búcsú a PPC-től

Sajnálatos módon meg kellett válnunk egy igen kedves eszköztől, mostantól nincs PPC-s számítógép a családban. Gyanítom, hogy ez volt az apple egyik legjobb terméke ever, de most elrepült felette a nikkel szamovár. Ez önmagában nem is lett volna baj, de át is költöztettem mindent az inteles vasakra, ez pedig rém macerás volt.

mbp-mbp

Nej egy utolsó generációs G4-es iBokot használt és igen szerette, remek vásár volt, pedig használtan vettem, roppant megkímélt állapotban és soha semmi baja sem volt, sosem költöttünk rá egy fillért sem, pedig egyszer kapott egy bögre kávét, egyszer pedig ugye átesett egy zsírkrétás kezelésen, és bizony használva volt, erősen. Nej nagyon szerette, mert 12 collos, picike, klassz a billentyűzete és prímán működik. Tigrissel vettem, de leót kapott, azzal is szépen muzsikált. Az elmúlt időkben azért kezdett komoly kihívást jelenteni szegény masinának néhány weblap megjelenítése, mit tagadjuk, négy és fél éves, de ezzel még lehetett volna együtt élni, ám, sajnos ez a jószág még pre-magsafe időkből való, így a meglehetősen leharcolt állapotú, öreg akkut töltő töltő madzagja megsérült, úgyhogy komoly vajákolás árán tudtuk csak tölteni, ma meg már úgy sem.

mbp-g4

Rövid osztás-szorzás után kiderült, hogy nem sok értelme van egy új akku és töltő vásárlásának, amikor a modell amúgy is zsákutca (2006 májusa óta nem gyártják – tribute !), inkább vettünk egy 13-as mbp-t, és eztán már minden intel alapokon fog történni, nej átül az én öcsi macbookomba, én meg az mbp-be. Semmi gond nem lehet ugyebár, hiszen  (részben) ilyen haváriák esetére készült Time Machine mentés a Time Capsule-ra, és ebből a mentésből a komplett rendszer visszatolható másik vasra és öröm bódottá.

Nade. Első körben a cél az volt, hogy az én mentésemből varázsoljuk fel a mbp-re a szisztémát, haha, semmi gond, hiszen már a telepítésnél rákérdez a mac, hogy akarom-e máshonnan költöztetni az adataimat? Szóval fogtam a snow leo telepítőt, betoltam a szájába, és mondtam, hogy odass, pöcök, ott a TC, keress rajta mentést. Meg is találta mind a kettőt, ráböktem arra amelyik nekem kell, majd kaptam egy bitkolbászt és néztem a “checking backup” feliratot. Másfél óráig.

mbp-transfer

Akkor lelőttem az egész mutatványt, hogy újrakezdjem, szemmel láthatóan semmi sem történt, én meg csak idegeskedtem, hogy mi van. Dvd-be, mentésre rábök, csekking izé, újabb egy óra, akkor rohadj meg, restart, clean install, kamu userrel, hogy majd a migration assistanttal megoldom, ahogy a beszmeken tanácsolta valaki. (gyanítom, hogy valami jogosultság probléma lehetett, de akkor kérdezzen vagy mondjon valamit az a nyüves rendszer!) Ez persze azért finom, mert a kb két és fél óra ücsörgés után még jött egy órás snow leó install, pedig inkább aludtam volna. A migrációs segéderő kifigyelte a mentést és el is kezdte felszipókázni a vasra, ez rohadt sokáig tartott, és itt szerezte az apple az akkora feketepontját, hogy le lehetne vele takarni az egész várost: hajnali fél egytől háromig bámultam a “kevesebb mint egy perc van hátra” üzenet.

mbp-wifiicon

Ez rettenetesen bosszantó és szörnyen almaszerűtlen, undorító megoldás. Mindenesetre reggelre kész lett és a saját profilomban találtam magam, minden működik, frankón előkerült mind a huszonkilencezer levelem, az appok, beállítások, még az IP címem is ugyanaz lett, mert nyilván a hálózati beállítások is jönnek. Kiganyéztam a kamu accountot, updateltem a szisztémát és kész is, a bádogbúk elkészült.

mbp-migration

Itt egy picit voltam házon kívül, úgyhogy megállt a processz, de tanulva a korábbiakból, nej mentésénél már nem szarakodtam, hanem feltettem egy snow leót clean-ben, MA, nej metése, let’s bugi. Na itt kezdődtek a bajok, ugyanis nej mentéséből mindent hajlandó volt átrángatni, csak a juzer profilt nem, és aszonta, hogy “ezt a felhasználót nem kell migrálni”. Anyád, majd én eldöntöm, jó? Szóval kaptam egy frankó öcsi mb-t, rajta a nej appjaival meg mindennel, viszont semmi perszonalizált, juzer related tartalom, a víz levert, hogy valami bibi vana mentéssel és nem kel fel belőle a vas – bukóban a levelek meg a dashboard játékok, böngésző bookmarkok, stb.

Na újra az egészet, a vinyót levájpoltam (45 perc) clean install újracsinál, MA újratölt (másfél óra) eredmény ugyanaz. Na ez volt a pillanat, amikor az egész backupot kitoltam egy usb-s külső diskre, (50 giga, fél óra, vagy nemtom, közben elmentem a boltba kajáért)  és megpróbáltam innen feltolni, hogy ne a TC legyen a forrás. Természetesen nem működött, az idő meg csak ment, ott láttam a rohadt backupban a 16-ai mentést, és nem tudtam belőle kirángatni a profilt, más nap mentését pedig nem tudtam elérni. Vérnyomás kétszáz, pulzus 184, szókincsem beszűkült.

mbp-tc

Ekkor kínomban, mert mást már nem tudtam kitalálni, elővettem a leó (nem sznó) telepítődiskjét, és rendszerinstall helyett a utilitykben találtam egy restore from backup lehetőséget. Böktem, csodák csodája a külső diszken megtalálta a G4-es mentését, és felsorolta a mentéseket dátum szerint, hogy melyikkel kívánok foglalkozni, a tizenhatodika nem volt ott, utolsó mentésnek tizenötödikét írt. WTF?

