Bioethanol háztartási szemétből

 

Nem kisipari módszerről van szó, az eljárást egy Ineos nevű cég eszelte ki, amely a világ harmadik legnagyobb vegyi konszernje. A mostani bejelentésük szerint a cél a kereskedelmi mennyiségű bioethanol előállítása biológiailag lebomló háztartási és kommunális és mezőgazdasági hulladékból. Az ötlet remek, tényleg jópofa lenne, ha a hulladék egy részét nem csak elásnánk/elégetnénk vagy a tengerbe dobálnánk, hanem valami értelmes célra felhasználnánk.

Észak-amerikában és Európában már most is futnak ethanolos autók (délamerikában egy nagyságrenddel több) és a hagyományos üzemanyag ethanollal való keverése egyre általánosabb lesz. Szerintük egy-két éven belül a hagyományos üzemanyag is fog tartalmazni legalább 10% ethanolt, tehát felvevőpiac az lesz. A cég szerint a tiszta ethanollal autózgatás 90%-al csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsájtását.

A technológia lényege, hogy a hulladékot rettenetesen felmelegítik, hogy gázneművé változzon, majd ebbe a gázba oltanak be speciális baktériumokat, amelyek ethanolt választanak ki. Ezt az ethanolt lepárolják és már mehet is a benzinkutakba vagy a finomítókba, hogy a hagyományos üzemanyaggal keverjék. A cég állítása szerint két éven belül piacra lépnek az így előálltott ethanollal, szerintük egy tonna hulladékból 400 liter ethanol állítható elő.

Eddig mindez szép és jó, nekem mégiscsak vannak fenttartásaim a dologgal kapcsolatban. Először nézzük a pozitívumokat:

1. Az ethanol megújuló enegiaforrásnak számít, sokmindenből előállítható és a jelenlegi benzines járművek nagyrésze alacsony költséggel átalakítható a felhasználására.

2. A cég az ethanolt nem az emberi táplálkozásra szánt termőterületeken kívánja előállítani haszonnövényekből. (elsősorban kukoricából) Így az élelmiszerárakat közvetlenül nem befolyásolja.

3. Olyan hulladékból készül amelynek a deponálása, kezelése eddig nagyjából az elásást jelentette, vagy rosszabb esetben a tengerekbe szórást. Ezzel a technológiával úgy tudunk megszabaulni tőle, hogy a belefektetett energia egy része kinyerhető és nem kell újabb és újabb területeket hulladéklerakási célból kiszakítani az ökoszisztémából. Nyersanyag (szemét) szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre.

4. Csökkenti az euro-atlanti régió függőségét a közelkeleti és/vagy orosz fennhatóságú olajtermeléstől és kereskedelemtől

Most jöjjenek az én szkeptikus megjegyzéseim:

1. Az olajfüggőség csökkentése szerintem leginkább PR duma, még mindig marad a petrolkémia, amit nem lehet ethanollal kiváltani, műanyagok, műtrágyák, vegyipari nyersanyagok sokaságát kell olajból vagy földgázból előállítani, ami hosszabb távon talán nagyobb gond, minthogy mivel jár Jürgen és John dolgozni

2. Nem ismeretes a hulladék szelekciójának költsége, ugyanis a technológia csak biodegradálódó hulladékkal működik, a hagyományos nejlonzacskók, pet-palackok, többrétegű csomagolások (pl. tetrapak, fémgőzölt fóliák, laminált papírok) esetén nem. A normál háztartási vagy kommunális hulladék tetemes része ilyen. Ki és hogyan fogja megfizetni a hatalmas hulladéklerakók feltárását és feldolgozását és milyen környezeti hatásai lesznek ennek?

3. Az előállítás során valamivel felhevítik (superheated) a hulladékot, hogy gázok fejlődjenek belőle. Mivel hevítik? Földgázzal? Elektormos árammal? A befektetett energia és az kész ethanol (amit még szállítgatni, méricskéni, kezelni is kell) energiamérlege hogyan fog alakulni? A processzus során keletkeznek-e és ha igen, pontosan milyen melléktermékek és azok mi módon terhelik a környezetet? 

4. Nem csak a petrolkémia égető nyersanyaggondjait nem oldja meg ez az új módszer (igen, tudom, üzemanyagot akarnak gyártani, csak lásd az egyes pontom), a teherfuvarozáson sem könnyít vagy csökkenti a költségeit és az emissziót. A teherautók nem mennek el ethanollal, a konténerszállító hajók sem (amelyek egy része nehézolajszármazékokkal üzemel), a mezőgazdasági gépek nagyrésze szintén nem. Nem véletlen, hogy az amúgy 90%-ban ethanollal járó brazília nem exportál a világba mindenhova ethanolt és nem keresi hülyére magát ezen. Az pedig nem tűnik nagyon gazdaságosnak, hogy fosszilis energiahordozókat égetünk el azért, hogy máshova is jusson ethanol.

