Prohibition

Szülinapom alkalmából a nej elvitt egy étterembe, ahol pompásan szórakoztunk, nem csak a táp, hanem a környezet is nagyon jópofa és ami különlegesen tetszett, a legapróbb részletekig igényes. Élő Jazz!

Az étterem a huszas évek amerikájába visz bennünket, a berendezés, a hangulat, minden erről szól, és ugyebár ekkoriban születik meg az, amit ma jazznek hívunk, szól is ilyen, élőben. Nagyon kellemes, nagyon hangulatos és kényelmes hely. Előzetes asztalfoglalás után udvariasan fogadtak bennünket, odavezettek az asztalunkhoz, amelyen volt terítő is, azonnal hoztak vizeket meg étlapot, borlapot.

A menü hetente változik, ahogy a chef érzi magát és persze attól is függően, hogy mit lehet frissen beszerezni, és szerencsére nem is egy tizenoldalas kisregény, 3-4 előétel, 4-5 főétel, pár desszert és kész is, a fogások ötletesek és szépek, könnyű választani és nehéz melléfogni. A chef, Ryan Arboleda, feltörekvő csillag, számos kiváló étteremben dolgozott már Új-Zélandon, itt az étterem megnyitása óta vezeti a konyhát, kiváló munkát végez.

Az étterem beltere is az ábrázolt korszakhoz igazodik, a csillároktól az evőeszközökig, a bútoroktól a felszolgálók ruhájáig, a zenétől a mellékhelységek berendezéséig, nagyon aprólékosan odafigyeltek a díszletre, ez már önmagában sok pontot ér nálam. Az étteremben van egy hangulatos, félhomályos bár és két, étteremként funkcionáló helység, mindenhol apró, de eredeti ötletek, mint az asztalok melletti pici zsámolyféle, amelyre a hölgyek tehetik a táskájukat, vagy a mellékhelységekben hallható, rádiójáték, amely Aucklandban játszódik, nagyon szépen össze van rakva az egész.

A borlap igen gazdag, számos különlegességgel, amelyek kóstolásra érdemesek, kapunk szakértő tájékoztatást is, ha kérünk, hogy mi passzol az ételhez és mi nem, egy barátságos maffiózó mindent alaposan elmagyaráz. Amúgy is folyamatosan gondoskodnak rólunk, ahogy a többi vendégről is, nagyon barátságos az egész ügymenet.

A nej valami fiatal courgetteket evett, bundázva, én pedig bárányt, nagyon finomat, fűszeres krokettet kértünk mellé, mind a kettőnk takarmánya elsőrangú volt, a bárány szép rózsaszín, zaftos. A boraink is kitűnőnek bizonyultak, nej egy 2008-as Dog Point Sauvignon Blanc én pedig egy 2006-os Rockbare mellett döntöttem. A Dog Point elképesztően érdekes bor, mintha nem is Sauvignon lenne, de mégis az, ezt meg fogom keresni palackban is.

Szerintem a prohibition pompás étteremélmény, jó helyen van, (mind a ketten meglepődtünk, hogy micsoda élet van Ponsonbyban szombat este) kiváló étel, kiváló hangulat és kedves, szakértő felszolgálás, ráadásul nem is világtól elrugaszkodott áron, nagyon elégedettek voltunk az egésszel. A zenéről egy bőgős és egy szaxofonista gondoskodott, akik csendes, vidám, korhű  jazzt toltak, péntekenként kiegészülnek egy zongorával is. Ide még visszamegyünk.

11 hozzászólás “Prohibition” bejegyzéshez

  1. Felcsigáztál… Ha 1X bevállaljátok a két csemetét, szívesen megnéznénk 🙂

  2. „micsoda élet van Ponsonbyban” North Shore mi? 🙂

    Az utca vegen van egy remek belga sorozo is, azt is szerettuk, amig nem volt 2 csemete.

  3. ekker, egy ilyen szépség legelészett a bót előtt akkor is amikor mi voltunk, de van ilyenből sok errefelé

  4. Hobe, persze, hogy Shore… itt lakunk, majd itt zajongjanak, mi? Mulatozni jó a ponzombi is 🙂

  5. Na végre egy post, már épp kezdtelek hiányolni! Boldog Szülinapot így utólag is!

  6. Én is kezdtem már aggódni érted! Jó egészséget és boldogságot kívánok szeretettel!

  7. Se a szuletesnapod nem erdekel, se az, hogy mulatozni jarsz.
    Azonban, ha esetleg a mi gyerekeinkre is vigyaznatok, meg akar erdekelhet is.

    dzsook

    С Днем Рождения Габор

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.