Gasztro – nesztek fúziós konyha

 

Mindenképpen akartam sushit csinálni, mert ott csücsült a hűtőben a saját füstölésű lazac, meg vettem nagyon finom avokádót is, úgyhogy újra nekiláttam az avokádós-lazacos makinak. Ilyet már csináltam, meg is énekeltem itt az is finom lett, most a sushi-ecetet sem hagytam ki belőle, ami jót is tett neki, kellemesen gazdagította az amúgy is kiváló ízeket.

Viszont még maradt rizs meg nori, amikor elfogyott a hal és a zöld anyag, hát gondoltam kísérletképpen egy nagyon ritka sushifajtát készítek, amit még japánban, a sushi őshazájában is csak nagyon ritkán lelhet fel a gasztroturista.

Teljesen véletlenül pont minden hozzávalóm kéznél volt, úgyhogy a fúziós konyha jegyében, elkészítettem az első újzélandi példányokat, szerintem ilyet rajtam kívül senki nem csinál. Sushirajongóknak különös szeretettel, beszéljenek a képek.

 

füstölt sajtos-camambertes maki

 

füstölt kolbászos-savanyúkáposztás maki

 

sushitál

[UPDATE]

kodiak jogosan emlékeztet, elsunnyogtam a rizsfőzőt megemlíteni. Pótolok!

A rizsfőző fényesen bevált, dupla adag vízet adva a sushi rizshez, pompás, ragacsos (műszóval: szottyos!) állagú rizs keletkezett, amivel öröm volt dolgozni. Továbbra is rekommendálom a rizsfőző beszerzését, for all purpose.

Meggyalázása mindennek ami szent

Nagy tisztelője vagyok mindenféle keleti kultúrának, iskolában is tanultam róluk sokat, sőt bizonyos tekintetben szakmám is a keleti kultúra. Ennek ellenére most olyan mérvű tiszteletlenségre vetemedtem, amiért bocsánatot kéne kérjek, szajonára micubicsi. Nem teszem. Szeppuku dozsó.

Miután maguk a japánok nem átallották legyártani eme dobozt, amiről már dicsőítőleg megemlékeztem, maguk köpték szemen a hagyományt, miközben telitalppal dolgozták a kommercializmus sarába. Subaru szenszej. Így nekem is csak kicsit van lelkifurdalásom, hogy a fúzós konyha jegyében ezt a disznóságot követtem el.

Fasírt tepsziben.

Konicsiva vakizasi.

Gasztro – SUSHI (lazacos-avokádós maki)

A világ- és fúziós konyha jegyében mindennel érdemes megpróbálkozni, természetesen figyelembe véve az egyéni preferenciákat. (Nálunk például esélytelenek a lábasfejűek, előgerinchúrosok, a 4-et meghaladó lábszám vagy a szem hiánya, vagy szárazföldi jószágnál a lábatlanság. Hal dehogynem, polip sose. Egy holland barátunknál ettünk ugyan kagylót ami nekem teljesen pozitív benyomás volt, viszont azt nyilván a helyi erő tudja, hogy melyik kagyló volt és mit kellett vele művelni, hogy finom legyen)

A sushival Muldi pajtás ismertetett meg, még otthon, jó is volt, de gondoltam megvan nélküle az ember. Itt kiderült, hogy hát annyira nincs meg nélküle az ember, nagyon jó kaja és az itteni végtelen gasztronómiai változatosságban is kitűnik a japán konyha eme remeke. Aztán Pukekóéknál Pukekóné készített kiváló makit, gondoltam nekem is menni fog. Sushiból van sokféle, maki, nigiri, inari, chirasi, oshi, nare, temari… hát

szerintem migidi

MIvel a doboz amivel sushit lehet csinálni az makisushi-hoz való, ami azt jelenti, hogy a rizsbe töltelék kerül és az egész töltött rizshurkát az ember nori-ba, vagyis szikkasztott hínárba tekeri, ezt karikákra vágja, szószt csinál és abba tunkol-megesz. (valójában alga és nem hínár, de az nem hangzik olyan jól)

Az első lépés, hogy beszerezzünk minden hozzávalót, ami itt nem egy kunszt, számos kis boltocska foglalkozik a speciális ázsiai igények kielégítésével, ahol általában még az árcédulán is minden ázsiaiul van kiírva, de hát ha elég elszánt az ember, akkor kirángatja a kis buddhát a pult mögül és maga után húzva egyszem leánygyermekét, tud olyan kultúrsokkot okozni, amitől bevallják, hogy hol a nori.

