A Tongai Királyság a Csendes-Óceán déli részén fekszik, Samoától délre, nagyjából mindentől messze, 169 szigetből áll, amelyből 36 lakott. A Csendesóceáni szigetvilág utolsó királysága, és az egyetlen amit hivatalosan sosem kolonializáltak. Körülbelül 112ezer ember lakja a 699 négyzetkilométernyi szárazföldet. Egy híján mind alattvaló.
Régi elnevezése (amellyel Fülig Jimmy leveleiben is találkozhatunk) Barátság Szigetek, ezt maga Cook kapitány adta, amikor 1773-ban először erre járt és a benszülöttek éppen valami fesztivált tartottak és a fehér embert is meghívták a rendezvényre. Igaz, a legenda szerint meg akarták ölni, csak nem tudtak a módszerben megyezni, de ezt inkább hagyjuk a legendákra.
Tonga története nagyon régi időkre nyúlik vissza, a régészeti leletek szerint az első érkezők kb. hatezer évvel ezelőtt szálltak partra, délkelet ázsiából indultak, és magukkal vitték a Lapita népek kerámiaművességét. Polinézia legkorábbi leletei innen származnak. Ezek a lapiták nagy arcok voltak, 2800 évvel ezelőtt már hajózgattak, kereskedtek, háborúztak a környező szigetekkel (mikor minek volt szezonja), vagy ezer éven át, ideértve Samoát, Fijit, később felfedezték a Marqueses szigeteket (bár ők nem így hívták valószínűleg) és Tahitit és a Csendes óceáni szigetvilág többi részét. Az okosok szerint a polinéz kultúra és civilizáció bölcsője Tonga, Samoa és Fiji. (tessenek befáradni az antikváriomba és megszerezni a „táncol a hullámsapkás tenger” című munkát, ebben óceánia népeinek költészetéből találtható válogatás, nagyon klassz, 1976-os kiadás)
A XII. században a tongaiak és különösen vezetőjük a legfőbb törzsfő Tu’i Tonga mindenhol ismert volt a csendesóceán térségében, olyannyira, hogy ma az érzelmesebb kutatók hajalamosak a XV.századig tartó időszakot „Tonga Birodalom”-ként emlegetni. Nagyjából ennek vetett véget az első európai látogatás, amely egy holland felfedező Willem Schouten nevéhez fűződik. 1616-ban talált el Tongára és nem sokkal ezután polgárháború tört ki a szigeteken, nagy kérdés, hogy összefügg-e a két dolog. Ő egyébként az északi szigeten járt, Niuatoputapu-n. Őt követte jó barátunk Abel Tasman, aki Tongataput és Ha’apai-t is meglátogatta 1643-ban. Ezt követően a másik pacifik ikon, Cook kapitány látogatásai méltók említésre 1773-ban, 1774-ben és 1777-ben, Alessandro Malaspina 1793ban ért oda és nem sokkal ezután, 1797-ben már meg is érkezett az első misszionárius (akiról póz is van elnevezve), majd kicsit később 1822-ben az első metodista. Persze ezek csak most tűnnek sűrű látogatásnak, azért akkoriban egy-egy felfedező évekig csámborgott a tengereken, és gondolom az utazás nem volt méznyalás.
1845-ben Tonga része lett a Polinéz Királyságnak, egy ambíciózus és okos fiatal harcos irányítása alatt, akit Tāufaʻāhau-nak hívtak. Ő lett a góré a blokkban, vagy ahogy ők mondták Tuʻi Kanokupolu, de a keresztségben a kissé hétköznapibb, György Király nevet kapta. 1875-ben, egy Shirley Baker nevű misszionárius segítségével kikiáltották az alkotmányos monarchiát (már, ha ezt kikiáltani szokták), hivatalosan bevezetve a nyugati formulákat, törvénykönyvet és sajtószabadságot állítottak elő és korlátozták a törzsfők hatalmát.
