Kiwi ikonok – Új Zéland lobogója

 

Izéland zászlaja követi a Commonwealth szimbolikáját, 1869 óta van használatban és 1902 óta hivatalos. Bal felső sarkában a Union Jack, nagybritannia lobogója, jobbra pedig a dél keresztjének négy csillaga, mindez kék alapon, amely nagy kékség az óceánt és a kék eget szimbolizálja. 1840 és 1902 között a brit Union Jack volt a hivatalos lobogó.

Ezt a lobogót megelőzte több, kicsit egyszerűbb megoldás, amely csak pár évig volt szolgálatban, 1867-1869-ig. Ennek a jobb alsó sarkában látható az NZ betűjel, amely egyértelműen megkülönböztette a Brit Kormányzóság újzélandi hajóit. Nem meglepő módon a szimbolika tengerészeti eredetű, a Crux (dél keresztje) négy csillaga is egy tengerészet által használt lobogóról került át a hivatalos zászlóra. Az eredetin a négy csillag egy fehér korongban volt.

Természetesen nem csak a brit eredetű izélandiaknak van lobogója, 1834-ben a maori törzsfők közös megegyezéssel kiválasztottak egy lobogót, amely az Egyesült Törzsek Lobogója lett. A britek által felajánlott verziókból csak azt az egyet fogadták el, amelyben nem volt benne a brit Union Jack, hanem egy módosított Szent György kereszt. Ezt egészen a Waitangi szerződés utánig használták (1841-ig), hajókon és szárazföldön is. A nemzeti lobogó kérdése egyre égetőbb lett, nemcsak a függetlenség miatt, hanem az újzélandon épült hajókra se volt mit tűzni. Az United Tribes lobogó mai napig lobog Waitangiban és a szerződés deklarálásának évfordulóján, a Waitangi Day-en.

 

A nemzeti lobogó (civil) tengerészeti változata a vörös alapon megjelentetett Union Jack és Crux, ezt használja a legtöbb nem állami hajó. (Az állami hajók a kék alapú lobogót kötelesek viselni, a haditengerészet pedig fehér alapút) A kereskedelmi hajók, amelyek az Egyesült Királyságban vannak bejegyezve, szintén ezt a vörös alapú (red ensign) lobogót használják.

Melőtt rátérnék a poszt valódi témájára, mutatok még két különleges lobogót, mind a kettő hivatalos, és csak megfelelő alkalommal használhatóak. Az első a királynő (II. Erzsébet) saját lobogója, csak és kizárólag akkor használatos, ha Újzélandon jár őnagysága. A második, pedig a korona által kirendelt Governor General lobogója. Van még sok egyéb, mint a haditengerészet és a légierő saját zászlajai, de ez most nem annyira fontos. 

1990 óta létezik “maori lobogó” amit úgy hívnak, hogy Tino Rangatiratanga, amelyben a fekete szimbolizálja a Te Korekore (létezés lehetősége és a sötét amelyből a föld kiemelkedett), a fehér Te Ao marama (fény világa és megértés) valamint a vörös, Te Whei Ao (születés és Föld Anya). Középen a koru, a születés, az új élet és a remény jelenik meg.

Maga a Ministry for Culture and Heritage (Te Manatu Taonga) külön tárgyalja honlapján a jelenlegi lobogó használatának adekvát módozatait, méretezését és hajtogatását, a hivatalos használat rendjét,  és persze, hogy hány fokos szögben vannak egymáshoz képest a csillagok. 

Az igazán érdekes most jön, ugyanis ez a “nemzeti lobogó” dolog korántsem olyan merev ragaszkodás, mint amihez mi szokva vagyunk, és bizony komoly lobbitevékenység folyik, hogy az ország lobogója megváltozzék. Ez persze nem olyan könnyű mulatság, az 1981-es keltezésű Flags, Emblems, and Names Protection Act meglehetős alapossággal definiálja a nemzeti szimbólumokat és azok használatát.

