Egy év!

Ma egy éve érkeztünk meg Új-Zélandra. Azóta mindenféle történt velünk, ez amolyan kis összegzés-féle.

Az elmúlt egy évben szereztünk munkát, bölcsit a gyereknek, barátokat, ismerősöket és főleg kellemes élményeket (nem ebben a sorrendben).  Visszanézve erre az egy évre, volt benne sok izgulás meg fanyar percek, gyász is, de a java remek volt. Az alapigazság, hogy a ki/bevándorlás első éve komoly nehézségekkel jár, mi – amennyire látom – az átlagnál kicsit felkészültebbek voltunk és jó adag szerencsénk is volt.

Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segítségünkre volt, (bárhol is legyen a bolygón éppen) tanáccsal, ismeretséggel, megoldási lehetőséggel vagy akár csak egy jó szóval.

Külön köszönet illeti Csanádot, aki már az elindulásunk előtt hasznos és okos tanácsokat adott, rengeteg időt, pénzt és felesleges erőfeszítést spórolva nekünk, ráadásul hatalmas könnyebbség volt, hogy az első napokban volt kihez fordulni, helyismeret hiányában. Az már külön öröm, hogy segítőkész helyiből olyan barát lett, akire bármikor számíthatunk.

Köszönjük szépen!

Azt külön köszönjük, hogy egy olyan baráti társaságba tartozhatunk, ami cáfolja a „mindenki összetartó csak a magyarok nem” szólást, akikkel jó együtt lenni, jó velük kirándulni, beszélgetni, vagy csak a parton feküdni. Ez a társaság nagyon sokat segített nekünk a beilleszkedésben, az első lépésekben, és azóta is jó velük lenni.

Köszönet illeti mindazokat a barátokat és ismeretleneket, akik emailban, szkájpon, levélben biztattak, drukkoltak nekünk, elsősorban azokat akik az otthoni dolgokkal kapcsolatban segítettek, amit innen nehéz vagy lehetetlen lenne elintézni.

Természetesen hatalmas köszönet illeti a családjainkat, akik támogattak és támogatnak bennünket, nélkülük nem tartanánk itt, ahol tartunk. És nem lenne folyton Balaton Szelet Eszternek.

11 hozzászólás “Egy év!” bejegyzéshez

  1. Sziasztok! Kivánom, hogy a következő esztendőben még több szép és jó történjen veletek. A weboldalad az elmúlt évben az egyik kedvenc és nagyon hasznos olvasmányom volt, sokat tanultam tőletek. Köszönök mindent!

  2. Szintén boldog évfordulót kívánok! És persze még sok-sok hasonlót.
    A magam részéről pedig köszönöm a sok színes élménybeszámolót, és más történeteket!

  3. Én is szeretném megköszönni a blogodat és hogy továbbra is nyilvános. Bár egyre kissebb esélyt látok h mi is kijussunk így némi fájdalommal olvasok a kinti életről de őszintén örülök h nektek sikerült.
    Örülök mert az irásaidból nem csak az derül ki h fergeteges a stílusod de az is h a kissebbségi, normális magyarok közé tartoztok akik képesek egy valódi demokrácia fogaskereikeiként beilleszkedni anélkül h elkezdenék tönkretenni azt.

    Köszönöm h az élményeiteket megosztod.
    A buék nekem túl közhelyes de kívánom h továbbra is kapjátok meg NZtól azt amiért odamentetek és adjátok meg neki amit ezért érdemel.

  4. Gratulálok nektek és további sok erőt, kitartást és szerencsét kívánok!

  5. Szia!

    Én szinte szó szerint azt írtam volna, amit „bud”, ezért nem ismétlem el.

    Minden szépet és jót nektek, boldog új évet, és ne hagyd abba a blogolást, legalább hadd olvassuk, ha már nem veszünk részt benne!

    Hangyasav

  6. Na, akkor itt az ideje elkezdeni pletykákat terjeszteni… 🙂

    Különben is, könnyű nektek, Keletre mentetek, csupa nyugati rokonotok van 🙂

    Ügyesek vagytok, de nem vót baj, hogy idén nem hajnalban kellett kelni január elsején 🙂 Pussz!

    Z

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.