Elliott Tower

A köz- és szakvéleményt megosztó épületek időről időre napirendre kerülnek a nagyvárosokban. Auckland sem kivétel, bár a downtown kicsi, vannak felhőkarcolók, és a CBD képét a Sky Tower uralja. Egy nem túl régi terv szerint, az amúgy sem szellős belváros most valami naggyal gazdagodhat.

Jelenleg a belváros (és egyben az egész déli félteke) legmagasabb épülete a 328 méteres Sky Tower, amit magasságban alaposan lemaradva egy irodaház követ. A Tervezett Elliott Tower gyorsan elorozná a második helyet, ha megépülne, de hogy valóban megépül-e, még kérdéses. A Dae Ju Housing Co Ltd, jelenleg befektetőkre vadászik, hogy megépíthesse a 67 szintes lakótornyot, bár egyes hírek szerint a pénz (450 millió dollár) már meg is van, az engedélyezésre várnak, no de erről később.

Az elképesztő, 232 méteres magasságához képest (a teteje valamivel a Sky Tower kilátószintje alatt lesz) karcsú toronyban 260 lakás kap majd helyet, a függőleges épületet pedig két kert – sky gardens – osztja háromfelé. Ez egyrészt segíti a friss levegő áramlását, másrészt jelzés, hogy mennyire környezettudatos is a terv. A környezettudatosságra játszik a tetőn elhelyezett hatalmas napkollektor is, amely az épület hőháztartását hivatott támogatni, megtermelve az éves melegvízszükséglet 65%-át. A tetőtérben két szintes penthouse lakások lesznek, teraszokkal, erkélyekkel, árnyékolókkal, elképesztő kilátással az öbölre, É-D tájolással, amitől rengeteg napot kapnak majd. A lakások mellett az alsó három dupla magas szint amolyan bevásárlóközpont-féle lenne, parkokkal.

A tető a napkollektorok mellett egy további fontos feladatot is ellát majd, fényt vezet az épület belsejébe. A hosszabbik oldalon, az íves üveghomlokzatot megtöri a lépcsőház, ami egészen az égbe nyúlik, túl a legfelső szint vonalán. A toronyház elhelyezése és tájolása ideális (már Morrellék szerint), közel az Albert street, és az épület nem takar ki a szükségesnél többet a látványból, így a már mögötte lakók sem panaszkodhatnak.

A bejáratok, amelyeken megközelíthetőek lesznek a bevásárlós facilitások, az Elliott-Victoria és a Victoria-Albert utcasarkokhoz esnek, és egyben az épület így átjárást is biztosít majd az Eliott és Albert utcák között. A jelenlegi beépítetlen terület tényleg valami épületért kiált. A hatszintes pincében egy kb. ötszáz autót befogadni képes mélygarázs kap helyet. Érdekes, hogy homlokzati erkélyek nincsenek, ezt azzal indokolta a megrendelő, hogy az emberek rendetlenséget csinálnak az erkélyeiken meg kiakasztják a ruhákat száradni meg tárolónak használják, cserepes növényeket raknak oda  és az rondán nézne ki.

Eddig a hivatalos ismertető, ám ez nem a teljes kép. A városépítészet itt is fontos, (legalábbis a CBD-ben) úgyhogy komoly szakmai viták zajlanak, mert az épület hatásaival nem könnyű előre számolni. Emellett számos emocionális érv is szól ellene/mellette, egyelőre kérdéses, hogy megépül-e valaha.

Az első és legnépszerűbb kontra, hogy egy ekkora bazi nagy monstrum elveszi a hangsúlyt a Sky Towerről, ami egy ikon, minden aucklandi szíve csücske. Sőt, bizonyos szögből el is takarja a tornyot, ami egyesek szerint felháborító. Mivel itt divat megkérdezni a jónép véleményét, ha másért nem is, de online újságok látogatószámának növeléséért, a Herald futott is egy kört a magas épületek ügyében, az olvasók pedig osztottak egy kis észt.A Herald egyébként rendszeresen teret ad ennél kisebb horderejű dolgokban is az olvasói véleményeknek.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy a várostervező bizottságnak (Urban Design Panel) bólintania kell, hogy a toronyház megépülhessen. Ez eddig teljesen normális is, a pici szeplő a sztorin, hogy az épületet tervező iroda – Moller Architects amely, sok egyéb mellett, a Sky Towert és a makaói China Towert is tervezte – feje, maga Moller a bizottság második embere, ami egyesek szerint azt is jelenti, hogy senki sem kérdez semmit, hanem szélsebesen bólogatni kezd és mosolyogva egyetért, különösebb vita nélkül. Ezt erősen nehezményezik a szakmai és civil vélemények, és valóban, kissé összeférhetetlennek tűnik a dolog.

Ezt megerősíteni látszik, hogy a Dae Ju egy korábbi – más építészirodával elkészíttetett – tervét a panel visszadobta, ez a jelenlegi pedig már harmadszor tárgyalódik és a Dae Ju jogi képviselője szerint a bizottságnak „nagyon szimpatikus”. A koreai Dae Ju cég 2002 óta van az országban és számos projektet indított, vagy vett át pénzügyi  nehézséggel küzdő cégektől.