Társadalmi problémák – ingyen egyetem maoriknak?

A Maori ügyek minisztere Dr. Pita Sharples nem ismeretlen a blogban, a Tino Rangatiratanga kapcsán már esett róla szó. Most is kieszelt valamit, és nem volt rest hangot is adni ennek. Régóta hanyagolt Társadalmi problémák sorozatunk aktuális eleme következik.

maori-pitasharples

Egészen pontosan azt javasolta, hogy maori tanulók ingyen járhassanak az egyetemekre,ráadásul függetlenül attól, hogy mennyi idősek és milyen előképzettségük van. Miután Dr. Sharples oktatási államtitkár is, nem teljesen mindegy, hogy mit beszél, nem csak szabad egyetemi helyeket, hanem kifejezetten maori egyetemi helyeket akar, és szerinte ettől ugrásszerűen megnő a magasabb képzéseken végző maorik száma.

Igazság szerint a maorik a felsőoktatásban alaposan reprezentáltak, soha ennyien nem tanultak, mint most, ám a nagyobb részük az alacsonyszintű kurzusokat látogatja. A munkaképes korú maorik aránya a bachelor képzésben az 1997-es 2%-ról 7.1%-ra nőtt, de még így is messze járnak a nem maori diplomások 17,6%-ától.

Nem csupán az egyetemekre bejutás akadályait kívánja a miniszter úr elhárítani a maorik elől, egy átfogó támogatási rendszert is igényelt, amely végig segítené a maori tanulókat a képzés során, így magasabb végzettséggel jöhetnének ki a felsőoktatásból.

A mindenki számára egyenlő oktatási esély csak mese, amíg nem biztosítjuk, hogy megfelelő támogatást kapjon az aki különleges segítségre szorul, vagy nehezebben teljesít. Nekünk [maoriknak] nincsenek meg azok az alapok, az a kulturális háttér, amelyekre építkezhetnénk a felsőoktatásban. Jó alapokkal könnyű jól szerepelni az egyetemen.

Miniszter úr szerint a maori férfiak 63%-a és a maori nők 67%-a jön ki úgy az iskolákból, hogy megszerezte az NCEA Level 1-et*, húsz százalékkal kevesebben, mint a nem maorik, akik jól is teljesítenek a felsőoktatásban.

John Key, a miniszterelnök – aki kényszertől mentesen vonta be a maori pártot a koalícióba – előbb az alapvető problémákat oldaná meg, szerinte, ha a maorik nagy része képtelen megszerezni a felsőoktatáshoz szükséges végzettséget, akkor ennek okát kell vizsgálni és az alapokkal (írás, olvasás, számolás) kell foglalkozni. Ezért támogatja a kormányzat az alapismeretek megszerzését mindenféle eszközökkel, programokkal, és nem csak kitárja az egyetemek kapuját.

Az AUT dékánja, Derek McCormack, egyetért Sharplessel, hogy a “maori egyetemi helyek” segítenék a maori diákokat a felsőoktatásban, és ott ők meg is állnák a helyüket, ha lehetőséget kapnának, mert a mostani létszámkorlátos rendszer hátrányos a maoriknak. Az AUT-on a maori diákok aránya megfelel a régió maori lakosságának arányával, 10%, a sikeres végzős maorik aránya 77%, szemben az egyetemi átlag 81%-al.

Jim Peters, az University of Auckland dékánja szerint az AU eddig is biztosított helyet bármilyen maori tanulónak, de ezt a Felsőoktatási Bizottság pénzügyi okokból megszüntette. A Felsőoktatási Bizottság amúgy kiemelten foglalkozik a maori tanulókkal.

Nem kétséges, hogy sok szempontból hátrányos helyzetben vannak a maori tanulók az iskolákban, ám korántsem hiszem, hogy ne lennének képesek teljesíteni az egyetemi felvételhez szükséges feltételeket, ha akarják. Az AUT feltételei szerint 14 kredit level 1 matek (7 jár ezért, 4 egy kétváltozós grafikonért, 3 ha valaminek ki tudod számolni az áfáját), 4-4 kredit level 2 írás-olvasás (6 kredit olvasás és 6, ha képes vagy megírni egy ajánlatkérést), és 42 kredit bármiből ami level 3. Felületesen szemlélve sem tűnnek túlzottnak az elvárások (egyetemről volna szó, ugyebár), bátorkodom azt mondani, hogy ha valaki képes elvégezni a középiskolát, és akar, akkor simán tud egyetemre menni.

Lehet, hogy csak az én rosszindulatom, de nekem az jött le, hogy az egész a finanszírozásról szól, mintha a maorik azért nem tudnának iskolába járni, mert szegények és az állam adjon nekik még pénzt. Ez pedig nem néz ki túl jól, ilyen válságos időkben, szerintem. Persze, nagyon leegyszerűsítve és sarkítva a történetet (POZOR!általánosításveszély!), a maorik nem tanulnak, amitől nem tudnak jól fizetett állást szerezni, amiből aztán a gyerekeik egyetemét sem tudják kifizetni és ebben van is igazság.De abban is, hogy az államon kívül számos intézmény és szervezet segíti a maori felzárkózást, pénzzel, oktatókkal, charityvel és az állam pozitívan diszkriminálja őketaz élet legkülönbözőbb területein.