Tehát szükségünk van mindenekelőtt sushi-rizsre, mert ezt nem ám akármiből kell csinálni, hanem. Ez nem gond, ilyet mindenhol tartanak, mondjuk rizsből van raktáron, az ember könnyen vehet 25 kilót zsákban. Na kell még hínár, azt is lehet kapni, mindenféle van, szerintem semmi különbség, vettem egyet, amiben 10 hínárlap van meg egy kis csomag szilikagél, hogy a hínár ne vegye fel a levegő nedvességét. Az elmélet az, hogy füstölt lazacos-avokádós makit fogok csinálni, úgyhogy vettem avokádót, lazac meg volt itthon.

A rizst természetesen nem úgy kell főzni, mint a rizst, ez sushi kezicsókolom, számtalan forrásból próbáltam tájékozódni, a lényeg az, hogy szottyosra kell főzni az alaposan kimosott rizst. (tekintsünk el a “hárompercig nagylángon, gyújtsunk füstölőt, húsz percig kislángon, égessünk pénzt, finoman ütögessük a kizárólag rizsfőzésre használt edényünket, gondoljunk buddhára, mondjuk OMM” magyarázatoktól) Mossuk ki a rizst alaposan és főzzük szottyosra.

alsó fél + töltelék

Tisztítsuk meg az avokádót a magjától és a héjától, készítsük elő a lazacot és várjuk meg amíg a rizs kezelhető hőmérsékletűre hűl. Ha ez megvan, akkor a tudományos makicsinálónkat biztosítsuk ki és készüljünk a bevetésre.

felső fél feltöltve

Első körben a doboz aljába töltsünk rizst, a félhenger közepébe, hosszanti irányban, ujjal vagy kanálnyéllel okozzunk egy vályút, ebbe sorjázzuk bele a halat, rá az avokádót és újra halat. (hengerünk középpontosan szimmetrikus, ügyelmezzünk erre!) Ha a belevalók fixen elhelyezkedtek, akkor lapátoljunk a tetejére rizst tömören, úgy, hogy a gerinc vonalában kicsit púpos legyen, majd helyezzük rá a félhenger ellendarabját és nyomjuk össze.

rácsukva a tető

Ha túl sok rizst tettünk, akkor szedjünk vissza kicsit belőle, nekem a harmadik rúdnál sikerült eltalálni a jó rizsmennyiséget előszörre. Hagyjuk kicsit a dobozban összeszokni a henger két felét, addig valami száraz és kemény felületre terítsünk egy lap nori-t. Vegyük le a doboz tetejét, ha ügyesek voltunk, akkor oldalt nem látszik a töltelék, csak a hófehér rizs és a hengerünk egyben is marad és szabad fele felfelé néz.

tetőt le

Valahogy nemzetközi egyezmények (összeesküvés?) alapján a koreai hínárlap és a japán sushidoboz méretei pont passzolnak, ezt vagy a “népek barátsága sushi konferencián” vagy titkos tongok éjféli gyűlésein határozták el, nem tudni, de egy hínárlap pont egy makihoz tökéletes.

feltekerés előtt

Óvatosan helyezzük a dobozt a hínárra úgy, hogy elvágólag legyen a doboz éle a hínárlap élével, majd a doboz alján direkt erre a célra kialakított lukakon gyakoroljunk nyomást a belső betétre ami a sushink alját képezte eddig. Lehet, hogy a doboz elválik a betéttől, ez nem baj, a betét alján szándékosan van két fül, amivel kinyomható a henger sérülés nélkül a hínárra.

maki

Ha a hengerünk alaktartó (no para, egyben fog maradni, ha szottyos a rizs) akkor ügyesen lökjük előre, a hínár ráragad, és tekerjük fel egészen. Lesz átfedés a hínár két szélén, ez nem baj, ha felgöngyöltük a makinkat, akkor hagyjuk is úgy, hogy az átfedés alul legyen, ahogy a rizsből kiszívja a nedvességet az alga, összetapad szépen és egyben tartja az egészet. Ha kihűltek (a rizs még langyos volt amikor csináltam) akkor nagyjából egy collonként (2,54mm) hirtelen mozdulattal, nagyon éles késsel vágjuk fel a hengereinket. (én láttam hogy csinálja a sushiboltban a droid, kés éle a vágódeszka élének támasztva és ennél a pontnál megtámasztva hirtelen, csuklóból vág) Egy maki rúdból hét korong (kismaki? Aki Kaurismäki?) lesz, ideális esetben.