Első György Tupou
1900 május 18.-án Tonga brit fennhatóság alá került, erről született is egy „barátságossági szerződés” nevű okmány. Ennek szoros előzménye volt, hogy az egymással rivalizáló törzsfők megpróbálták elzavarni a második királyt, csak nem jött be. Érdekes módon, a brit korona részeként sem kaptak magasabb rangú képviselőt egy konzulnál, az viszont 1901 és 1970 között maradt is, alárendelve a Brit Nyugat Csendesóceáni Területek főkormányzójának, aki amúgy Fijin méltóztatott lakni 1952-ig.
1970-ben, Harmadik Salote Tupou királynő halála előtt Tonga csatlakozott a Nemzetközösséghez, bár megtartva saját uralkodóját, szemben a többi nemzetközösségi taggal, akik második Erzsébetet gondolták uralkodójuknak. 1999-ben Tonga felvételt nyert az ENSZ-be. Mindeközben, egyedülálló módon, a királyság sosem veszítette el saját bennszülött uralkodóját, amire módfelett büszkék a tongaiak mai napig is, függetlenül attól, hogy az USÁban vagy Ausztráliában élnek. A britek 2006-ban zárták be a kormányzósági hivatalt Nuku’alofán, és a tongai ügyeket átszármaztatták a Brit Főkormányzóra, aki továbbra is Fiji-n lakozik.
Harmadik Salote Tupou királynő
Amiért az egész poszt született, az pénteki koronázás, ugyanis hivatalosan is megkoronázzák Ötödik George Tupou-t, aki közvetlen leszármazottja az első királynak. Természetesen a királyi család kiválóan elvan, a nép meg szegény, mint a rosseb, de azért a nyomort enyhíti az oktatás és az egészségügy és a földbirtokok helyzete.
50 pa’anga
Tongán az iskola ingyenes és kötelező 14 éves korig, a középfokú oktatás jelképes összegért vehtő igénybe, és remek ösztöndíjak vannak a külhonban tanuló számára. A tongaiak igen tanult népség, 98%-uk iskolázott, sok a diplomás, analfabetizmus nincs. Az egészségügyi, orvosi ellátás alanyi jogon jár mindenkinek.
A királyság egyenő jogokat biztosít a nőknek és a férfiaknak, mindenkinek jár az oktatás és az eü, bár pár finom restrikció akad, például nők nem birtokolhatnak földet, nem szavazhatnak és nem lehet belőlük miniszter. Tongán hagyományosan a nők magsabb társadalmi státuszban vannak, de a Pacifik régióban nem minden az, aminek látszik.
A Tongai föld nem eladó! Az alkotmány kimondja, hogy idegen nem vehet földet (bár bérelhet) és bár Tongatapu urbanizált szigetén (ahol a lakosság 70%-a lak) nincs elegendő művelhető terület, a környező, külsőbb szigeteken boldog-boldogtalan gazdálkodhat, tarthat jószágot és halászhat.
Salote királynő munkálkodását és számos nemzetközi tanácsadó iránymutatását követve az előző király úr, Negyedik György Tupou saját pénzt veretett, bevezette a nemzetközileg elfogadott normákat és irányzatokat az egészségügyi és oktatási rendszerben és engedélyezte a polgároknak az anyagi javak magántulajdonú felhalmozását valamit a külföldre utazást. Emellett embereket delegált az ENSZ békefenttartókhoz, támogatja az Olimpiát és más nemzetközi sporteseményeket. 40 fős harci alakulattal támogatja a szövetséges erők tevékenységét irakban.