Mindegy, ekkor már őrült tekintettel, kántálva szurkáltam tűkkel a viaszból formált sztívdzsobsz bábumat, úgyhogy megkértem szépen, hogy állítsa vissza a szeptember idusán készült mentésből a cuccot. Na ezt már hajlandó volt elkezdeni és nem mondta, hogy szerinte nem is kell ezt a felhasználót migrálnom, nagyjából másfél óra alatt meg is volt az egésszel és átkerült minden, levelestül, mindenestül. Ekkor volt hajnali egy és igen, természetesen még hátra volt a snow leó install, hiszen a sima leó jött elő a mentésből.

mbp-timemachine

Újabb 50 perc hosszannézés után felkerült az is, amitől persze az összes, eredetileg ppc-s app letérdelt és szegény oprendszer folyton megpróbált rosettát telepíteni, de azonnal letörtem ezeket a kezdeményezéseket, nem azért álltunk át felnőtt szisztémára, hogy fatengelyes izéket futtassunk emulációval. Gyorsan megcsináltam az updateket, úgyhogy elvileg ha a nej hazamegy, akkor ott lesz neki mindene a mb-on, ahogy hagyta a iBookon és örvendezünk vala.

Az egész processz ügyetlensége és a menet közbeni kommunikáció semmilyensége miatt jár az applinak egy rossz pont, és kikérem maganak, hogy nekem kelljen kitalálni, hogy a régi leó lemezén lévő restore múködik, az újé meg nem. Végeredményben azonban jár egy jó pont is, mert hiánytalanul átköltöztek a rendszerek és nem csak gépről gépre, hanem oprendszerről oprendszerre is, sőt, a fele platformot is váltott, mégis minden ugyanúgy van. Ezt már szeretem.

mbp-mb

A kalandnak természetesen vannak jó és rossz következményei is, nézzük a rosszakat előbb:

  • meg vagyok sértődve: egész egyszerűen elszoktam macen az ilyen bénázástól és nemműködéstől (nem zárnám ki, hogy én vagyok a béna, de nem működött simán)
  • a parallels ami nekem volt (v3), az nem fut a snow leó alatt, viszont nem adok újra pénzt érte, az upgrade 40 usd, viszont fél éve nem használtam semmire – felesleges, nincs szükségem másik oprendszerre
  • a nej bukja az office-t ami megvolt az iBookon, viszont most rosettát kér – nemkap, iwork vagy openoffice jön
  • még nem deült ki, hogy mi minden egyéb szoftot kell kidobni
  • 12 coll nincs többé, 13 van de más képernyő oldalaránnyal – szokni kell
  • a nyüves appli kicserélte a miniDVI-t mini-DisplayPortra, úgyhogy az öcsiről nézünk filmet továbbiakban is (a 800-as fw-vel meg ki vagyok segítve)

A jó viszont, hogy:

  • csak magsafe csatlakozó lesz a háznál, ami az elmúlt 20 év top invenciója, gyerekkel mászthev
  • mindenkinek több hely, gyorsabb működés, homogén platform
  • n-es wifi otthon, mert az iBook csak g-ig volt jó (bár 5 GHz így sem lesz, az öcsi mb csak 2.4-et tud az n-ből)
  • nejnek is lesz kamera a masinájában (rokonzok nézegetésére)
  • snow leo – majd kiderül milyen (a telepítése egygombos, mint a régi leóvé volt, remélem annál több bajunk nem is lesz vele)
  • a mbp-hez ajándékba adták a snowleo-t (59 pénz) és egy 8gigás 5.gen. ipod nano-t (259 pénz)
  • a mbp egy klafa kis darab, szeretem őtet, öröm leszen róla a blogzás
  • bár az öcsi mb más korszak gyermeke, mint az iBook volt, nekem semmi bajom nem volt vele, 2007 márciusa óta. gondozásmentes, nej szeretni fogja

mbp-snowleo

“búcsú a PPC-től” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Én az otthoni PC-émre varázsoltam egy Mac OSX-et. Hát, az is megért egy misét. Majd egy hétig bajlódtam vele, amíg sikerült mindent beállítani rajta. 🙂 Azóta már a 10.5.8-as frissítést is megkapta és szépen fut rajta az iPhone developer.

  2. Jocó, de az hackintosh, ha valami baja van, akkor ugye tudjuk, hogy nem a neki tervezett környezetben fut, elnézőbb az ember. De itt mindenen alma logó van, ami a történetben szerepelt, kivéve a külső diszket. Úgyhogy morcos voltam.
    Most még két éccaka, mire megvan a két új backup aztán jóvilág.

  3. parallels helyett, ha nagyon kell egy masik oprendszer, akkor meg mindig ki lehet probalni a VirtualBox-ot. Az ingyenes magancelu hasznalatra.

  4. A TC nem a legjobb Alma-termek, szerintem messze esett a fajatol.
    Mi joparszor szivtunk vele.

    Gratula viszont a sikeres telepiteshez, migralashoz, onuralomhoz.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.