Hivatal, vízumügyintézés

Nemsokára villámlátogatást teszünk a ozziföldön, és oda bizony nekünk turistavízum kell, előre megváltva, mint az operabérlet. Emellett a gyermeknek az új útlevelébe szükségeltetett egy ravasz matrica amivel visszatérhet bájos szigetünkre. Ügyintézés, helló!

Az első probléma a gyerek vízuma, ami turistavízum, hiszen életkora folytán alkalmatlan a tanulóvízum birtoklására, amit a bevándorzási hivatal úgy old meg, hogy ad egy olyan hosszú turistavízumot neki, mint amilyen hosszú a mi munkavállalási engedélyünk. Ez tökéletesen meg is felel a célnak, de szüksége van neki egy visszatérős vízumra is, hogy világlátás után hazajöhessen. Fel is hívtuk a hivatalt, hogy ilyenkor mi van, mondták csak menjünk be az irodába és azonnal megoldják, minden szép és jó.

Nej be is haladt az offiszba, hogy halókérem, itten a gyerek útlevele, benne az ittlakásra jogosító izével, kéne bele egy olyan elmegy-visszajön matrica. Szegényt ezzel az écával szanzsén kidobták, mondván, hogy ilyesmit nem intéznek helyben, ki is van írva, hogy csak sürgősséggel meg bizonyosfajta egyéb vízumokkat lehet helyben igényelni, töltsük ki a formot, fotó, mibánat, adjuk be és majd küldik, ha kész. Kértem tanácsot a hozzáértőtől, hogy ilyenkor mi van, a szakember pedig megnyugtatott, hogy semmi gond, a hivatal a telefonban nem mindig azt hazudja, amit személyesen, a telefonos ügyfélszolgálat kissé izé. Ám megtudtuk azt is, hogy bizony van ilyen belső utasítás, miszerint tényleg nincs OTC ügyintézés turistaesetben, úgyhogy vagy kitöltjük és beadjuk a formot, vagy kivárjuk amíg sürgős lesz és a repjeggyel igazolva a sürgősséget mégis lehet OTC, vagy elmegyünk egy másik branchba, hátha az ottani ügyintéző megoldja. Természetesen azonnal bepróbálkoztunk egy másik fiókban, ahol majdnem sikerült is elintézni, de sajna a nejnél nem volt fotó a gyeremekről, így meghiúsult a kísérlet.

Ámde egy esős napon, Christchurch városában, kiszúrtuk a térképen, hogy pont három perc sétára lakunk a bevándorlós irodától, úgyhogy adtunk egy esélyt nekik, illetve magunknak. Ahhoz hamar hozzászokik az ember, hogy a bevándorlás telefonos ügyfélszolgálatának véleménye nem korrelál a fiókirodákéval, (ellenben ha szól ezért az ember, akkor egymást hülyézik) de az, hogy a fogadó-ügykezelő kislány nem azt tudja, mint a tőle 4 méterre ülő ügyintéző, az komoly meglepetés volt, még akkor is, ha Új-Zélandon az eszetlen bürokráciát ez az egy hivatal köteles képviselni. Mindemellett, tizenegy perccel az odaérkezésünk után, a rövidlábú útelvelében egy frissmeleg matricával hagytuk el az intézményt, szóval a déli szigeten még nincsenek úgy elembertelenedve az ügyintézők, vagy nem olvassák a belső utasításokat, vagy olvassák de nem érdekli őket.

A következő lépcső az ausztrál turistavízum beszerzése volt, hiszen az nélkülözhetetlen a beutazáshoz. Az ausztrál bevándorlási hivatal oldalán hamar kiderült, hogy magyar útlevéllel jogosultak vagyunk un. eVisa (ez az eVisa ilyen okosság, hogy nincs pecsét meg szinnyegés meg útlevelek postázgatása, hanem az útlevélszámhoz rendelik a jogosultságot és mehet a boogie) igénylésére, úgyhogy neki is álltam kitölteni a nem túl bonyolult kérdőívet mindhármunknak. (fejenként egyet kell, személyenként 2 perc) Tegnap este 22:34-kor mentettem el az utolsó visszaigazoló pdf-et és 0:32-kor megjöttek az emailek, hogy, nesze turistavízum, köszönték alássan. Kettő óra.

10 hozzászólás “Hivatal, vízumügyintézés” bejegyzéshez

  1. Eddig nem voltál hajlamos sci-fivel traktálni az olvasókat, most mi történt? Megártott a déli-szigeti sarki hideg légtömeg? Méghogy két óra…

  2. …ráadásul a szomszéd országba vízumot..?
    Távol-Délkelet-Balkán az ott lenn, kérem 🙂

  3. az attól függ milyen a szomszéd, ugyebár…

    magyar útlevéllel kell vízum, de azért nem kellett megizzadni érte.

    a kiwiknek nem tudom mi kell, nem vagyunk kiwik.

  4. Kiwiknek semmi nem kell. Siman at is lehet koltozni es munkat vallani.

  5. na, az úgy korrekt, hobe.
    mert milyen szomszéd, milyen.. az egyetlen 🙂 jóformán..

  6. Kiwiknek nem csak atkoltozni/dolgoni lehet ozzban, hanem – ahogy sok dolgos kiwi teszi – munkanelkuli segelyen lenni is. Igen. Atkoltoz, bejelent, penzt felvesz. Nesze.
    Amugy Ausztraliaba szinte mindenkinek kell vizum, meg a britteknek is! Lehet hogy nekik kibaszasbol.

    Az Ausztral vizum tenyleg egyszeru, mar ha a telefonosokostojas tudja, hogy mirol beszel. Az egyszeruseg kedveert van ugye az ETA (Electronic Travel Authority System), amibe a hatrafelenyilazosokat nem vettek bele, van az electronic visa (ami meg veletlenul sem egyezik az e-visaval) es van az e-visa. Az ugyfelszolga engem mindenaran az electronic visara akart rabeszelni, amiben persze az Eszak-Balkan nincs benne. Hiaba gyozkodtam, o visszagyozkodott. Mig aztan a google mindent megoldott. 5 (ot!) perc alatt meglett a vizum.

  7. Sir Brizbénről elnevezett városkába, de csak odaugrunk meg vissza. Valami rokonz lak ottan, akit én házasodás útján szereztem, mint hozzáadott érték 🙂

    úgyhogy nagy körülnézés nem lesz, csak megismerkedünk a rokonzokkal osztán uzsgyi haza

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.