5. Aztán itt van a legnépszerűbb ökobalhé, a szén-lábnyom méricskélése, amit nem csak mérni, de csökkenteni meg összehasonlítgatni kell folyton, mint a koleszban a srácok a cerkájuk méretét. Egész intézetk foglalkoznak olyasmivel, hogy egy papírpohár legyártása pontosan mekkora karbon-fútprintet hagy a bolygó ökoszisztémájában. Ehhez képest most van egy új eljárásunk, amelyhez nehézgépekkel ki kell ásni a földből a hulladékot, ezt szállítgatni kell fel és alá, mert nem lehet minden szeméttelep mellé ethanolgyárat építeni, majd a készterméket is szállítgatni kell körbe a világon, hogy az egyszerű proletár beletankolhassa az autójába. Mindezen folyamatok összes környezeti terhelése bele kell, hogy számítson a “bio”ethanol szén-lábnyomába, ami tippem szerint azért erősen befolyásolja a “zöld üzemanyag” nimbuszát. Ha hozzávesszük a hulladék előállításának és szeméttelepre kerülésének a szén-lábnyomát is, egyáltalán nem biztos, hogy a környezet szempontjából az egész annyira zöld  ötlet. (ez persze nem jelenti azt, hogy az Ineosnak esetleg ne érné meg a termelés)

6. A legnagyobb gondom azonban az, hogy ismét csak a meglevő rendszerek hatékonyságáról morfondírozunk, ez nem paradigmaváltás, csomó energiával és anyagi erőforrással (kutatás!) sikerült odáig jutnunk, hogy a benzin-ethanol arányt feltolhatjuk 90-10-re. Ez természesen azt jelenti, hogy a káros anyagok emissziója nem 90%-al csökken, hanem a 10%-ot sem fogja elérni, mert azért az ethanol se edelweiss illatú alpesi levegővé ég el. Maradt a robbanómotor, maradt 90% benya a tüzelőanyagban, szállítási, tárolási kezelési nehézségek. Maszatolás.

 

6 Replies to “Bioethanol háztartási szemétből”

  1. Nagyon is igazad vagyon. Humbug és etetés az egész. De nagyon jól hangzó duma, amit sok mindenre fel lehet használni.Szomorú, de nem ez a megoldás.

  2. Nem, de mire kiderül megint lesz egy cég aki betegre keresi magát. Ami önmagában nem lenne baj, de lassítja a szükséges változás felé masírozást.

  3. Szevasz 🙂

    Gyere máskor is és érts egyet 🙂

    Holnap, ha lesz időm, akkor lesz nagyvilág rovat 🙂

  4. Nem kötekedni akarok, csak nagyon tud bosszantani, ha valakinek halovány segédfogalma sincs arról, amiről ír!
    Mert ha valaki ilyesmit leír; “Maradt a robbanómotor, maradt 90% benya a tüzelőanyagban, szállítási, tárolási kezelési nehézségek. Maszatolás.” – abból tisztán látszik mit sem tud az egészről!
    Felhívnám szíves figyelmedet a nálunk is kapható bio üzemanyag nevére: E85.
    Ez pedig annyit jelent, hogy 85% Bioetanolt (szeszt) és csak 15% “benyát” tartalmaz. Tehát miről is beszélsz???
    A szállítása, tárolása, kezelése pedig semmivel sem nehezebb és veszélyesebb a benzinnél! A szaga pedig tankolásnál is és az autó üzemelése közben is klasszisokkal kellemesebb, mint a benziné. Mivel közel egy éve ezzel autókázok, tán csak tudom miről beszélek.
    Egyetlen kellemetlen tulajdonsága van, nem lehet minden üzemanyag kúton kapni! Ezért fel kellett szerelkeznem pót üzemenyag kannákkal. A jó hír viszont az, hogy lassanként, de szaporodnak az árusító helyek!
    Majd elfelejtettem! Az ára pedig mindenütt nagyjából 100-120 jó magyar forinttal olcsóbb mint a “benyáé”!

  5. köszönjük értékes megjegyzésed, bár akár elolvashattad volna a posztot is. te növényekből előállított ethanollal jársz, a poszt pedig a hulldékból előállított ethanolról szól.

    a szaga mindegy (nézd meg a metafora cikket a wikipedián) az a lényeg, hogy mi van benne, nem az, hogy te büdösebbnek érzed-e, mint a motorbenzint.

    balesetmentes közlekedést kíván,

    a szerkesztőség

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.