De ha egyik kezünkkel arra panaszkodunk, hogy azért mert maorik vagyunk akiknél kulturálisan nincsen háttér meg hiányoznak az alsóoktatási alapok,  (vö: “a társadalom hibájából elszívtunk egy spanglit” – bëlga) akkor a másik kezünkkel ne dedikált maori egyetemi helyekért sírjunk, hanem vegyük rá az általunk képviselteket, hogy járjanak be a gyerekeik az általános és középiskolákba és ne csak melegedni.

Az érem másik oldala, hogy nem látszanak stimmelni a számok. David Farrar a kiwiblogban boncolgatja, hogy miket mondanak az adatok a maorik és a felsőoktatás viszonyáról. Alaposan árnyalja a képet. A végzettek aránya a maoriknál átlagot meghaladó a középiskolában és a főiskolákon. Ez Farrar szerint nem sugallja, hogy a dedikált maori hallgatói helyek az egyetemeken növelnék ezt a számot, sőt, csak csökkentené a végzettek arányát. Majd ő is oda konkludál, hogy ha növelni akarjuk a sikeresen végző maori egyetemisták arányát, akkor az alacsonyabb szintű képzés a kulcs.

Egyetemi bejutási küszöbről, feltételekről, tantárgyakoról, a kvalifikációs keretrendszerről infók itt.

*=NCEA

“Társadalmi problémák – ingyen egyetem maoriknak?” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. nem ismerem a uj-zelandi politikat, de az ismeros, hogy neha egy politikus bedob egy otletet, amit elotte senki nem alapozott meg kutatassal, szamokkal, tenyekkel. Ebbol aztan vezeto hir lesz, es ha ilyen erzekeny temarol van szo, akkor minden ellenvelemeny gyanus.

  2. Hettie, ez is ilyesmi, látod, hogy ő maga mondja, hogy nincsenek meg az alapok. Tehát az egyetemekre bejutás – feltételek nélkül – nem érdeke az egyetemeknek sem, mert abból veszítenek, amiből élnek, az általuk kiadott végzettségek reputációjából.

    Feltételez, hogy aki a középiskolát sem tudta/akarta elvégezni, abból nem azért lesz rosszabb mérnök, mert maori.

    Itt pedig komoly érzelmi hadviselést vélek látni, a maori kártya mindig működik, mert a pakeha bűntudatra játszik, ez a “semmi gond se lenne, ha nem jön a fehér ember a puskájával” fíling.

    Hazafelé mondta a rádióban valaki, hogy ha az alapvető kutlurális háttér nincs meg a maoriknál, akkor itt az ideje változtatni a azon a kultúrán. És ez nem jelenti azt, hogy el kell felejteni!

    Ráadásul ott a dilemma, hogy kilenc évig a munkapárti rezsim alatt jobbára csak kértek valamit a maorik és kész. Most a national sokkal szigorúbban fogja a gyeplőt, annak ellenére, hogy ugye behúzta a koalícióba a maori pártot.

    Az is kérdés, hogy Sharples, aki “főállású maori” mit is akart ezzel? Magának jó pontokat a maoriknál, vagy kérni valami nagyot és kapni valami kicsit, erősíteni a koalíciós szerepét… nem tudom.

    Az viszont látszik, hogy ha a kérdést a józan ész helyett politikai síkra terelik, akkor lehet egy kis mozgásteret szerezni.

  3. Ugyanez a gond nálunk is. Én támogatom, hogy a kisebbségek számára legyen ingyenes az egyetem, sőt ösztöndíjat is kapjanak. 25% határoznám meg minden egyetemen a roma-maori tanulók számát. Ilyen módon kivesebb léhűtő lenne az utcákon, másrészt az elit pakehák-ázsiaiak is megismerkedhetnének a kisebbségi kultúrával.

  4. és ettől kijárnák a nyolc általánost meg valami középiskolát? Mert itt arról van szó, hogy bármely maorit fel kell venni, akkor is, ha nem tud írni-olvasni.

    Nem az a gond, hogy a kisebbséget támogasság-e vagy sem, mert támogatják, vastagon. Hanem, hogy oktatáspolitikai szempontból okos dolog-e, szűrés és előképzettség nélkül felvenni valakit az egyetemre csak azért mert maori?

    Az a maori aki nem tud a négy alapművelettel bánni, az mit fog csinálni az egyetemen? Aki “kulturáis okokból” nem csinálja végig az amúgy ingyenes alapképzést? Még finanszírozzon az állam egy kupac embert, hogy az egyetemen segítsenek elboldogulni a “maori helyekre” felvetteknek?

    Nem az egyetemen kell kezdeni, szerintem.

  5. Egyetertek pappiroval, nem Mekk-Elek modjara a tetovel kell kezdeni egy epitkezest, hanem az alapokkal, majd a modszeres epitkezest kovetoen elerni a csucsra. Szerintem ez a maori idealizalas nem vezet sehova, ha valoban nincsenek meg a kello alapjaik, akkor ezt lehetne ugy is tekinteni mint a politikusok valamifele idonyerese, ami persze majdan ki fog derulni, hogy elhibazott dontes volt.

  6. Hát itt Magyarországon ez a nagy felsőoktatás-ingyenesség odavezetett, hogy Dunát lehet rekeszteni diplomással, de egy valamirevaló kétkezi mesterembert nem találni. Hiány van asztalosból, vízvezeték-szerelőből, villanyszerelőből és hasonló nélkülözhetetlen szakmákból… Viszont túlzás nélkül klasszikafilológusok adják a hamburgert a Mekiben (már annak, aki eszik ilyet). És még szóba sem került a hátrányos helyzetű kisebbségek pozitív diszkriminációja a felsőoktatásban!

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.