Harmadik Salote Tupou királynő II. Erzsébet koronázásán
A király (mely sorrendben a Negyedik) igazi gazdasági lúzer volt, irgalmatlan mennyiségű pénzt sikerült neki elbuknia, nem kevés munkával. A „fehér ember kifosztja a buta benszülöttet” sémát szinte róla lehetne elnevezni. Csak a legkeményebb húzások: megpróbált Tongából nemzetközi nukleáris hulladék lerakót csinálni, Tongai Védett Személy útleveleket állított ki pénzért bárkinek (főleg gazembereknek akiket sok állam rendőrsége keresett), bejegyzett idegen hajókat Tongai zászló alá, amelyek mindenféle illegális holmikkal járták az óceánt, például fegyvereket szállítottak az alkaidának, évekig fenttartott egy működésképtelen Boeing 757-est, ami itt parkolt a kert végében az Aucklandi reptéren, sikeresen csődbe vitte a Tongai Királyi légitársaságot, kaszinót és szállodát épített egy olyan illető közreműködésével akit az interpol körözött, beleegyezett egy cigarettagyár létesítésébe amely kínába kívánt cigarettát exportálni, (hiába hisztiztek a királyi orvosok), emellett persze számos pénzügyi szédelgő nyúlta le a királyságot.
IV. György Tupou 1987-ben
Némi demokrácia kitörőfélben van a szigeteken és ezt a királyság két legnagyobb támogatója Ausztrália és Új-Zéland erősen forszírozza is, de egyelőre odébb van az még. A rendőrség börtönbe zárta a demokrata vezetőket, király úr elkobozta a The Tongan Times című lapot, amelyet egyébként Új-Zélandon nyomnak, mert a szerkeztő bírálni merészelte a király zseniális pénzügyi túlmozgását.
A gazdasági nehézségek nem kedveztek a tongaiaknak, 2003 és 2006 között komoly hisztik voltak, sztrájkokkal meg minden széppel-jóval, mert 2003-ban a kormányzat komoly alkotmánymódosítást hajtott végre, korlátozta a sajtószabaságot, és mindenféle nehézségeket okozott mindenkinek aki nem repesett a tongaizálás erőszakosságától.
IV. György Tupou a pénzügyi mágus
A királyi herceg és a felesége egy szerencsétlen balesetben elhunyt (egy 18 éves hülyegyerek 160-al beléjük rohant San Francisco közelében a musztángjával) 2006 július ötödikén. Ezt követően 2006 szeptember 11.-n a Tongai kormány hivatalosan is értesíttetett, hogy Negyedik Tupou király elhunyt az Aucklandi Mercy Hospitalban. 88 éves volt és 41 évig uralkodott. Őt a trónon legidősebb fia követte, Ötödik Siaosi Tupou néven. (na őt koronázzák meg mindjárt)
V. György Tupou király
A nép mindenféle változásokat várt az új uralkodótól, és 2006 novemberében zavargások törtek ki a fővárosban, mert semmiféle előrelépés nem történt, hogy a rendszer demokratikusabb legyen. Boltokat fosztogattak-gyújtogattak, gyakorlatilag puszta kézzel sikerült a belváros mintegy 60%-át lerombolni és 6 ember meghalt.
Helen Clark (újzéland miniszterelnöke) IV. György Tupou király temetésén
Most hivatalosan is megkoronázzák Siaosit, ő lesz George Tupou V., vagyis ötödik György Tupou, Tonga királya. Oxfordban és Sandhurstben végzett, feltűnő alak, kedvenc időtöltése, hogy egy londoni Black Cabbal járkál a szigeten. A koronázási szertartása mindenben meg fog egyezni (na jó, a személyben nem) az apja koronázási szertartásával. Ha minden jól megy, akkor kicsit okosabb király lesz az apjánál, ahogy az újságírók fogalmaztak, európai eszű és tongai szívű király lesz.
A koronázás hivatalos weboldala.
