kiwi útlevél

Számomra kissé érthetetlen módon az útlevelekről szóló posztok igen népszerűek, ha bízhatok az oldal látogatottsági statisztikáiban, úgyhogy újabb útleveles poszt következik.

Kettes sorozatszámú leszármazottunk ugyebár kiwi állampolgár, amely mindenféle kiváltságokkal jár, amelyekkel még nem tud élni, hiszen egyelőre se járni, se beszélni nem képes, de mindkettő felé öles léptekkel (haha!) haladunk. Miután túljutottunk a magyar útleveleink megújításán, frissítettük a letelepedési engedélyeinket az új útlevelekben és igényeltünk a kicsinek is okmányt.

Ez viszonylag egyszerűen ment, bár kicsit mókás a form amit ki kell tölteni a gyereknek, két fotó kell, az egyiket arccal lefelé kell felragasztani, ennek a hátuljára valakinek, akinek már van kiwi útlevele, rá kell írnia, hogy a képen tényleg a mi gyerekünk van és nem valaki másét próbáljuk kivarázsolni az országból. Az útlevelet pár nap alatt kipostázták, miután a nej bevitte a képeket, a kitöltött formot (amit a fényképész adott egyébként) és a gyereket az útlevélhivatalba. Ide egyébként nem kell személyesen befáradnia az üffélnek, ha nem akar, postán is el lehet intézni az egészet.

Az új kiwi útlevél nagyon szép, az ország nemzeti színeiben pompázik (fekete és ezüst) és csupa okos biztonsági elemet tartalmaz. A megújuló útlevélről már korábban írtam itt és az elkészültről itt. A könyv pofás, bár az adatlap egy kemény műanyag lap, ez tartalmazza az rfid chipet, meg ide kerül a lézergravírozott megszemélyesítés, szerintem ez sérülékenyebb megoldás, mint a magyar útlevélben alkalmazott, ott az rfid elem a borítóban van, nem az adatlapban, de így valószínűleg olcsóbb és gyorsabb a megszemélyesítés.

A hamisítók kedvéért az adatlap melletti oldal, ahova az aláírásnak kell kerülnie, van egy információs lap, amely elsorolja a biztonsági elemek nagy részét, amelyek alapján könnyen meg lehet különböztetni a hamisat az igazitól. Számomra örök homály marad, hogy a fedlapon maoriul miért az útlevél szó van nagyobbal írva, nem pedig az ország neve, de hát sebaj. Az oldalszámok is maoriul vannak a lapokon.

A további gondoskodás jegyében az állami útlevélellátó csomagolt az okmány mellé egy kis könyvecskét is, amelyből hasznos dolgokról tanulhatunk, úgyismint a kiwi külképviseletek, az ausztrál letelepedés (!) és a honi turistakövető intézményrendszer. A safetravel.govt.nz oldalt a kormány üzemelteti, és itt regisztrálhatjuk, hogy hova megyünk, így ha bármi havária van, akkor Új-Zéland tudja, hogy minket ott kell keresni, plusz itt megnézhetjük, hogy hova kell milyen oltás, vagy melyik országkoat kerüljük el inkább.

6 hozzászólás “kiwi útlevél” bejegyzéshez

  1. Eddig nem írtad, hogy a kicsi kiwi állpolg, vagy csak nekem nem rémlik?

    Ilyen könnyen osztják az állampolgárságot?

    1. de írtam, már amikor megszületett. Aztán meg írtam, hogy a felesleges bürokrácia miatt nem kérünk neki magyart amíg nagy nem lesz.

      Könnyen? Neki könnyű volt 🙂

      Régen a felnőttek is könnyen kaptak, ma már nem megy csak úgy ripszropsz.

  2. A posta altali ugyentezest javallom mindenkinek, mivel altalaban igen hosszu sor szokott lenni (amennyiben a 99 ALbert St. a cel allomas), mivel mindenfele nepek jarnak ide az ugyes-bajos dolgaikkal (utlevel, allampolgarsag, szuletes-halal, hazassag…).

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.