Az első nekifutás 1979-ben történt, amikor Allan Highet belügyminiszter felvetette a lobogó esetleges cseréjét. Már addig is sok egyéni lobogóterv készült, de inkább csak saját használatra vagy a művészi önkifejezés keretein belül. Highet keresett is egy grafikust, hogy tervezzen egy új lobogót, amelyben a ponga (páfrány/silver fern) is benne van. Ez még kevés érdeklődőt vonzott. 

1983-ban Hundertwasser tervezett egy nem hivatalos zászlót a kiwiknek ajándékba, amikor megkapta az állampolgárságot itt. (A hetvenes években járt a zátonyon.) Ez a híres “Koru Flag”, amely már elvonatkoztat a brit gyökerektől, a hangsúlyt a maori alapokra helyezi. Benne balra a tradicionális maori szín, a fekete, majd a születő páfránylevél zöldje. A koru a remény, a jövő és a fejlődés szimbóluma a maori kultúrában.

1998-ban a miniszterelnök Jenny Shipley, az akkori kultuszminiszterrel egyetértésben javasolta, hogy az amúgy is népszerű, mármár “másik újzélandi zászló”-ként a köztudatban élő, fekete alapon fehér páfránylevelet ábrázoló lobogó legyen a hivatalos lobogó, hasonlóképpen a kanadai zászló juharleveléhez.

2003-ban megalakult az NZ Flag.com nevű nonprofit szervezet, amely a lobogó lecserélésének propagandájával foglalkozik, ma is működik. Remek érveket sorakoztatnak a lobogó cseréjének ideája mögé, elsősorban azt, hogy a jelenlegi lobogó nem inspiráló, nem képviseli az ország egészét és nem jövőbe mutató. Nehezményezik továbbá, hogy a jelenlegi csupán egy haditengerészeti zászló, az újzélandiak sosem döntöttek úgy, hogy ez legyen a lobogójuk, és ideje volna szavazni az újról, hogy mindenki közösen dönthessen. Ráadásul túl erős benne a brit kolonializmus ábrázolása. Az általuk ajánlott zászló az alábbi:

Maga a silver fern (Cyathea Dealbata vagy maoriul ponga) egy szép növény, a levele színe zöld, a fonákja ezüstös, holdfényben is remekül látható, ami fontos volt a bokrokban bukfencezőknek és már a maorik is ágyat építettek belőle, és már a búr háborúban is szerepelt hadijelvényként. Nem csak elsősorban sport vonatkozása van, bár az All Blacks is páfránylevelet viselt, amikor legelőször külföldön játszott 1884-ben, és a mostani olimpián is fontos része a zátnyolakó sportolók ruházatának. 

Emellett sok más tervezet is megtekinthető, (itt még másabbak) érdemes is, szerintem egészen jópofák is vannak, a fekete alapú “hivatalosnak” még használati útmutatót is készítettek.  Nekem legjobban a Jeffy James által készített tervezet tetszik (a fekete alapon fehér kicsit túl stilizált már szerintem)


Egy másik próbálkozás 2004-ben tett javaslatot a lobogó cseréjére, az általuk kínált verzió is egészen jól értelmezhető gondolatmenet, (Jason Paul Troup tervezte) beleolvadt az Nz Flag.com-terveibe. Van egy blog is, ahol néhány lobogóterv megtekinthető. 

2005-ben egy Aucklandi ügyvéd, John Cox, létrehozott egy New Zealand Flag Institute nevű szervezetet, válaszul a 2003-as kezdeményezésre, ő a jelenlegi lobogó megtartása mellett lobbizik. 

A csere mellett kardoskodók legnépszerűbb érvei:

 

  • – a jelenlegi lobogó túlságosan hasonlít az Ausztrálhoz
  • – túl brit
  • – nem ábrázolja a maori örökséget
  • – nem kötődik eléggé a földhöz
  • – túl sok verziója van (tengerészet, légierő, ker.tengerészet, stb.)
  • – nincs érzelmi kapcsolat a kiwik és a lobogó között
A jelenlegi megtartása mellett pedig ezekkel érvelnek:
  • – újzélandi
  • – van érzelmi kötődés hozzá
  • – megjeleníti a brit elődöket és a birodalmat és hogy a sziget a déli féltekén van
  • – szép színes
  • – ez alatt a lobogó alatt harcoltak a háborús veteránok
  • – száz éve megvan
  • annyira nem is hasonlít az Ausztrálra (meg vannak azonos zászlójú országok is)
Bárhogy is lesz, egyvalami teljesen biztosnak látszik, ha elegen akarják, akkor lehet majd szavazni az új lobogóról és ha úgy döntenek, akkor megváltoztatják, demokratikusan. Sőt, lehet, hogy megérjük, hogy Újzéland köztársaság lesz, ki tudja? Már felmerült az ötlet. 
.