[UPDATE]
Ötödik György Tupou király, meghallva a nép szavát, bejelentette, hogy megkoronázása után lépéseket fog tenni, hogy a Tongai Királyság előrehaladjon a képviseleti demokrácia irányába. Ezért lemond szinte minden hatalmáról, és a jövőben a miniszterelnök tanácsadójaként fog tevékenykedni. A No Right Turn blog szerint azért az elég finom, hogy tanácsokat fog adni azoknak akiket ő nevezett ki, de hát isten neki, valahogy el kell kezdeni. Viszont lett alkotmány és választási bizottság, aki kitalálja a választási rendszert, sőt, ha minden igaz 2010-ben választás is. 10 hónapjuk van, hogy kieszeljenek mindent, ideértve a jogi és polgárjogi változásokat is. Szerencsés esetben egy UK-szerű alkotmányos monarchia jön létre és nem ölik meg egymást a szigetlakók. A No Right Turn szerint, ha nem kap a nép egy hihető, teljes demokráciába vezető útitervet a változásokról, akkor könnyen lehet, hogy megismétlődik a 2006-os rombolás és vérfürdő.
Tongaiul tudó olvasók kedvéért :
23 Siulai 2008
Na’e fakapaasi ‘e he Fale Alea ‘i he ‘aho Tusite ko hono 22 ‘o Siulai, ‘a e Lao Fakaangaanga Ki He Komisoni Ki He Konisitutone Mo E Fili Fale Alea 2008. ‘Oku hoko ‘a e fo’ingaue ma’ongo’onga ni ke ne fakatokalelei ‘a e hala ki hono fakahoko ‘a e konga faka’osi ‘o e polokalama fakalelei fakapolitikale.
‘E toko 5 ‘a e kau memipa ‘o e Komisoni ni: took taha ke fili ‘e he Kapineti, taha ‘a e Kau Fakafofonga Hou’eiki Nopele, taha ‘a e Kau Fakafofonga ‘o e Kakai, pea toko 2 ke fili e he Komisoni ki he Ngaahi Ngaue Fakamaau. ‘Oku tu’utu’uni fakapatonu ‘a e fo’i Lao fo’ou ni, ‘oku ‘ikai ke ngofua ke memipa ‘i he Komisoni ni ha Fakafofonga Fale Alea pe memipa ‘o e Kapineti.
Ko e kau ‘ihe ngaahi fatongia tefito ‘o e Komisoni ni ke ne sivi’i, faka’eke’eke ki he pea lipooti ‘a e ngaahi fokotu’utu’u felave’i mo e ngaahi liliu ke fakahoko ki he: Pule’anga; Fale Alea; ngaahi va ‘i he vaha’a ‘o e Pule’anga mo e Fale Alea; pea mo e Faifili.
‘I hono fakahoko ko ia hono ngaahi fatongia, kuopau ke fakakau atu ki he ‘ene vakai ‘a e: Lipooti ‘a e Komiti Fakafonua ki he Fakalelei Fakapolitikale; Lipooti ‘a e Komiti Tapatolu; ngaahi fokotu’u fakakaukau mei he ‘Ene ‘Afio; ngaahi tohi pe lipooti mei he ‘Ene ‘Afio ko e Tu’i, Kapineti, kau memipa’o e Fale Alea, ngaahi kulupu ‘ae kakai; pea mo e ngaahi lipooti mo e fale’i fakalao mo mataotao kehe.
Kuo tukuange ‘a e mahina ‘e 10 mei he ‘aho ‘o hono fakanofo ‘o e kau memipa ‘o e Komisoni ke fakahoko ai ‘a ‘enau lipooti ki he Fakataha Tokoni pea mo e Fale Alea. ‘Oku foaki fakapatonu ‘e he fo’i Lao fo’ou ni ‘a e mafai ki he Komisoni ke ne uki mo fakahoko ha Fakataha Konivesio Fakakonisitutone, ‘i loto ‘i he mahina ‘e 7 mei he ‘aho hono fakanofo kinautolu, ‘okapau ‘oku nau pehe ‘oku fiema’u ke fakahoko.
[köszöntet a friss infókért Csanádnak]