4 maki

Nekem a 2 cup rizs kifőzve pont 4,2 makira volt elég, de ugye lefele kerekítünk, tehát 4 felvágatlan hengerem lett meg egy fél bögre főtt rizs. (négyhengeres makisushi, hehe) Mivel egy avokádó és 100 gr lazac is ennyire futotta, minden szerencsésen alakult, már csak a tradicionális szószt kell megcsináljuk hozzá.

szójaszósz + wasabi

szójaszósz – wasabi – wasabis szójaszósz

A szósz igen bonyolult, kell hozzá wasabi és szójaszósz. A szójaszószban keverjük el a wasabit (ami japán torma (vizitorma?), szép zöld színű krém) és meg is vagyunk. A sushizabálás menete nem bonyolult, mondhatni letisztult, pálcikáink közé kapjuk a makit, beletunkoljuk a szószba és hamm. Arra figyeljünk, hogy a wasabi nagyon gonosz tud lenni, én ettem már olyat is ami nem volt erős, meg olyat is amitől leugrott a zokni a lábamról. Ha a wasabit felbontjuk és egy ujjhegynyitől könnybe lábad a szemünk, akkor csínján bánjunk vele. Természetesen ebből is alig háromszázfélét lehet kapni (mint szójaszószból) és ha a távolkeleti írás-olvasás nem erősségünk, akkor jó eséllyel soha a büdös életben nem fogunk újra ugyanolyat venni. (pardon a kanalakért, nincs szószostálunk)

makifelvágott

Az egész sushikészítés nem egy etvasz, nem kell hozzá sem kézügyesség sem nyelvérzék, ha van ilyen dobozunk és láttunk már sushit, akkor minden magától megy szépen. Megírni ezt a posztot tovább tartott, mint megcsinálni a cuccot, persze a rizs pihentetését és főzését nem számítva. Ráadásul eléggé tömős kaja, tehát 28 kész korongra már vendégeket is lehet hívni.

Itadakimasu!

Hozzávalók 4 makihoz (28 kismaki):

  • 2 cup sushi rizs
  • 3 cup víz
  • 1 avokádó
  • 100gr füstölt lazac
  • 4 lap nori
  • wasabi
  • szójaszósz
  • makihengergető edény
nej uzsidoboza holnapra (természetesen sistema)
.

Hétfő – az elméleti Té minusz egy

Hétvégén kicsiszoltuk a beadandó cuccokat, ma reggel pedig már hajnalban a fotónyomtatós embernél kopogtattunk. Nyolc és fél dollárokért kinyomtatott nekünk tizenvalahány képet. Mondta, hogy kábé húsz perc, mondtuk, hogy két óra, amire nagyott nézett, de meg voltunk beszélve világvégén egy nénivel, aki nagyon kedves, főleg malájnak tűnt viszont elköltözik a zátonyról és szabadulna a bútortól. Mi meg vennénk…

Némi kavargás és pár visszafordulás után csak megleltük a néni házát, amit éppen árul, benne a nénivel. Nagyon jókedélyű asszonyság, és nagyon lelkes, hogy kap valami pénzt a bútorokért, mindent körbemutogatott, mi meg bólogattunk. Aztán jött el gyémántkutya napja, ahogy a Con Airban elhangzik, meghánytuk vetettük a nejjel, hogy mit kéne hazaszólítani a szettből és nekiálltam alkudozni a nénivel. 

Közben megérkezett Réka is, úgyhogy ő meg a nej meg a két gyerek beszáégettek meg játszottak, mi pedig fél órán keresztül alkudoztunk a holmikra. Szerencsére az ázsiai emberek is imádnak alkudni, nem csak én, így két különböző módszer (levante vs. távolkelet) alkalmazásával igyekeztük megtalálni a közös pontot. Roppant élvezetes volt, legalábbis a nénivel mi nagyon jól mulattunk, ennek eredményeképpen lesz egy bútorunk aminek nem tudom a nevét de jól néz ki, két komódunk (tallboy meg egy kicsi) két éjjeliszekrényünk és egy bazi nagy tükrünk, ami nem kéne igazából, de benne van a szettben. (egy teljes hálószószobát vettem, ágy nélkül, mert ágyunk az van remek) Meg két kis polc könyveknek meg még kettő a gyerekkellékeknek. 

