Nagyon sokan keresnek meg levélben, hogy segítsek vagy mondjak infót a bevándorlási lehetőségekel kapcsolatban. Előre szólok, hogy nem vagyok szakértője a témának, ami infóm van azt én is onnan szereztem, ahol az éppen aktuális igazság rejtezik, ez pedig a Bevándorlási Hivatal Honlapja. Alapvetően, ha valaki nem érti ami ezen az oldalon van, az kétszer is gondolja meg, bevándorló akar-e lenni. A saját esetünket tudom pontosan.
Új Zéland deklaráltan bevándorlóbarát, nyitott gondolkodású ország, ahol hiány van a szakképzett, jól képzett munkaerőből. Ezért az állam különböző sémákat hozott létre, ezek valamelyikén kell elindulni, attól függően, hogy az ember végzettsége, munkatapasztalata, stb. melyikhez van a legközelebb.
Alapvetően pontrendszer van, ha az embernek megvan a kellő számú pontja, akkor már otthonról érdemes elindítani a dolgot, ide már kész papírokkal érkezve. A végzettséget az NZQA helyezi zátonyi kontextusba itt kell elismeretni a diplomákat, bármilyen szakképesítést igazoló papírt.
Ha az ember nem fér bele a pontrendszerbe vagy nincs meg a 140 pontja amivel „azonnal” kap letelepedési engedélyt, még mindig vannak lehetőségek. Erre szolgál a hiányszakmák listája, ebből kettő is van, a rövid távú és a hosszú távú hiányszakmák listája. Ha hiányszakmánk van, akkor a bevándorlás/munkavállalás nem nagy kaland. Ha valakinek nincs végzettsége, de van szakmai tapasztalata, akkor, ha az legalább 5 év és ezt a bevándorló igazolni is tudja, érvényesíthető.
Vannak speciális esetek, a miénk is ilyen, úgy hívják, hogy work to residency kategória (tehetségalapú bevándorlás), ennek a következő feltételei vannak:
- kell szerezni egy munkáltatótól munkaajánlatot
- a munkáltatónak akkreditált munkáltatónak kell lennie
- a bevándorlási törvényben meghatározott évi fizetést (vagy annál magasabbat) kell a szerződésnek tartalmaznia
Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy fenti feltételek teljesültek. A bevándorlási poltitika elég ésszerű, mégha a gyakrolatban néha borzasztó kretén módon működik is, de általánosan elmondható, hogy a partner számára biztosít munkavállalási engedélyt. Mivel nejemre múlhatatlan szükség mutatkozik egy akkreditált munkáltatónál, így én családi vonalon kapok egy nyílt munkavállalási engedélyt, a gyerek pedig turistavízumot. Ez a séma elsősorban a helyi cégek számára készült, hogy alkalmazhassanak olyanokat, akik esetleg a többi kategóriában nem felelnének meg, de a tudásukra szükség van. Így a cég nyer egy alkalmazottat aki minimum két évig dolgozik neki, az állam nyer egy adózót aki minimum két évig meghatározott mértékben adózik, a bevándorló pedig nyer legalitást, munkát és két év után letelepedési engedélyt.
Az eljárás során számtalan papírt kell kitölteni és beadni, egészségügyi vizsgálati eredményt, erkölcsit, végzettségről igazolásokat, bankszámlakivonatot, hogy tudjuk fedezni az életet a fizetésig, támogató nyilatkozatot, hogy a pályázó eltartja a családtagjait, ha szükséges, és így tovább.
Mivel az otthonról hozott eészégügyi papírok már lejártak, kénytelenek voltunk itt újat csináltatni. Otthon olcsóbb, valamelyik erre alkalmas panel doktornál, itt tegnap 740 dollárt fizettünk hármunk papírjáért. Erkölcsink van, a bankkivonat pedig 3 perc bármelyik fiókban.
Van lehetőség bevándorlási ügynökök segítségének igénybevételére, de ezek szükségességéről megoszlanak a vélemények. Elvileg, ha megfelelsz a kategóriának, akkor mindenféle segítség nélkül meg is kapod a státuszt, ráadásul itt nincs korrupció (illetve kiderül!) tehát az ügynök sem tud tenni semmit, hanem felelsz meg. Ugyanakkor az ügynök potosan ismeri a folyamatokat az immigrationnál, tehát tudja, hogy milyen papírokat kell biztosan beadni, milyeneket lehet és mi az amit nem kell vagy nem ajánlott. Mindenki döntse el, hogy meg kívánja-e fizetni egy ilyen szakember segítségét.
Következő részben a munkakereséssel kapcsolatos tapasztalataimat írom meg.
