Új-Zéland
Kimaradt pár nap blogzás, mert utazgattunk meg volt egyéb elfoglaltsága a szerkesztőségnek, de nemsokára visszaállunk teljes erőből. Lesz egy kis pancsolás, kis Ausztrália (de tényleg csak tangenciálisan) meg mindenféle zátonyisztikus (új szó!) események, amelyek érdekesek lehetnek, vagyis engem érdekelnek. Ha rájövök, hogy hogy működik az iMovie, akkor videók is lesznek.
A türelmeteket kérem és köszönöm.
P
Mivel kezdi az évet az ember? Hülye fogadalmakkal? Frászt, nekimegy a mindennapos dolgoknak és rendet tesz. Rendebbet.
Kedves Olvasók!
Sok minden történt az elmúlt két évben, ezeken most mind nem megyünk végig újra.
Kedves olvasók!
„Nyakunkon a karácsony!” bővebbenIgérem nem lesz több leltárfétis a közeljövőben, de ez mókás is meg hasznos hülyeség és még a céghez sincs köze, privát, házi kezelésű leltározásra alkalmas, egy bizonyos célterületen.
Egy közelebbről meg nem nevezett helyen futottam bele egy könyvajánlóba, majd megnéztem a hozzá tartozó weboldalt és részleteket a kiadványból, sírva röhögtem, majd el is felejtettem az egészet. Egészen máig.
A knifeless man is a lifeless man, mondja a mondás, ami vagy igaz, vagy se, mindegy, az biztos, hogy a kések hasznos dolgok, nem árt, ha van nálunk. Nekem van egy, érzelmileg, meg most már több is.
Széles körben elterjedt gondolat, hogy a zátony unalmas, ingerszegény, innen csak elvágyni lehet, pláne egy európainak. Sok helyen találkoztam a neten (többek között az itteni kommentek között is) azzal a véleménnyel, hogy NZ ingerszegény. Természetesen nincsenek általános érvényű igazságok, amit én gondolok erről, az alant. Hosszú, filozofikus poszt.
Az avokádóról írtam már korábban, de most újra kénytelen vagyok, az ezerarcú gyümölcsöt újabb kiváló oldaláról ismerhetjük meg.