12 thoughts on “Kiwi ikonok – Új Zéland lobogója”

  1. Ismét egy remek bejegyzés, köszönjük. 🙂

    Nem mintha nekem lenne beleszólási jogom, de szerintem is jobb lenne valami olyan zászló, ami tükrözi a maorik jelenlétét, elvégre mégis csak ők voltak itt előbb vagy mi. 🙂
    Ezt az érzelmi kötődés érvet meg csak csodálkozva olvasom. Nem is tudom, hogy irigyeljem-e az olyan embereket, akik tudnak érzelmileg kötődni ilyesmi dolgokhoz vagy inkább ne. 🙂

  2. Érzelmi kötődés ügyben szerintem más fogalmaik vannak, mint nekünk. Én azért érzek elég erős nemzeti öntudatot, anélkül, hogy sovén túlzásokba esnének. Ez jó dolog szerintem. Amennyire én látom nincs szükségük arra, hogy “mihez képest” legyenek kiwik, megvan a saját egészséges énképük, önbizalmuk és általuk elképzelt hely a világban.

    Szerintem is lecserélhetik a lobogójukat, megengedem 🙂

  3. Szerintem is normális ha ez ember érzelmileg kötődik a hazájá zászlajához. Engem mindig jó érzés fog el ha meglátom a magyar zászlót. Még akkor is ha tudom, hogy nem a legjobb itthon…

  4. No nem is az érzelmi kötődéssel van a baj, hanem az irracionális emóciókkal.
    Én is kötődöm a mi trikolórunkhoz, csak már kicsit unom, hogy mások megmondják, hogy hogy kell kötődni és ahogy ők kötődnek az az igazi kötődés, az enyém meg nem. (persze aztán látom, hogy az utcán ezek mindenfélével elcsúfítják azt a trikolórt, miután engem kioktattak…)

    ez itt sokkal egészségesebb és felnőttebb kötődés.Nem méricskélős-megmondós, hanem belülről jövős, természetes. Így nem is szembántó, és nem is túlzott. Mert nem kompenzálásból fakad.

  5. Valószínűleg ez rögzült belém, miután én is láttam, hogy az a trikolor mit is jelképez (mármint egyesek szerint), és mit tükröz. Azzal nem tudok azonosulni (nem is szeretnék), ezért is irtam hogy magam sem tudom, hogy irigyeljem-e az ittenieket. De asszem irigylem őket. 🙂

  6. Nekem a Hundertwasser tervezte lobogó tetszik a legjobban. Erre szavazok. De addig titok, csak nektek mondom el!

  7. (Ah, a koru… amikor új melót kezdtem, akkor feltettem a nyakamba a csont-korumat. Új kezdet, fejlődés, miegyéb. Olyan jó néha megtapogatni. S azóta olyan jól megy minden. Tudom, csak belemagyarázás, de mégis.

    Nekünk a kocsi hátulján van H-betű és kis magyar zászló. Nehogymá’ összekeverjenek a helyiekkel :-))

  8. Én is szeretnék magyar felségjelzést a flottára, de a pajtásom, akit megkértem, aszondja, hogy beszerezhetetlen amilyet én ragasztanék.

    Ovális, trikolór, benne H-betű. Nagyjából semmilyen más megoldás nem érdekel.

  9. Jó ötlet szabadulni ezzel is a brit gyarmati múlttól, követhetik távolról Kanada példáját. Ausztrál új zászló-tervezetek is léteznek egyébként hasonló céllal (brit zászló ki belőle, őslakos és egyéb helyi motívumok be).

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.