Ha sikerül, akkor sikerül olcsón megvenni egy príma kis szárítógépet is (modern, keveset fogyasztós), de a mosógépe nem tetszett, úgyhogy, ha külön eladja, akkor megvesszük. Két éves, hibátlan szépség, mint a lányom, csak sokkal olcsóbb 🙂 Sajnos a javakhoz csak egy hónap múlva férhetünk hozzá, de felfér egy utánfutóra az egész és csak egy helyre kell menni, szóval egyelőre jó boltnak tűnik. Még trédmízünk kanapékat meg étkezőt és akkor kész vagyunk. Ja, nem, még mosógépet is kell venni… szintén trademe lesz. A nénitől még kaptunk egy kis üveg Stolichnaya vodkát, úgyis kidobta volna, mégicsak otthoni ízek 🙂 Ki is kell vegyem a kesztyűtartóból 🙂 Genuine Russian Vodka from Malaysian Duty Free! Ezen felül leánygyeremekünk szerelembe esett a néni kisebbik gyerekének rózsaszín biciklijével, úgyhogy azt OTC ügylet keretében 10 dollárért azonal behúztuk a családi kincstárba. Rózsaszín kosárka, rózsaszín hínár a kormányvégekről, halványkék váz, rózsaszín kerekek. Atom. Most a nappaliban van, a gyerek felmászik rá, majd eldől vele “apa segíts!” én felállítom a cangát, a gyerek felmászik rá… Szerintem 1-2 hónap múlva pont klassz lesz. Addigra meg az idő is jobb lesz, úgyhogy mehetünk cangázni 🙂

Na ezek után hazahajtottunk a felhőszakadásban (most meg süt a nap, mint a bolond) felmarkoltuk a fotókat és mentünk a postára feladni a cuccost a bevándorlásnak. A postán van egy polc, ahonnan a proletár csak elveszi a borítékokat és a kasszánál később bevallja. Kicsit idegesek voltunk már, meg éhesek, úgyhogy amikor feladtuk a követhető, ajánlott pakkot amiben benne volt, a 3 nagy boríték, én megfeledkeztem róla, hogy ezt megemlítsem a postásnéninek, úgyhogy csak miután kijöttünk a postáról szólt Kata, hogy ugye kifizettük a borítékokat is? Mondom perszehogy, hát a néni csak felszámolta… megnézem a számlát, semmi boríték, uccu vissza, mondom a néninek, hogy amit a előbb feladtunk abban volt háromszor nyolcvan cent boríték és nem szóltam, mea klumpa, vessenek a mókusok elé, lesz, mi lesz, itt vagyok. Nagyot nézett, és nem értette, úgyhogy elmagyaráztam neki, hogy véletlenül elcsentük a borítékot, pedig nem akartuk. Mosolygott, mondta, hogy köszöni az őszinteséget és elvett 2.40-et, szép napot kívánt és mindenki boldog. Egész a kocsiig azon rötyögtünk, hogy milyen ország, ahol nem lopnak el egy-sok borítékot, amikor kutya se figyeli… otthon meg minden üveg mögött van és néha még az üveg is eltűnik!

Na, miután a papírok útban vannak, bennük a jövőnk, ezt gondoltuk megünnepeljük valami finommal, úgyhogy beballagtunk a sushigyárba és finom lazacos-avokádós és csirke-avokádós sushikat emeltünk magunkhoz. Ez az a hely, ahol legutóbb a kedves japán bácsi elütött valamit és 6 dollárt fizettünk az egész pakkért. Most nem, most résen volt, teljes árat csengettünk, itthon pedig jól belakmároztunk.

 

 

Az már csak hab a tortán, hogy az alábi email várt a mélboxomban:

We have received a target date of the 2008-06-27 (YYYY-MM-DD) for your broadband service order.

Once the order has been completed we will send you a second email informing you that the work is done.

Best Regards,
The Orcon Team

Elvileg 27.-én jön a színes, szélesvásznú internet 🙂