyban gyilkosság történik, mindenki gyanús és nekünk ki kell találni, hogy ki, hol és mivel követte el a szörnyű tettet. Mindenki nyomoz, mindenki kérdéseket tesz fel, hogy kiderítse mi vagy mi nem történt hol vagy hol nem. Akkor nyerünk, ha mi okoskodjuk ki először, hogy ki volt a gonosztevő. A felújított verzió kibővült egy új pontenciális elkövetővel, hogy kicsit komplexebb legyen a játék. Nem olyan elvont, mint a Mysterium és rövidebb is egy-egy játék, de abszolút emészthető kisebbeknek is, szintén remek családi társasjáték.
Ti milyen játékokkal játszotok otthon?
Sziasztok, mi idén nyáron a robbanós macskákra kattantunk rá, kocsiban is lehet akár játszani (nyaraláskor a szlovén-horvát határon olyan sor volt, hogy 4 meccset lejátszottunk a fiammal araszolás közben), asztal körül akár 2-6 játékos játszhatja, gyorsan megtanulható és viccesek a figurák. „Exploding cats” vagy „Exploding kitten”, ebayen vettem, olyan 11 NZD körüli áron…